Meglehetősen sikertelen volt a kormány 2005. január elsejétől bevezetett foglalkoztatást bővítő lépése, amelynek értelmében kilenc hónapig 50 százalékos járulékkedvezmény jár a 25 éven aluli pályakezdők és a 30 éven aluli ösztöndíjasként foglalkoztatott diplomások, a gyermekgondozásból munkába viszszatérők és az 50 év fölötti munkanélküliek után. Az APEH adatai szerint december 19-éig a járulékkedvezményt 101 adózó érvényesítette összesen 10,8 millió forint értékben – az adóhivatalhoz eddig összesen 120 fő után érkezett be visszatérítési igény – tudta meg a NAPI Gazdaság.
Emiatt nem meglepő, hogy 2006. január 1-jén már százszázalékos járulékkedvezmény lép életbe azon kis- és középvállalatok számára, amelyek tartós munkanélkülivel bővítik létszámukat. A pénzügyminiszter ettől jóval nagyobb eredményt vár (NAPI Gazdaság, 2005. november 22., 2. oldal).
Népszerű a Start-kártya
A hosszabb ideig tartó, a pályakezdők számára az 50 százalékosnál nagyobb kedvezményt nyújtó Start-programnak már jóval nagyobb a sikere. Az október elsején indult program szerint a vállalatoknak a 33-34 százalékos járulékteher helyett az első évben csak 15, a másodikban 25 százalékot kell megfizetniük a felvett pályakezdők után. A munkaügyi tárca szerint 9668 pályakezdő váltotta ki december közepéig a Start-kártyát – reményük szerint ez a közel tízezer ember munkába is állt, hiszen a minisztérium és az APEH is hangsúlyozta, hogy a kártya kiváltásakor rögtön „ketyegni kezd” a két évre szóló kedvezmény, így csak akkor érdemes kiváltani, ha az ember komoly állásajánlatot kapott.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint októberben 4108, novemberben 4101 fővel csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma. Idén a tanítási év alatt (január–június) folyamatosan csökkent a számuk, júliusban – az iskola befejezésével – tízezernél is többen regisztráltatták magukat, majd még augusztusban és szeptemberben is nőtt a számuk. Ez a nyolcezer fős csökkenés azonban nem írható teljes egészében a Start-program számlájára, ugyanis 2004-ben ugyanez történt: októberben kezdett csökkenni a számuk – a munkaerőpiac nyári pangása után a felvételek csak ősszel kezdődnek meg. 2004 októberében 2975-tel, novemberében pedig 1401-gyel csökkent a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma.
„Bejött” az alkalmi munkavállalói könyv
Augusztus elsején 120-ról 200 napra emelkedett az alkalmi munkavállalás felső határa, emellett már magánszemélyek is foglalkoztathatnak ilyen munkavállalókat, ráadásul számukra a közteherjegy 75 százaléka leírható a szja-alapból. Augusztus előtt a kék könyv elődjét 108 ezren használták. A munkaügyi minisztérium arra számított, hogy 200 ezret váltanak ki év végéig, ennél azonban nagyobb az érdeklődés: október végéig összesen több mint 241 ezer alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki, utánuk 1,2 milliárd forintnyi közteherjegyet fizettek be az alkalmazók.
A kedvezmények mellett sok más lépéssel ösztönzik a foglalkoztatás növekedését – 2005-ben az 1,5 milliárdos keretű munkahelyteremtő program 1704 új munkahely létrehozását tette lehetővé. Az operatív programokra beérkező pályázatoknál is az egyik elbírálási szempont, hogy a projekt megvalósítása során jöjjenek létre új munkahelyek. Az NFH november végéig pozitívan elbírált pályázatai közel 38 ezer új munkahely létrehozását és 108 ezer megőrzését vállalták.
Az FMM hétmilliárd forintos közmunkapályázata december és május között biztosíthat munkát 30 ezer regisztrált munkanélküli és aktív korú, nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő ember számára. Így ebben az időszakban jelentősen javulhatnak a statisztikák.
Bodolóczki Linda