Míg az USA-ban 30, Hollandiában 21, az EU-ban 13, Magyarországon csak 2 százalék a távmunkások aránya – annak ellenére, hogy mostanra a gazdasági, jogi és munkaügyi szabályozás, sőt szakemberek szerint a szélessávú internet-hozzáférés is megfelelő lett hazánkban. A távmunkáról nemrég elkészült fehér könyv alapján a munkáltatók érdeklődését kellene növelni, hogy jobban elterjedjen ez a foglalkoztatási forma, de a nemrég tartott távmunka-konferencia előadásai alapján a munkavállalókra is ráférne a jobb tájékoztatás.
A távmunka alapvető előnyeivel mindenki tisztában van: a vállalatok lefaraghatják a költségeiket azzal, hogy például kisebb irodaházat kell fenntartaniuk, ráadásul dolgozóik teljesítményének növekedéséből is profitálhatnak. A munkavállalókat pedig dinamizálhatja, ha szabadon osztják be idejüket, ez a foglalkoztatási forma még a karrier és a család között feszülő ellentétet is oldhatja.
A munkavállalók
Sok magyar munkavállaló szeretne távmunkában dolgozni, sokan közülük azonban nem is tudják, hogy mit jelent pontosan ez a foglalkoztatási forma. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Intézete által készített felmérésben megkérdezettek ötöde hitte azt, hogy a távmunka egyenlő az otthonról végezhető munkával.
A kutatás során kiderült, hogy az emberek jelentős részében tévhit él ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban. Ez nem meglepő, ha megnézzük az internetes álláshirdetéseket, amelyekből minden harmadik így kezdődik: „szeretne munkája mellett még több pénzt keresni? Dolgozzon otthonról napi egy-két órát, és vagyonokat kereshet”. Ilyen hirdetés elolvasása után ha nem arra gondolunk, hogy igen, befizetek ötezer forintot, majd a megadott telefonszám nem kapcsolható többé, akkor arra, hogy otthon végezhető borítékolós-postázós munkáról van szó.
A tévhit nemcsak az, hogy a távmunka csak otthonról végezhető, hanem az is, hogy csak alacsony képzettséget igénylő munkakörökben lehet alkalmazni ezt a foglalkoztatási formát. A receptet pedig nem az álláshirdetések jelentik – ugyanis elsősorban nem új állásokat generáló lehetőségről van szó, csak minőségi váltásról –, hanem az, hogy „átgondolom, hogy milyen munkát végzek most, és ha kiderül, hogy azt úgy is el tudom látni, hogy nem vagyok bent a cég telephelyén napi nyolc órát, akkor megkérdezem a főnökömet, hogy lehetne-e módosítani a munkaszerződésemet”. A felmérések szerint ugyanis a távmunkások negyven százaléka maga kezdeményezte ezt a lépést. A távmunkában végezhető feladatok spektruma pedig az adatrögzítőtől a menedzserig terjed.
A munkaadók
A felmérések szerint a vállalatok is szeretnék kipróbálni ezt a foglalkoztatási formát – a megkérdezett 160 vállalatvezető 67 százaléka gondolkodott már el ezen a lehetőségen –, és elsősorban a munkaszervezési nehézségek és az adatbiztonsággal kapcsolatos problémák tartják vissza a cégeket. A motiváció csökkenése, a felügyelet hiánya, a szabályozási nehézségek, valamint a munkahely kialakításának és fenntartásának költségei is nyugtalanítják a döntéshozókat.
Mindezen nehézségek kiküszöbölhetők átfogó értékelési rendszer és megbízható infokommunikációs kapcsolat kialakításával, a nem elektronikus információk elzárásának biztosításával, a vállalati információk egységes kommunikálásával, a szociális kapcsolatok és az előrelépési lehetőségek biztosításával – mondta a konferencián Forgács Tamás, a PricewaterhouseCoopers munkatársa.
Emellett – még a döntés meghozatala előtt – nagyon fontos, hogy a vállalatvezetők jól mérjék fel azt, hogy melyik dolgozójuk képes ilyen munka végzésére – véli Pozvai Zsolt, a Develor Rt. vezérigazgatója. Annak ellenére, hogy nagyon sokan akarnak távmunkában dolgozni, nem mindenki képes erre – általában az extrovertált emberek nem érzik így jól magukat, hiszen szükségük van arra, hogy közösségben létezzenek.
A távmunkaprogram bevezetésekor sok más fontosabbnak tűnő kérdés van – gondoljunk csak a technikai megvalósításra –, a humán jellegű problémák elkerülésének pedig nincsen felelőse. A távmunka során elkövetett leggyakoribb vezetői hibák, hogy nem vonják be a távmunkást a közösségi programokba – az „aki nincsen bent az irodában, az nem is létezik” elv alapján. A visszajelzések gyakran csak technikai jellegűek, e-mailen vagy telefonon történnek, ráadásul az ilyen munkatársak elkötelezettségét is fölöslegesnek tartják a vezetők, ezért kevés információ áramlik irányukba.
A bevezetés nehézségeit jelzi a Tisza Volán Rt. példája. Amikor a cég nyert a Munkaügyi Minisztérium távmunkapályázatán, elhatározták, hogy kilenc ellenőrt vonnak be a programba – mondta Szénássy Enikő, a cég munkatársa. Mivel előzetesen nem tájékoztatták őket arról, hogy mit is jelent ez, az összes érintett dolgozó az elbocsátás előszobájaként értékelte a döntést, így határozottan tiltakoztak ellene – még a szakszervezet is szót emelt a méltánytalan bánásmód ellen. Ám nem sokkal később – a megfelelő kommunikáció és a vállalati számítógépek odaajándékozása, az ADSL bekötése után – mégis jól működött a rendszer.
