Bana Péter

Emelik áraikat az USA légitársaságai

Az egyesült államokbeli légitársaságok sorra megemelték jegyáraikat, miután a kerozin azonnali ára szerdán gallononként (1 gallon =4,5 liter) 9 centtel, 1,38 dollárra ment fel, követve a fűtőolaj határidős tőzsdei jegyzését. A United Airlines (UAL) és a Continental egyaránt 1000 mérföldig 10 dollár plusz díjat számol fel, 1000 mérföld fölött pedig 20 dollárt. A világ legnagyobb légitársasága, az American Airlines számos európai járata esetében hasonló mértékben emelt, és ugyanígy nyilatkozott a Delta is. A Northwest differenciáltan számítja fel a többletköltséget, hogy a fapadosok ne kerüljenek előnyösebb helyzetbe. A fapadosok közül a Southwest fontolgatja az áremelést, ugyanakkor a JetBlue úgy nyilatkozott, hogy nem tervez ilyen lépést. A Lehman Brothers számítása szerint az üzemanyagköltség az amerikai hagyományos légitársaságok működési kiadásainak 12-14 százalékára rúg, és így a második legnagyobb tétel a munkabér után. A bejelentések nyomán az American árfolyama 2,7, a Northwesté 2,6 százalékkal esett, viszont a Delta kurzusa 0,4, az Americané pedig 4,9 százalékkal emelkedett, a JetBlue 0,9 százalékkal drágult, a Southwest pedig 0,8 százalékot vesztett értékéből. Az Egyesült Államok légitársaságainak szövetsége (ATA) szerint az iparág egésze az eget ostromló olajár miatt szinte bizonyosan nem tud nyereséget termelni az idén. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) olaj tegnap ismét a hétfői 41,85 rekordszint közelébe drágult, miután Bush elnök közölte, hogy nem nyitja meg az USA stratégiai olajtartalékát, és a piaci szereplők attól tartanak, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) holnap kezdődő informális tanácskozásán a kartell nem fog megegyezésre jutni a kitermelési kvóta emeléséről.

Szópárbaj a Boeing és az Airbus között

Az egyesült államokbeli Boeing Co. repülőgépgyár fel kíván lépni az ellen, hogy európai riválisa, az Airbus SAS páneurópai csoport állami támogatásokat kap fejlesztéseihez, ami lehetővé teszi, hogy profitja rovására növelje piaci részesedését. Harry Stonecipher, a Boeing vezérigazgatója egy befektetői konferencián úgy vélekedett, hogy az Airbus az állami támogatások és a piacinál alacsonyabb kamatú hitelek miatt valójában nincs versenyhelyzetben, amikor olyan nagyszabású fejlesztéseket végez, mint az A380-as óriásgép projektje. Az Airbus rengeteg gépet gyárt és ezzel a Boeing kárára növeli piaci részesedését, miközben minden bizonnyal nem nyereséges, mert ha az lenne, nem lenne szüksége állami támogatásra és olcsó hitelekre - érvelt Stonecipher. Az 555 üléses gép megépítése szerinte egyébként óriási hiba az Airbus részéről, mert ekkora gépekre nem lesz olyan nagy világpiaci kereslet, amekkorát az Airbus jósol. A Boeing vezére nem nyilatkozott arról, hogy mikor nyújtanak be hivatalosan panaszt az USA kereskedelmi főmegbízotti hivatalának az Airbus tisztességtelen gyakorlata miatt. Az USA és az EU által 1992-ben kötött szerződés szerint a kormányok az új gépek fejlesztésével és forgalomba állításával járó költségek maximum 30 százalékát finanszírozhatják, és az uniós országok ennek alapján hiteleket vagy hitelgaranciákat nyújtottak minden Airbus-típushoz, beleértve az A380-as óriásgépet is - emlékeztet a Reuters. Az Airbus mindenesetre határozottan visszautasította, hogy állami támogatásokat kapna. Csupán olyan forrásokhoz jutnak a kormányoktól - mondta a csoport szóvivője - , amelyeket vissza kell fizetniük, így a finanszírozás teljes mértékben összhangban van a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal.

Privatizálják a francia gáz- és villamos műveket

Az állami tulajdonban lévő francia gáz- és villamos művek részleges privatizációs terve óriási előlépést jelent a francia energiapiac átalakulásában, de az alkalmazottak részéről jelentős ellenállásra kell számítani.

BT-adatok

2002/3 2003/4 Árbevétel 18 727 18 519 EBITDA* 5805 5816 Üzemi eredmény 2901 2839 Adózás előtti eredmény 3157 1948 EPS* (penny) 14,2 16,9 Nettó adósságállomány 9573 8425 Osztalék (penny) 6,5 8,5**

Az MGM felvásárlásáról tárgyal a Sony

A japán Sony Corp. húsz napra kizárólagos jogot kapott arra, hogy a Metro-Goldwyn-Mayer Inc. (MGM) filmstúdió felvásárlásáról tárgyaljon. Howard Springer, a Sony elnökhelyettese tegnap közölte, hogy az MGM pénzügyi átvilágítása már megtörtént. A világ második legnagyobb szórakoztatóelektronikai vállalata a Columbia és a Tristar stúdiók tulajdonosaként már jelen van Hollywoodban. A Standard & Poor's hitelminősítő szerint azonban az esetleges akvizíció kedvezőtlenül hathat a Sony hitelminősítésére, mivel az MGM az elmúlt három évben túl nagy veszteséget halmozott fel. Korábban sem a Sony, sem az MGM nem kommentálta a tárgyalásokról szóló lapértesüléseket (NAPI Gazdaság, 2004. április 23., 5. oldal), amelyek szerint egyébként a mintegy 5 milliárd dollárra becsült akvizícióról folyó egyezkedésben részt vesznek a pénzügyi háttér nagy részét biztosító kockázati tőketársaságok, a Providence Equity Partners és a Texas Pacific Group is. Az MGM a legnagyobb filmtárral rendelkező stúdió, így a Sony a jelenlegi szám kétszeresére, 8000-re növelhetné filmjeinek számát, emellett több nagy sikerű sorozat mintegy tízezer epizódját is megszerezné.

Minden téren arat a Samsung

A készletek alacsony szintje és az ellátásban mutatkozó fennakadások miatt az egész évben hiány lesz számítógépes memóriachipekből, aminek egyértelmű jele, hogy az utóbbi négy hónap alatt jelentősen emelkedett a DRAM-ok ára - jelentette be a világ legnagyobb memóriachip-gyártója, a Samsung Electronics Co. Az idei első három hónapban a dramexchange.com chipbróker cég kimutatása szerint az iparági szabványt jelentő 256 megabites DRAM-ok 43 százalékkal, 5,29 dollárra drágultak. A DRAM-világpiac az áremelkedés miatt a tavalyi 16,7 milliárd dollárról az idén 26,4 milliárd dollárra bővül, ami önmagában is jótékonyan hat a Samsung profitjára, ráadásul a dél-koreai cég a riválisoknál 10-20 százalékkal drágábban adja DRAM-jait, mert azok jobb minőségűek és sok vevőjével korábban hosszú távú szerződéseket kötött - értékelt a Daishin Securities elemzője. A Samsung várhatóan a mobilkészülék-gyártásból is jócskán profitálni fog. A cég, amely a világ harmadik legnagyobb készülékgyártója, arra számít, hogy a folyó negyedévben még az első három hónapban eladott rekordszámú, 20,1 millió készüléknél is többet értékesít, miután különösen az USA-ban és Ázsiában nagy a kereslet. Eredetileg 65 millió készülék eladását prognosztizálta az egész évre, így valószínűleg fölfelé fogja módosítani előrejelzését, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy bizonyos piacokon a verseny miatt nő az árnyomás. A bejelentések nyomán a Samsung árfolyama tegnap közel 6 százalékkal, 500 000 vonra szaladt fel a szöuli tőzsdén, így a legértékesebb nem amerikai technológiai vállalattá vált.

Fizetésképtelenség fenyegeti a Jukoszt?

Azonnali reakcióként nyolc százalékkal zuhant a Jukosz részvényének árfolyama tegnap a moszkvai tőzsdén, miután az orosz állam által követelt mintegy 3,5 milliárd dolláros adótartozás ellen harcoló olajtársaságot újabb hitelezője figyelmeztette a fizetésképtelenség veszélyére. Az árfolyam később ismét erősödött, miután kiderült, hogy valójában nincs szó újabb fejleményről. A Jukosz, amelyet korábban a Citigroup értesített 1 milliárd dollárnyi adósságáról, tavaly a francia Société Générale által szervezett konzorciumtól vett fel 1,6 milliárd dollárnyi hitelt olajexportja fedezete mellett a rivális Szibnyefty azóta kölcsönösen visszamondott felvásárlásának finanszírozására. A figyelmeztetést küldő konzorcium azonban gyakorlatilag maga a Jukosz egyik fő tulajdonosa, a 44 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Menatep-csoport pénzét adta kölcsön. Így erős a gyanú, hogy a csalás és adóelkerülés vádjával október óta előzetes letartóztatásban lévő Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz főrészvényese, valamint üzleti partnerei, akik egyúttal a hitelezők is, a mostani húzással hivatalosan is be akarják biztosítani az exportbevételek egy részét. Másrészt viszont az orosz államnak nem érdeke a Jukosz csődje, mert az megrendítené a gazdaságot – véli a moszkvai Alfa-Bank vezető stratégája. Mindezt alátámasztja, hogy a Jukosz sietett közölni: az esetleges fizetésképtelenségére vonatkozó hitelezői értékelések az adóügyi minisztérium adóhátralék-behajtási keresetével függnek össze. A per, amelyben befagyasztották az olajcég vagyonrendelkezési jogát, holnap folytatódik, de a fellebbezésekkel akár másfél évig is eltarthat – véli a UFG elemzője. Az adóhátralék mindazonáltal még gyarapodhat, miután az adónyomozók arra a gyanúra alapozva tartottak házkutatást a napi 250 ezer hordó olajat termelő Szamaranyeftyegaznál, hogy a cég 1996–2000 között 3,2 milliárd rubel (110 millió dollár) adót nem fizetett meg. A Jukosz határozottan cáfolta, hogy a leányvállalatnál adócsalás vagy más bűncselekmény történt volna.

Költségvetési injekció az EU fellendítésére?

Az Európai Unió hármas – politikai, gazdasági és szociális – válsággal lesz kénytelen szembesülni és ennek elkerülése érdekében a kormányoknak sokkal mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk – írta Dominique Strauss-Kahn egykori francia pénzügyminiszter az unió jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetés tanulságait összefoglaló 109 oldalas jelentésében. Az uniós intézmények szerinte rosszul működnek, a bénultság veszélye fenyeget és kérdéses, hogy nem alakul-e ki demokratikus deficit. A kibővített uniónak új politikai lendületet kell adni annak érdekében, hogy ne váljon a század közepére marginális szereplővé a világpolitika színpadán – szögezte le. A 2007-es francia elnökválasztáson a baloldal jelöltjének címére pályázó Strauss-Kahn ötven pontban foglalta össze, mit kellene tenniük a tagállamoknak. A javaslatok többsége szerepel az úgynevezett lisszaboni célok között, amelyek értelmében az uniónak 2010-ig a világ legversenyképesebb térségévé kell válnia, és a kutatás-fejlesztésre szánt összegek növelésével tudásalapú társadalmat kell létrehozni. Strauss-Kahn szerint azonban a célokat veszélyezteti, hogy az államok megígérték ugyan, hogy a GDP 3 százalékára emelik a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket, de erre nincs lehetőségük. Javaslata szerint ezért a tagállamoknak az uniós költségvetéshez való hozzájárulását a GDP jelenlegi 1 százalékáról fokozatosan 2 százalékra kellene növelni, amit nagyrészt egy új, határokon átívelő társasági adóból finanszírozna. Az összeg így 100 milliárd euróról 150 milliárd euróra nőne, azaz 50 százalékkal több kiadást irányoz elő, mint amit az EU büdzséje jelenleg lehetővé tesz. Javaslatai között szerepel emellett a versenytörvények újraírása, az egységes munkaerőpiac, és a maastrichti stabilitási paktum teljes átalakítása.

A legjobban fizetett képviselők néha bemennek a parlamentbe

Az olasz képviselők vesznek részt legkevesebbszer az Európai Parlament szavazásain a duisburg–esseni egyetem felmérése szerint. Az egyetem 4437 voksolást vizsgált meg – ezekre 1999–2003 között került sor –, és úgy találta, hogy az olasz képviselők az esetek 56,2 százalékában szavaztak. Ezzel az aránnyal az olaszok az utolsók, ám ez fordítottan viszonyul a fizetésükhöz, ami havi 11 ezer euró és amellyel magasan vezetik a bérlistát. Ez – a korábbi 15 tagország között – több mint négyszerese a spanyol képviselők szerény 2600 eurós tiszteletdíjának. Igaz, ők ezért a pénzért a jelek szerint szintén nem szakadnak meg, de legalább nem is utolsók a jelenléti íven, amelyen – a szavazási lista alapján már kevéssé meglepő módon – szintén az olaszok az utolsók, 69 százalékos aránnyal. A legszorgalmasabbak a Strasbourghoz és Brüsszelhez egyaránt közel lévő luxemburgiak, akik a plenáris ülések 85,2 százalékán voltak jelen a vizsgált időszakban. Földrajzi alapon vizsgálva elméletileg a belgák helyzete lenne a legelőnyösebb, de ezt nyilván egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudják kihasználni, 80,1 százalékkal csak a hetedikek voltak a 15-ök között. A részvételi listán a luxemburgiak mögött a hollandok (84,9 százalék), a finnek (83), a németek (82,5), a svédek (81,5), a görögök (80,9) következnek, és csak őket követték a belgák. A 80 százalékos pszichológiai küszöböt már nem érték el az osztrákok (78,2 százalék), a spanyolok (77,2), a britek (76,4), a dánok (76), a portugálok (73,4), a franciák (72,4), és az olaszokkal holtversenyben 69 százalékkal utolsó írek sem. A pártállás szerinti jelenléti íven a legtöbbször a szociáldemokrata képviselők neve bukkan fel, majd sorrendben a zöldeké, a liberálisoké, a kereszténydemokratáké, a szélsőbaloldaliaké; az utolsók a függetlenek, akiket nem köt semmilyen pártfegyelem, így csak saját bankszámlájuknak tartoznak elszámolással.