BUX 135935.10 1,76 %
OTP 42570 2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Privatizálják a francia gáz- és villamos műveket

Az állami tulajdonban lévő francia gáz- és villamos művek részleges privatizációs terve óriási előlépést jelent a francia energiapiac átalakulásában, de az alkalmazottak részéről jelentős ellenállásra kell számítani.

2004. május 20. csütörtök, 23:59

A francia kormány törvényjavaslatot fogadott el az állami tulajdonban lévő Électricité de France (EdF) és leányvállalata, a Gaz de France (GdF) részvények kibocsátására képes korlátolt felelősségű társasággá történő átalakításáról és részleges privatizálásáról. Ha a parlament júliusban jóváhagyja a jogszabályt, a közel hatvan éve kvázi állami hivatalként működő két cég teljes mértékben piaci alapon működő gazdasági társasággá válik. Jacques Chirac államfő ellenezte az EdF többségi tulajdonának eladását, így Sarkozy pénzügyminiszter, aki egy hónapja még 60 százaléknyi részvény értékesítését emlegette, azt jelentette be, hogy az 58 atomerőművi blokkot is üzemeltető és az ország energiaszükségletének 80 százalékát biztosító EdF 50 százalékos tulajdonrészénél több marad állami tulajdonban.
Az átalakítást kikényszeríti, hogy mind az EdF-re, mind a GdF-re egyre növekvő nyomás nehezedik, hogy nyilvános társaságként alkalmazkodjanak a négy éve elvileg liberalizált piaci környezethez, másrészt a külföldi terjeszkedés finanszírozásához és a riválisokkal folytatott versenyhez égető szükségük van a magánbefektetőkre. Raffarin miniszterelnök azonban eddig késleltette a reformot, mert attól tartott, hogy a lépés szociális és politikai konfliktushoz vezet. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen a privatizációt keményen ellenző szakszervezetek máris országos sztrájkot helyeztek kilátásba a jövő hétre. A munkavállalók státusuk és munkakörülményeik megváltozása mellett főleg nyugdíjuk miatt aggódnak.
A tervezet sürgeti az EdF és a GdF nyugdíjalapjainak átalakítását, de nem derül ki belőle, miképpen lehet biztosítani az EdF pénzügyi helyzetének romlása vagy a nyugdíjak megkurtítása nélkül a becslések szerint mintegy 16 milliárd euróra rúgó nyugdíjfizetési kötelezettséget, amelynek jelenleg nincs meg a fedezete. A két cég nyugdíjasai jelenleg a bérlistáról kapják ellátásukat, nem a nyugdíjalapból, de az EU 2006-ben életbe lépő direktívája ezt a lehetőséget megszünteti.

Bana Péter
Bana Péter

Ez is érdekelhet