Az olasz képviselők vesznek részt legkevesebbszer az Európai Parlament szavazásain a duisburg–esseni egyetem felmérése szerint. Az egyetem 4437 voksolást vizsgált meg – ezekre 1999–2003 között került sor –, és úgy találta, hogy az olasz képviselők az esetek 56,2 százalékában szavaztak. Ezzel az aránnyal az olaszok az utolsók, ám ez fordítottan viszonyul a fizetésükhöz, ami havi 11 ezer euró és amellyel magasan vezetik a bérlistát. Ez – a korábbi 15 tagország között – több mint négyszerese a spanyol képviselők szerény 2600 eurós tiszteletdíjának. Igaz, ők ezért a pénzért a jelek szerint szintén nem szakadnak meg, de legalább nem is utolsók a jelenléti íven, amelyen – a szavazási lista alapján már kevéssé meglepő módon – szintén az olaszok az utolsók, 69 százalékos aránnyal. A legszorgalmasabbak a Strasbourghoz és Brüsszelhez egyaránt közel lévő luxemburgiak, akik a plenáris ülések 85,2 százalékán voltak jelen a vizsgált időszakban. Földrajzi alapon vizsgálva elméletileg a belgák helyzete lenne a legelőnyösebb, de ezt nyilván egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudják kihasználni, 80,1 százalékkal csak a hetedikek voltak a 15-ök között. A részvételi listán a luxemburgiak mögött a hollandok (84,9 százalék), a finnek (83), a németek (82,5), a svédek (81,5), a görögök (80,9) következnek, és csak őket követték a belgák. A 80 százalékos pszichológiai küszöböt már nem érték el az osztrákok (78,2 százalék), a spanyolok (77,2), a britek (76,4), a dánok (76), a portugálok (73,4), a franciák (72,4), és az olaszokkal holtversenyben 69 százalékkal utolsó írek sem.
A pártállás szerinti jelenléti íven a legtöbbször a szociáldemokrata képviselők neve bukkan fel, majd sorrendben a zöldeké, a liberálisoké, a kereszténydemokratáké, a szélsőbaloldaliaké; az utolsók a függetlenek, akiket nem köt semmilyen pártfegyelem, így csak saját bankszámlájuknak tartoznak elszámolással.
Bana Péter