Bana Péter

Egyre borúsabbak a német nagybefektetők

Négyhavi lassú lemorzsolódást követően májusban nagyot zuhant és ezzel a tavaly júliusi szintre süllyedt a német befektetői bizalom – derül ki a ZEW mannheimi gazdaságkutató intézet felméréséből. Az index, amely az elkövetkező félévre vonatkozó várakozásokról ad képet, az áprilisi 49,7-ről májusban 46,4 pontra esett, noha a piac csak igen enyhe visszaesésre, 49 pontra számított. A vártnál jóval rosszabb érték a meredeken felfelé menetelő olajár, valamint a Fed várhatóan emelkedő kamata nyomán valószínűleg világszerte szigorodó monetáris feltételek és a gyenge német belső fogyasztás miatti aggodalmakat tükrözi – áll a ZEW 313 intézményi befektető és elemző megkérdezése alapján elkészített értékelésében. A HVB bank szerint az alapkezelők és a gazdasági szakértők elsősorban az eget ostromló olajár miatt váltak szkeptikusabbaká a gazdaság felfelé ívelésének tartósságát illetően, miután az irányadó frankfurti DAX–30 tőzsdeindex a hónap folyamán 5 százalékot vesztett értékéből. A jelenlegi feltételek megítélését tükröző index ennek megfelelően mínusz 72,5-ről mínusz 75,9 pontra esett. A ZEW-index alapján általában következtetni lehet a müncheni Ifo mindig nagy figyelemmel kísért üzleti bizalmi indexének alakulására, de áprilisban a ZEW indexe csökkent annak ellenére, hogy az Ifóé emelkedett és a német GDP az első negyedévben a vártnál nagyobb mértékben, 0,4 százalékkal nőtt háromhavi összevetésben, így a jelek szerint a tőzsdei és gazdasági folyamatok nincsenek szinkronban – érvelt a Barclays Capital elemzője a Bloomberg kérdésére.

Mind több munkahely vándorol külföldre az USA-ból

Az amerikai szolgáltatószektorban működő vállalatok a jövő év végéig mintegy 830 ezer munkahelyet helyeznek át külföldre és 2015-re összesen 3,4 millió egykori amerikai állást fognak más országokban külföldiek betölteni – állítja a Forrester piackutató cég. A Forrester a megelőző felmérésében a jövő évre még 40 százalékkal kisebb számot prognosztizált, de a riválisok sikerei láttán azóta egyre több vállalat keresi a lehetőséget az olcsóbb külföldi munkaerő költségcsökkentő hatásának kihasználására – mondja a cég elemzője. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a megkérdezett cégek 58 százaléka egyáltalán nem veszi igénybe az erőforrás-kihelyezés lehetőségét, és nincsenek is ilyen tervei. A munkahelyek más országokba történő exportja ellen hatnak a közel-keleti térségben, valamint India és Pakisztán között még meglévő geopolitikai feszültségek is. A kérdés mindazonáltal az amerikai elnökválasztási kampány egyik legkényesebb témája, miután George W. Bush és kihívója, John Kerry egyaránt azt hangoztatja, hogy meg akarja védeni az amerikai munkahelyeket. Az outsourcing támogatói viszont azzal érvelnek, hogy például a vállalati telefonos ügyintézés (call-center) Indiába történő áttelepítésén az USA gazdasága is nyer, mert amint csökkennek a cégek költségei, alacsonyabb árat számítanak fel az amerikai fogyasztóknak és emellett erősödnek a két ország kereskedelmi kapcsolatai is.

Nehezen fog megbirkózni a magas olajárral a BA is

Hiába ért el a költségcsökkentésnek és az egyre több utasnak köszönhetően a vártnál jobb üzemi nyereséget a British Airways, árfolyama hat százalékot zuhant, mert a befektetőket idegesíti az olajár száguldása miatt egyre magasabb üzemanyagköltség hatása.

Összeomlás előtt az eurózóna?

Nagy az esély arra, hogy az eurózóna néhány éven belül összeomlik – állítja a múlt század egyik legbefolyásosabb közgazdásza. A Nobel-díjas Milton Friedman szerint fel kellene számolni az Európát gúzsba kötő túlszabályozást.

Olajpánik a tőzsdéken

A rekordmagasságba emelkedő olajár – New Yorkban a júniusi jegyzés kora délután 41,85 dollár, a Brent Londonban 38,25 dollár volt –, az iraki kormányzótanács elnökének meggyilkolása, a törökországi robbantások kisebb pánikot keltettek tegnap a világ tőke- és pénzpiacain. A tokiói tőzsdén irányadó Nikkei–225 bő három százalékot veszített értékéből, a vezető európai tőzsdeindexek ez évi mélypontjuk közelében imbolyogtak. A New York-i tőzsdeindexek meredeken lefelé kezdtek, s az aláhulló határidős jegyzések vészjósló fejleményeket valószínűsítenek. A kötvénypiacon csökkentek a hozamok: a tízéves német papíré 3,4 bázisponttal, 4,273 százalékra, az amerikaié 2,5 bázisponttal, 4,746 százalékra mérséklődött. A devizapiacon a dollár egy százalékot vesztett értékéből a menedékvaluta svájci frankkal és az euróval szemben is. Az olajsokk veszélye miatt kérdéses, hogy a Fed emeli-e a kamatát június végén – értékelt a Bank of Scotland devizastratégája –, noha a lépést a piac már korábban beárazta.

BA-adatok

(millió font) 2002/3 2003/4 Árbevétel 7688 7560 Üzemi eredmény 295 405 Adózás előtti eredmény 135 230 EPS (penny) 6,7 12,1 Osztalék 0 0 Forrás: Dow Jones

A DT az erőtlen német gazdaságtól szenved

Az első negyedévben ötödére zuhant a Deutsche Telekom nettó nyeresége, de amerikai mobilrészlegének köszönhetően riválisainál erősebben tudta növelni árbevételét és az EBITDA-t.

Rákapcsoltak az eurózóna országai

A német gazdaság három év óta a leggyorsabb növekedést produkálta az első negyedévben és az olasz és holland GDP is a vártnál jobban bővült, így az eurózóna egészében is pozitív meglepetés várható.

Tolonganak a vevők az ukrán acélgyárért

Ukrajna történetének eddigi legnagyobb privatizációs ügylete valósulhat meg, miután az állami vagyonalap meghirdette a legnagyobb acélművek, a VAT Krivorizssztal 93,02 százalékos tulajdoni hányadának eladását. A fennmaradó részt a tervek szerint az alkalmazottak és a menedzsment veheti meg. A tender június közepén zárul és a kijevi kormány minimum 3,8 milliárd hrivnyát (714 millió dollár) vár a több mint 55 ezer alkalmazottat foglalkoztató, az ukrán acélgyártás 20 százalékát adó, tavaly egyebek között 7,1 millió tonna acélt és 6,3 millió tonna hengerelt acélt előállító cég magánosításától. A pályázók között lesz az indiai Tata-csoport és a legnagyobb ukrán acélgyártó, az Industrial Union of Donbass, de várhatóan ajánlatot nyújt be Kucsma elnök vejének cége, az Interpipe is. Az ügyletet máris erős kétségek övezik, az orosz OAO Szeversztal és a világ legnagyobb acélgyártója, a francia Arcelor SA alkotta konzorcium ugyanis - amely ugyancsak pályázni kíván - diszkriminációval vádolja a vagyonalapot. Állítása szerint ugyanis csak egyetlen - ukrán, de meg nem nevezett - cég tudja teljesíteni azt a feltételt, hogy a sikeres pályázónak vezető szereplőnek kell lennie a feketeszén-termelés terén. Az ukrán politikusok közül sokan amiatt aggódnak, hogy „rossz” kézbe kerül a stratégiai fontosságúnak minősített cég, ezért nem szívesen látnának orosz tulajdonost.