Az Európai Unió hármas – politikai, gazdasági és szociális – válsággal lesz kénytelen szembesülni és ennek elkerülése érdekében a kormányoknak sokkal mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk – írta Dominique Strauss-Kahn egykori francia pénzügyminiszter az unió jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetés tanulságait összefoglaló 109 oldalas jelentésében. Az uniós intézmények szerinte rosszul működnek, a bénultság veszélye fenyeget és kérdéses, hogy nem alakul-e ki demokratikus deficit. A kibővített uniónak új politikai lendületet kell adni annak érdekében, hogy ne váljon a század közepére marginális szereplővé a világpolitika színpadán – szögezte le.
A 2007-es francia elnökválasztáson a baloldal jelöltjének címére pályázó Strauss-Kahn ötven pontban foglalta össze, mit kellene tenniük a tagállamoknak. A javaslatok többsége szerepel az úgynevezett lisszaboni célok között, amelyek értelmében az uniónak 2010-ig a világ legversenyképesebb térségévé kell válnia, és a kutatás-fejlesztésre szánt összegek növelésével tudásalapú társadalmat kell létrehozni. Strauss-Kahn szerint azonban a célokat veszélyezteti, hogy az államok megígérték ugyan, hogy a GDP 3 százalékára emelik a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket, de erre nincs lehetőségük. Javaslata szerint ezért a tagállamoknak az uniós költségvetéshez való hozzájárulását a GDP jelenlegi 1 százalékáról fokozatosan 2 százalékra kellene növelni, amit nagyrészt egy új, határokon átívelő társasági adóból finanszírozna. Az összeg így 100 milliárd euróról 150 milliárd euróra nőne, azaz 50 százalékkal több kiadást irányoz elő, mint amit az EU büdzséje jelenleg lehetővé tesz. Javaslatai között szerepel emellett a versenytörvények újraírása, az egységes munkaerőpiac, és a maastrichti stabilitási paktum teljes átalakítása.
Bana Péter