Bakonyi Attila

Önkormányzati áram(lat)

A villamosenergia-liberalizáció kezdetekor Magyarországon csupán a 6,5 gigawattóra éves fogyasztást meghaladó telephelyek választhatták a szabadpiacot. Az önkormányzatok mindössze a települések területén lévő közvilágítás fogyasztásának mértékéig vállalhatták a liberalizációt. Ez év júliusával azonban változott a helyzet, most már minden nem lakossági fogyasztó választhatja a szabadpiacot. A piac bővítése jól jöhet a településeknek is, hiszen az önkormányzatok forráshiányosak, az energiaárak pedig egyre feljebb kúsznak - mondta lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Így a szabadpiac lehetőségével néhány százalékos megtakarítást is elérhetnek. Ehhez azonban az önkormányzatok összefogására lenne szükség - egyebek mellett erről is szó lesz a mai önkormányzati konferencián, amelyet a wbpr Hungária szervezett.

Teljes kapacitással termel az új debreceni erőmű

A közelmúltban helyezték üzembe, s most már teljes kapacitással üzemel az E.ON-csoport érdekeltségi körébe tartozó debreceni gázmotoros erőmű, amely hat blokkfűtőműből és a hozzájuk tartozó segédüzemi berendezésekből áll – derül ki a társaság közleményéből. Az összességében mintegy hárommilliárd forintos beruházást kevesebb mint egy év alatt fejezte be az E.ON Hungária csoporthoz tartózó Energo-Holding Kft. A megtermelt villamos energiát az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Rt.-nek értékesítik, míg az úgynevezett hulladék hőt a Debreceni Egyetem veszi át.

Közepesen átlátható a magyar ingatlanpiac

Az ingatlanpiaci befektetők, amikor új területen, országban vetik meg lábukat, gyakran szembesülnek szokatlan, időnként tisztességtelen gyakorlattal. Mindezt elkerülendő, az üzleti környezet, a politikai kockázat és a számviteli rendszerek átláthatósága ma már szinte minden globális piacon biztosított – olvasható a Jones Lang LaSalle (JLL) ingatlan-tanácsadó cég elemzésében. Persze az ingatlanpiaci információk átláthatóságát ennél sokkal bonyolultabb megteremteni. A JLL 50 országot érintő elemzésének összeállításakor az adott ország ingatlanpiacának fejlettségi állapotáról, a magán- és a közszféráról készítette el átláthatósági indexét, melynek során 21 kérdést tettek fel a piacok sajátosságait keresve. A kérdések a jogi és szabályozói tényezők mellett az információáramlásról, a helyi pénzügyi szervezetekről és kormányzati intézményekről, valamint a befektetési hozamokról szóltak. A felmérés szerint összesen hat ország bizonyult igen átláthatónak ingatlanpiaci tekintetben, ezek: Ausztrália és Új-Zéland, az Egyesült Államok és Kanada, valamint Nagy-Britannia és Hollandia. Az országok zöme – az egytől ötig rangsorolt rendszerben – a harmadik és a negyedik csoportba tartozik, 39 tekinthető közepesen vagy alacsonyan transzparensnek. Az index szerint például Csehország, Magyarország és Lengyelország közepesen transzparens, míg Oroszország kevésbé mondható átláthatónak az ingatlanpiaci gyakorlat és az információk tekintetében. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt két évben a kelet-európai országok általában javítottak pozícióikon. A lista alján – Oroszország kivételével – egyes kelet-európai és közel-keleti államok találhatók, melyeknek nem sikerült növelni pontjaik számát az indexen belül. Az utolsók között szereplő országok – Vietnam, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Ukrajna, Románia és Törökország – a legtöbb területen gyengének, fejletlennek bizonyultak.

Továbbra is növekvő gázkibocsátással számolunk

A közelmúltban az orosz kormány vonakodva ugyan, de elfogadta a kiotói egyezményt, így elviekben annak az Egyesült Államok általi ratifikálására már nincs is szükség ahhoz, hogy az egyezmény életbe lépjen. Ehhez 55 olyan országnak kellett csatlakoznia, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 55 százalékáért voltak felelősek 1990-ben, márpedig az oroszok egymaguk 17 százalékát adják e szennyezésnek. Ezzel bőven meglesz az egyezmény érvényesítéséhez szükséges arány, hiszen azt eddig a gázkibocsátás 44 százalékáért felelős 122 ország ratifikálta. Az orosz döntés az egyezményhez való csatlakozásról látszólag nehezen született, ami fundamentális okokkal nehezen magyarázható. Mivel az ottani nehézipar a rendszerváltás után ugyanúgy összeomlott, mint a magyar, 1990 óta különösebb környezetvédelmi erőfeszítések nélkül hasonló arányban sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, az Economist adatai szerint konkrétan 647 millió tonnáról körülbelül 400 millió tonnára. Ha 2010-ig a kibocsátás nem emelkedik vissza az 1990-es szintre, akkor Oroszországnak piacra dobható kvótafölöslege lesz. A visszaemelkedésről pedig Alekszandr Zsukov miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, hogy az akkor következhet be, ha az orosz gazdaság 2010-ig évi 9-10 százalékos ütemben növekszik, és közben nem tesz semmiféle erőfeszítést az emissziócsökkentésre. Tekintve, hogy a gazdaság növekedését az olajár-emelkedéses idei évben is csak 7 százalékra várják, Moszkvának gyakorlatilag nem kell tartania a kvótatúllépéstől. Putyinék mégis majdnem egy évig bizonytalanságban tartották a fél világot. Andrej Illarjonov, az elnök gazdasági főtanácsadója Kiotót először a Goszplanhoz (a szovjet idők tervhivatala) majd a gulagokhoz, végül – jó ízlését és mértéktartását végképp elvesztve – egyenesen Auschwitzhoz hasonlította. Persze, létezik olyan álláspont is, hogy nem szabad küzdeni a globális felmelegedés ellen, hiszen Szibériára ráférne a klíma valamelyes enyhülése. Erre a környezetvédők jogos replikája az, hogy a felmelegedés aligha állna meg azon a szinten, amilyet a fantaszták ideálisnak tartanak. A sajtóban napvilágot látott magyarázatok szerint viszont minden tudományos és gazdasági okfejtés csak ködösítés: Moszkva egyszerűen zsarolt. Az orosz vezetők felismerték, hogy a fő potenciális vásárló Egyesült Államok kiesésével a kvótafeleslegüket majdan eladni szándékozó országok már nem számíthatnak akkora pénzesőre. Köztudott azonban, hogy a nagy gazdasági entitások közül köztudottan leginkább az uniónak szívügye a kiotói jegyzőkönyv, a moszkvai vezetés ezen próbált behajtani némi politikai hasznot. Brüsszel ezt érezve májusban nagyvonalú gesztust tett: közölte, hogy Oroszországtól a WTO-belépésének feltételeként az ottani energiapiac torzulásainak csak részbeni megszüntetését várja. Végeredményben ez azt jelenti, hogy az EU-tól Oroszország már 2006-ra a világkereskedelmi egyezmény tagja lehet, ehhez persze hasonló engedékenységre van szükség Kína és az Egyesült Államok részéről. Az EU lépésének viszonzása – durvábban fogalmazva: ára – volt az orosz kormány Kiotót támogató döntése. Az 1997-ben aláírt kiotói jegyzőkönyv célkitűzése, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2008–2012. közti évekre az 1990-es szintről globálisan 5,2 százalékkal csökkenjen. A konkrét csökkentési értékek országonként eltérőek, Magyarország például 6 százalékot, az EU jelenlegi tagállamai egységesen 8 százalékot vállaltak. A csökkentés báziséve egyes gázokra vonatkozóan 1990, illetve 1995; azonban a volt szocialista országok más bázisévet is választhattak – így például Magyarország az 1985–1987-es évek átlagát vette alapul. Mivel Magyarország különösebb erőfeszítés nélkül is képes megfelelni a kiotói vállalásoknak még akkor is, ha a következő években jócskán növekszik az emisszió, ezért az unió felé növekvő kibocsátást is jelezhet, illetve ennek megfelelő kvótamennyiséget terjeszthet Brüsszel elé jóváhagyásra a gazdasági tárca által készített nemzeti kiosztási tervében (nkt). Az nkt-ra azért van szükség, mert az uniós irányelvek szerint január elsejétől bizonyos társaságok csak úgy „füstölhetnek”, ha kvótákat igényelnek. Az unió 2005–2007. közötti emissziókereskedelmi időszakában Magyarországon az összesen kiosztható kvóta mennyisége 87,18 millió tonna szén-dioxid egyenérték, ami évente 28-29 millió tonnát jelent. Ebből az energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkozó cégek előrejelzett kibocsátása évente 21–22 millió tonna között alakul. A fennmaradó kvótákon pedig a fémfeldolgozó, ásványanyag-ipari és papíripari cégek osztoznak. A magyar kvótákat a szakértők reálisnak tartják, így azokat az EU aligha fogja elutasítani, ellentétben más közép-európai országok terveivel (erről lásd a másik cikkünket). Mindemellett a tárca számításai szerint a 2008–2012-es időszakig növekvő gázkibocsátás várható az országban. A bruttó kibocsátás a bázisként vett évi 79,5 millió tonna szén-dioxid-egyenértékről 2012-re 101,9 millió tonnára nő. A kiotói jegyzőkönyv teljesítési időszakában, azaz a 2008–2012. közötti időszakban a bruttó üvegházhatású gázkibocsátás átlaga várhatóan 97,2 millió tonna lesz, ami elmarad a magyar vállalástól, a 105 millió tonnától. A kiotói jegyzőkönyv a gázkibocsátás csökkentésének előírása mellett úgynevezett rugalmassági mechanizmusokat is tartalmaz, amelyek az egyes szerződő országok közötti, a kibocsátással kapcsolatos kereskedelmi, illetve projekt típusú együttműködést jelentik. Az országok közötti kereskedelmi, illetve projekt típusú együttműködés útján lehetővé válik, hogy e csökkenés a leginkább költséghatékony módon valósuljon meg.

Új pályázat a Fok-Gyem nagytétényi üzemére

A felszámolás alatt lévő Fok-Gyem Finommechanikai Műszergyártó Szövetkezet meghirdetett vagyonelemeinek eddig csupán töredékét tudta értékesíteni a Reorg Rt. – mondta lapunknak Szondi György, a Reorg felszámolóbiztosa. A budapesti Nagytétényi úton található, 1,3 hektáros, 651 millió forint irányáron kínált ingatlan iránt ugyan többen érdeklődtek, ám pályázat egy sem érkezett. Három érvényes ajánlat érkezett viszont a 14 millió forintért meghirdetett berendezésekre, ám a nyertesről még nem döntött a felszámoló. A fennmaradó vagyontárgyakra hamarosan új pályázatot írnak ki, ebben az ingatlan (üzem és irodaház) irányára várhatóan alacsonyabb lesz a legutóbbinál. A szövetkezet a tömegközlekedési járműveken is használt tájékoztatási rendszerek (például a megállóhelyet jelző elektronikus táblák) gyártásával foglalkozott. A cég az elmúlt években nem fejlesztett, így a konkurencia megelőzte, s végül ez vezetett a felszámolásához. Az eljárást 2004 áprilisában az APEH kezdeményezte. A felszámolóhoz határidőre beérkezett hitelezői igények mintegy 485 millió forintot tesznek ki. A határidőn túli igény még 14 millió forint. A szövetkezet az elmúlt években folyamatosan felmondott dolgozóinak, a felszámolás kezdetekor a létszám már csak 130 fő volt. Az emberek egy részét a felszámoló a bérgarancia-alapból és a cég saját forrásából fizette ki, a többi dolgozó csak a vagyon értékesítése után juthat a pénzéhez. Amennyiben az ingatlant sikerül értékesíteni, akkor a felszámolás egy-két hónapon belül lezárulhat – tette hozzá Szondi.

A lakások többségében már fűtenek a szolgáltatók

A hideg beköszöntével az elmúlt hetekben elkezdődött a távfűtött lakások felfűtése és a folyamatos szezon. A fővárosban az összes, 240 ezer távfűtött lakás több mint 90 százalékában elindították a fűtést – közölte lapunkkal Sturdik Miklós, a Főtáv Rt. szóvivője. A napi 10 Celsius-fok alatti átlaghőmérséklet szeptember végén jött; azóta voltak kisebb leállítások a fűtésben, de a mostani helyzet azt mutatja, hogy tartós marad a hideg, így a maradék lakásban is elindul a fűtés a közeljövőben. A Főtáv a nyári karbantartásokkal időre végzett, az egyetlen problémát immár évek óta a szekunder kör, azaz a társasházi rész jelentheti, hiszen az már nem a távfűtő művek tulajdona. Így egy-egy társasház esetében a fűtés elindításakor derültek ki a problémák. Sturdik szerint mindezt úgy lehetne megelőzni, hogy szeptember végén a Főtáv végezne egy próbafűtést. Debrecenben a helyzet hasonló, itt az összes, azaz mind a 31 ezer lakásban fűt már a helyi szolgáltató. A városban a szerződések szerint a lakások 75 százalékánál már szeptember végén melegek voltak a radiátorok, ám ez a szám néhány nap alatt felugrott száz százalékra. A nyári karbantartásokat itt is időre elvégezték, sőt új fogyasztók is bekapcsolódhattak a rendszerbe. Debrecenben a közeljövőben adnak át egy gázmotoros erőművet, amelynek hulladékhőjét közvetve a távhőszolgáltató használja fel. Magyarországon ma már több mint tízmillió tűzhely, vízmelegítő, konvektor, fali kazán, kombikazán és kiskazán működik lakossági tulajdonban. Ezen gázberendezések legalább 10-15 százaléka biztonságtechnikai szempontból, 30-40 százaléka pedig energetikai szempontból elavult – áll a Magyar Épületgépészek Szövetségének közleményében. Mindezt súlyosbítja még, hogy a földgázfogyasztók csak egy kis szegmense vizsgáltatja meg gázkészülék-szerelővel a berendezéseket, s ők is csak akkor, ha működési rendellenességet tapasztalnak. Emellett érdemes megjegyezni, hogy a gazdaságos és biztonságos működéshez legalább évente van szükség karbantartásra.

Felszámolás alatt a Ganz gázmotorgyára

Áprilisában kezdődött, s ha minden jól alakul, akkor akár egy éven belül befejeződhet a Ganz-Set Áramfejelsztő Gyártó Rt. felszámolása – mondta lapunknak Ecsédi András, a Standard Felszámoló és Vagyonkezelő Kft. felszámolóbiztosa. Most a felszámoló összesen 325 millió forint értékben írt ki pályázatot a cég öthektáros kiskunhalasi ipartelepének értékesítésére, valamint a csarnokok, irodák, raktárak, berendezések és mintegy 100 millió forint értékű készlet is eladó. (A cégnek emellett részesedései is vannak más társaságokban, ám ezek eladását később tervezi a felszámoló.) A Ganz-Set felszámolásához elsősorban tavalyi eredménye vezetett, mert bár a cég forgalma meghaladta az 1,6 milliárd forintot, ám emellett 400 milliós veszteséget könyvelt el. A cég felszámolását egy ügyvédi iroda kezdeményezte. A határidőre beérkezett hitelezői igények 944 millió forintot tesznek ki. Ebből a legnagyobb, 580 millió forint a szállítói tartozás, 300 millió forint banki jelzáloghitel, illetve 40 millió forint köztartozás. A gázmotorokat gyártó Ganz-Set a Ganz-csoport szétválasztása után jött létre. A foglalkoztatottak száma csaknem elérte a 100 főt, akiknek a felszámoló a felszámolási eljárás megkezdésekor felmondott. A béreket részben a bérgarancia alapból fizették ki. A meghirdetett vagyonelemekről már sokan érdeklődtek a felszámolónál, egy részük tovább folytatná a cég tevékenységét, míg mások az ingatlant szeretnék megvásárolni. A felszámoló elsősorban egyben értékesítené a vagyont, amelyre a pályázatokat október 29-ig még be lehet nyújtani.

Októberben a kormány elé kerülhet a get

A földgázellátásról szóló törvény (get) módosítása a szakmai vitán már túl van, jelenleg a közigazgatási egyeztetést végzik a szakemberek, így a tervek szerint a hónap folyamán már a kormány elé kerülhet a módosítás – mondta Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára a tegnapi, GasCon gázipari konferencián. A get módosítására a teljes jogharmonizáció miatt van szükség, ugyanis a törvény elkészültekor néhány pontban eltért az uniós irányelvtől. Hatvani szerint a gázipari modell megváltoztatását egyelőre nem tervezik, bár korábban ez is felmerült, így a modellváltás a teljes liberalizáció, azaz 2007 júliusa körül jöhet újra szóba. Igaz, addig még néhány hatástanulmányt el kell készíteni. A hazai gázpiac megnyitása a nem háztartási fogyasztók számára januárjától kezdődött el, akkor két társaság jelezte kilépését a piacra. Ma ez a szám 15 fogyasztóra bővült. Így a gázpiacon kisebb volt a mozgás, mint a szabad árampiacon, ennek oka egyrészt a kiegyensúlyozottabb helyzet, másrészt az, hogy európai szinten kevés a tényleges földgázszállító – mondta Hatvani. A gázáremeléssel kapcsolatban lapunk kérdésére a helyettes államtitkár csak annyit mondott, hogy a tárca az áremelés kérdésével jelenleg nem foglalkozik.

A könnyűiparnak továbbra sem könnyű

A könnyűipari ágazatok közül a textilipar már elmozdulni látszik a holtpontról, válságágazatnak már a bőripar látszik, de a faipari cégek kilátásai sem rózsásak.