A villamosenergia-liberalizáció kezdetekor Magyarországon csupán a 6,5 gigawattóra éves fogyasztást meghaladó telephelyek választhatták a szabadpiacot. Az önkormányzatok mindössze a települések területén lévő közvilágítás fogyasztásának mértékéig vállalhatták a liberalizációt. Ez év júliusával azonban változott a helyzet, most már minden nem lakossági fogyasztó választhatja a szabadpiacot. A piac bővítése jól jöhet a településeknek is, hiszen az önkormányzatok forráshiányosak, az energiaárak pedig egyre feljebb kúsznak - mondta lapunknak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Így a szabadpiac lehetőségével néhány százalékos megtakarítást is elérhetnek. Ehhez azonban az önkormányzatok összefogására lenne szükség - egyebek mellett erről is szó lesz a mai önkormányzati konferencián, amelyet a wbpr Hungária szervezett.
Az áramkereskedő cégek is egyre többet foglalkoznak az önkormányzatokkal, sokszor kiemelt ügyfélként kezelik a településeket. A piacra lépéssel 3-7 százalékos árelőnyre lehet szert tenni, áttekinthetőbb lehet a számlázás, valamint működésbeli előny, hogy az intézmények villamosenergia-felhasználása és a közvilágítás akár együtt is kezelhető. Utóbbinál azonban érdemes megjegyezni, hogy a közvilágítás korszerűsítésének hosszú távú szerződéseit is kezelni kell, valamint hogy a liberalióra való áttérés igen bonyolult folyamat.
További segítséget jelentett a gazdasági és közlekedési tárca által meghirdetett nemzeti energiatakarékossági program (NEP) is, ám annak egyes elemeit a túl sok igénylés miatt már a nyár elején felfüggesztette a misztérium. Az energiaköltségek megtakarítása mellett az önkormányzatoknak fontos lehet a megújuló energiaforrások felhasználása is. Ehhez azonban az állami támogatások növelésére, a zöldáram termelésének ösztönzésére, valamint önkormányzati mintaprojektek kidolgozására lenne szükség.
