A könnyűiparnak továbbra sem könnyű

A ruházati ipar elmozdult a mélypontról, ám jelentősebb nyereségnövekedésről a gyártási oldalon nincs tudomása Limbeck Zsoltnak, a termeléssel és kiskereskedelemmel is foglalkozó Roland Divatház Rt. vezérigazgatójának. Mint mondta, a kereskedelmi tevékenység élénkült, ennek hatására idén a Roland jövedelmezősége is javult. A hatékonyságot lehetőség szerint nem a gyártásnál, hanem a kiskereskedelemben fokozza a cég: üzletnyitásokkal, a régi boltok felújításával, illetve új helyiségbe költöztetésével. Az exportlehetőségek idén javultak, elsősorban a bérgyártás területén. Saját termékeiket, a kiegészítőket az uniós csatlakozást követően könnyebben képesek értékesíteni az újonnan felvett tagoknál, így például Csehországban, Szlovákiában.
A ruházati ipar kedvező kilátásai ellenére a textilipar továbbra is a mélyponton van, a Magyar Divatszövetség információi szerint az ágazat több nagyvállalkozása vegetál és a tőkeszegénység miatt képtelen felvenni a versenyt a távol-keleti, illetve a szomszédos nem EU-tagországok által kínált munkaerőpiaccal.
Nincs túl jó helyzetben a cipő- és bőripar sem. A ruházati ágazathoz hasonlóan ebben a szegmensben is a bérgyártás dominál, amely az export csaknem egészét teszi ki. Szalay Gábor, a főként gyermekcipők előállításával és forgalmazásával foglalkozó Siesta Shoe Kft. ügyvezetője elmondta, környezetében egyetlen olyan vállalkozást sem ismer, amelynek kiugróan magas lenne a jövedelmezősége. Ez főként a bérmunkából adódik, amely nem a magas profittermeléséről ismert. Mint mondta, a Siesta jó helyzetben van, a piac azon 20 százalékához tartozik, amely képes saját terméket előállítani és azzal megjelenni külföldön is. Szerinte lenne lehetőség exportra, de a piac bérgyártás-orientált, így gyakorlatilag alig van cég, amely önálló terméket állít elő. A Siesta mögött egyébként egy német csoport áll, amelynek segítségével bejáratott uniós kereskedelmi csatornákat használhatnak.
Ma Magyarországon három falemezipari társaság működik, ám az iparág jövője erősen kérdéses. Az elmúlt négy évben ugyanis különböző hatások miatt 30-35 százalékos hatékonyságnövelést kellett volna végrehajtani ahhoz, hogy legalább a négy évvel ezelőtti szintet tartani tudják ezek a cégek – közölte lapunkkal Fekete Lajos, a Falco Rt. vezérigazgatója. Az egyik legnagyobb problémát a közelmúltban a biomassza előretörése okozta az ágazatnak, mivel ez mintegy 30 százalékkal növelte az alapanyagárakat úgy, hogy igazából a beruházások még egy-két kivétellel nem is működnek. Az ágazat emellett a legnagyobb energiafelhasználó is, s az utóbbi években elszabadult energiaárak ugyancsak rányomták bélyegüket a falemeziparra. A ma már meghatározó importgyártók számára külföldön olcsóbb az energia is – közölte Fekete. Az uniós környezetvédelmi elvárások is komoly beruházásokat igényelnek a társaságok részéről. Mindezeket együttvéve a tavalyi üzemi eredményénél idén mintegy félmilliárd forinttal kevesebbel kalkulál a Falco. A létszám pedig az ágazatban egyelőre stagnál, ugyanis a falemezipar által használt berendezések többsége vagy teljes kapacitással működik, vagy sehogy. Az érintett cégek így csupán a szolgáltatásaikat – illetve az ezekhez kapcsolódó munkaerőt – tudják kihelyezni vállalaton kívülre. Fekete szerint ilyen körülmények között a jövőben nem várhatók újabb befektetések ezen a területen, sőt a tőkekivonás sem kizárt.