Bakonyi Attila

Alapos késésbena CO2-kereskedelem

Lassan egy hónapja áll az Európai Bizottságnál (EB) az emissziókereskedelem megkezdéséhez szükséges magyar kiosztási terv tervezete, ugyanis az EB egy saját maga által beadott jogi módosító indítvány elfogadására még nem bólintott rá. Ezzel a helyzettel újabb hetekkel csúszhat az amúgy is késésben lévő kereskedelmi rendszer. Ennek elindulását ugyanis valamikor az év első felére tervezték a szakértők, ám a folyamatos késések, jogszabályi egyeztetések miatt az is kérdéses, hogy egyáltalán még az idén elindul-e a kereskedelem. A környezetvédelmi tárca illetékesei szerint amennyiben az EB dönt a módosításról, akkor még hátravan a magyar közigazgatási egyeztetés, majd utolsó körben a kormány elé kerülhet az ügy. Öröm az ürömben, hogy az Országgyűlés már korábban megszavazta az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló törvényt, sőt az úgynevezett központi tranzakciós tár (registry) – amelybe a cégek majd kvótáikat töltik fel – is működőképes. Mindezzel együtt nem csupán Magyarország az maradt le a bevezetésben, az új tagállamok közül ugyanis eddig senki sem kezdte meg a kereskedelmet, sőt a régiek közül is csupán 11 tagállamnál fogadták el a tervezetet. A korábbi problémák közül, úgy tűnik, megoldódott az aukción értékesített kvóták vagyonkezelése, a tervek szerint három minisztérium: a Gazdasági és Közlekedési, a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint a Pénzügyminisztérium osztozhat a befolyó összegen. (A nemzeti kiosztási terv szerint ugyanis a teljes kvótamennyiség 95 százalékát osztja ki ingyen a cégeknek az állam, s 2,5 százalékot árverésen értékesítenek, a fennmaradó részt többek között új belépőknek teszik félre.) Az úgynevezett állami számla a környezetvédelmi tárcánál lesz a tervek szerint, ám erről előbb meg kell állapodniuk az illetékes szerveknek a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal. Míg utóbbiról nem várható rendelet, addig az aukcióról mindenképpen lesz egy a környezetvédelmi és a pénzügyi tárca által közösen készítendő papír. Mindezek mellett korábban felmerült az is, hogy Magyarország legyen az európai kvótakereskedelem központja. Eszerint az elképzelés szerint a széndioxid-kereskedelemben érdekelt társaságok a kvótakereskedelemből származó nyereségük felét levonhatják adóalapjukból, és a kvázi adócsökkentéssel el lehetne érni, hogy ezek a cégek a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítsák le vállalati szintű tranzakcióikat (telepítsék az országba az úgynevezett treasuryközpontokat).

Kitáraz a Kincstári Vagyoni Igazgatóság

Szorítja az idő és a 30 milliárd forintos idei költségvetési befizetési kötelezettség a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, így a jövő héttől folyamatosan megjelenteti az eladósorban lévő nagy értékű állami ingatlanok pályázatait. Meghirdetik a Club Aligát és a budapesti Mária Terézia laktanyát is.

A Wallis Rt. vásárolta meg a Dataplexet

A napokban vásárolta meg a Béres-csoporttól a Wallis Rt. az ország egyik vezető infokommunkációs infrastruktúrák kiépítésével foglalkozó vállalatát, a Dataplex Kft.-t – áll a társaság közleményében. Az úgynevezett szerverhotelt birtokló cég 74 százaléka a Béres-csoport egyik leányvállalata, 20 százaléka egy pénzügyi befektető, míg a fennmaradó rész a menedzsment tulajdonában volt. Lapunk megkeresésére a Béresnél úgy nyilatkoztak, hogy a társaságot korábban pénzügyi befektetésként vásárolták meg az amerikai Cityreach Inc.-től, s mostanra már beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A cég tavaly duplájára, hétszázmillió forintra növelte árbevételét 2003-hoz képest, míg az amortizációt nem tartalmazó üzemi eredménye (EBITDA) 100 millió forint volt 2004-ben. A tranzakció pénzügyi részleteiről üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkoztak a felek.

Inkább felújítaná ingatlanát a magyar

A szakértők szerint nem várható komolyabb változás a magyarországi ingatlanpiacon a jövőben, továbbra is borús képet festenek a jelenlegi helyzetről.

Lehet eső, lehet terror, mi vásárolunk

A magyarok érdeklődése a határon túli ingatlanok iránt 1996 – a hazai jogszabályok kedvező változása – óta szinte töretlennek mondható. A legkeresettebb területek a floridai és mediterrán tengerpartok, ahol a közel tíz év alatt – a külföldi ingatlant közvetítő üzletágba bekapcsolódott hazai cégek adatai szerint – majd’ 2500 adásvételi szerződést ütöttek nyélbe. A becsült adatok szerint a legtöbb magyar Spanyolországban és az egyesült államokbeli Floridában szerzett tulajdonjogot az elmúlt közel kilenc évben. A forgalmazók szerint a Katrina hur-rikán katasztrófája sem változtat a befektetők vélekedésén. A külföldi ingatlanszerzés első néhány esztendejében a hazai érdeklődők figyelme elsősorban Florida, valamint a spanyol és a francia tengerpart felé irányult. Bár az árak ezeknek az államoknak a kiemelt tengerparti részein már akkor is valamivel magasabbak voltak az itthoninál, a kockázat megérte. Akik például Floridában az elmúlt években jó helyen vásároltak befektetési céllal házat, apartmant, nem csalódtak – állítja Kemecsei Lívia, a Florida Investment Marketing Inc. hazai képviselője. Az ottani kedvező hitelkonstrukciók s a bérbeadhatóság, valamint az ingatlanok értéknövekedése miatt néhány év alatt többnyire megtérült a befektetett tőke. Mint mondja, a gyakorlat a tisztán pénzügyi befektetéskor az, hogy a vevő a rajzasztalról kiválasztja a lakást, általában 30 százalékkal leelőlegezi, majd másfél-két év múlva – a lakóépület átadása előtt – kiszáll a projektből. Ekkor az évi 20 százalékos értéknövekedés folytán a 30 százalék befizetés közel a dupláját éri. Florida változatlanul jó terep a tőkeinvesztícióra, így a befektetők érdeklődése töretlen, amelyet a 2001-es szeptemberi terrortámadás sem vetett vissza – állítja az üzletasszony, s ezt egy friss amerikai piaci jelentéssel támaszt alá. E szerint a félszigeten kiemelt helynek számító Palm Beachen az elmúlt öt évben 98, míg Daytona Beachen 80 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, az előrejelzések pedig az elkövetkező egy évre a két területen 21, illetve 20 százalékos ingatlanérték-növekedést prognosztizálnak. Érdekes, hogy az alap ingatlanbiztosítás nem tartalmazza a terrortámadás elleni biztosítást, de köthető ilyen kiegészítés, kevesebb mint 50 százalék felárért. (Az alap ingatlanbiztosítás díja egy átlagos lakásra mintegy 240 ezer forint egy évre.) A cég jelenlegi ajánlatában többféle, például Tampa területén úgynevezett Condo conversion jellegű ingatlan található. Ez az ingatlantípus azt jelenti, hogy a területen korábban bérlakásokként szolgáló apartmankomplexumokat – teljesen felújítva – társasházakká alakítják át, melynek eredményeként minden lakásnak önálló helyrajzi száma és telekkönyvi bejegyzése lesz. A lakásokat ezek után egyesével értékesítik. Előnyük ezen ingatlanoknak, hogy úgymond bejáratottak, így nagyon jól bérbe adhatóak. A lakások ára 130–220 ezer dollár között mozog, melyhez 20 százalék saját tőkére van szükség. Természetesen eladó családi házakat is találnak a befektetni szándékozók Tampa környékén. A bérlő megtalálásában a kinti cég is segít, oly módon, hogy ő maga keres meg bérleményre váró amerikai családokat. A családi házak árai 160–280 ezer dollár között szóródnak, megvásárlásukhoz szintén van hitelfelvételi lehetőség. Emellett továbbra is van mód az említett tervezőasztalos befektetésre, amikor is még az építkezés megkezdése előtt, a tervezés stádiumában veszi meg a lakást vagy a családi házat a vásárló. Spanyolországban az éves értéknövekedés a tengerentúlinál kisebb: jelenleg helytől függően 10 és 15 százalék között mozog. Bár az árak a német, holland és egyéb nációjú vásárlók felerősödött érdeklődése következtében jelentősen emelkedtek az elmúlt két évben, Görög Áron, az Otthon Centrum Holiday vezetője szerint a spanyol tengerpart hosszabb távon még mindig eredményes befektetési terep. A hozam ugyanis egyrészt a bérbeadásból, másrészt az ingatlanok értéknövekedéséből továbbra is biztosított. Úgy látja: ha a vásárlási kedv megcsappanna, annak biztos nem a londoni, török és egyiptomi terrorcselekmények az okai, a befektetés ugyanis nem rövid időre szóló elhatározás. Sokak számára a kedvező hozamelérhetőség mellett még mindig csábító a spanyol pénzintézettől 20-25 éves futamidőre felvehető hitel. Mértéke az ingatlan árának 80 százaléka is lehet, s éves kamata jelenleg 3,5–3,75 százalék között mozog. Az ingatlanbiztosítással kapcsolatban elmondta: nincs külön terrortámadás vagy egyéb, például háborús kár elleni biztosítás, csak a miénkhez hasonló, természeti csapások elleni, az éves alapdíj pedig 300–600 euró. A cég jelenleg is számos spanyol ingatlant kínál például a Castello környékén lévő Marina D’Or üdülővárosban, valamint Costa del Sol területén. Találnak itt az érdeklődők egyebek mellett 78 négyzetméteres nívós tengerparti lakást 210 ezer euróért, medencés, 65 négyzetmétereset 148 ezer euróért. Horvátország tengerparti részein – melyek iránt szintén egyre nagyobb az érdeklődés – az utóbbi időben visszaestek a fejlesztések, ezért kevesebb a jó színvonalú, eladásra kínált ingatlan. Ez kissé felvitte az árakat, de az Otthon Centrum Holiday Krk szigete mellett számos területen kínál használt és új lakóingatlanokat egyaránt. Krk szigetén például felújítandó, a tengerparttól 500-1000 méterre fekvő, 50–170 négyzetméter alapterületű házakhoz már 30–80 ezer eurós, Marina, Kornic’ és Malinska környékén pedig új, 37–73 négyzetméter közötti apartmanokhoz 30–80 ezer eurós áron hozzá lehet jutni – ám csak készpénzért, ugyanis hitellehetőség itt nincs. Az ingatlanbiztosítások itt sem tartalmaznak terrorkárok elleni kitételt, többnyire a hazaiakhoz hasonló áron s hasonló károk ellen nyújtanak az ingatlannak bizonyos fokú védelmet. Törökországban szintén nem kaphat külföldi banki kölcsönt, ám itt ezt kompenzálja a gyakran a hazai töredékét kitevő ár, valamint az ingatlanok elenyésző havi fenntartási költsége. Az ottani Riviérán például egy 80–100 négyzetméteres, teraszos, kertes villához 22–26 millió forintos áron, a tengertől néhány száz méternyire lévő, kisebb, társasházi lakáshoz pedig már 8–12 millió forint közötti áron hozzá lehet jutni. Endrédy Károly, a Dr. Stange International (DSI) ügyvezetője szerint egy-két hónapra biztosan elbizonytalanítják a vásárolni szándékozókat az terrorcselekmények, ám az a véleménye, hogy őszre helyreállhat az ingatlanpiac, ahogy azt tette a New York-i támadás után is. Az évi 30 ezer forintos alap ingatlanbiztosítások itt szintén csak a nálunk is ismert természeti katasztrófák elleni kitételeket tartalmazzák.

A fővárosi irodák kihasználtsága

(százalék) 2005. II. negyedév Következő 12 hónap A típusú B típusú A típusú B típusú Pesten 80 80 80 80 Budán 83 80 84 80 Forrás: GKI

Új atomerőmű a briteknél?

A német RWE és E.On energetikai cégek angol leányvállalatai egy esetleges új atomerőmű felépítése kapcsán ültek tárgyalóasztalhoz a brit kormányzattal - adta hírül az energy-review.com.

Pesszimizmus az ingatlanpiacon

Az év első negyedében mérttel csaknem megegyező képet mutat a GKI és az AL Holding által készített második negyedévi ingatlanindex is, azaz a megkérdezettek továbbra is borúlátók az ország ingatlanpiacát illetően – hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón. Az index értéke –24,3 (az első negyedévben –23,2 pont volt), amiért a szakértők szerint elsősorban a lakáspiac a felelős. Az itt tevékenykedő cégek látják ugyanis sötéten a jövőt, míg javulás érzékelhető az iroda- és az üzlethelyiségek piacán. Mindezzel együtt az ingatlanárak a következő 12 hónapban – a telkek kivételével – infláció alatti mértékben nőnek a várakozások szerint. Az idei év első hat hónapjában 11 százalékkal több lakást adtak át, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a lakásépítési engedélyek száma viszont 10,5 százalékkal csökkent. A felmérés szerint a kormányzat által tervezett áfacsökkentés a megkérdezett cégek szerint nem ad majd túl nagy lökést a piacnak. A fővárosi irodapiacot a cégek szerint továbbra is a túlkínálat jellemzi, míg az ország más részein kiegyensúlyozottabb piacokról számoltak be a megkérdezettek. Ennek ellenére a következő egy évben az irodák iránti kereslet némi élénkülését prognosztizálják a gazdasági élet szereplői, különösen a saját építésű ingatlanok esetében.

Bírsággal és bértarifával a feketemunka ellen

Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó kormányrendelet az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalra is róhat új feladatokat, hiszen az építésügyi felügyelet az APEH vizsgálódása során feltárt szabálytalanságok esetében bírságot szabhat ki. A NAPI Gazdaság információi szerint ennek mértékéről egy külön rendelet határoz majd, melyet az OLÉH a napokban juttatott el a kormány részére. A bírságot az ingatlan méretétől és a szabálytalanság mértékétől teszik függővé, a kifizetendő summa akár milliós nagyságrendű is lehet. A feketemunka kifehérítését szolgálhatja az is, hogy a közeljövőben elkészül az építőipari ágazati kollektív szerződésen belüli bértarifa-táblázat, amely a munkakörök legalacsonyabb bérezését tartalmazza. Lapunk úgy tudja, hogy ennek tervezetét az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) más szervezetekkel együtt már elkészítette, s hamarosan benyújtják a munkaügyi tárcának. Jó tudni azonban, hogy a vállalkozások szabadságát védendő a bértarifa-táblázat csupán iránymutatás. A nagyobb ingatlanfejlesztő cégek számára az új kormányrendelet csupán több adminisztrációs teherrel jár, komolyabb problémát inkább a kisebb vállalkozásoknak, illetve a magánerős befektetéseknek okozhat – véli Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Szövetségének elnökségi tagja. Véleménye szerint ugyanis a gazdálkodó szervezeteket eddig is ellenőrizhette az APEH, az új rendelet előtt is készítettek a cégek előzetes kalkulációt a beruházások kapcsán. A kisebb vállalkozásokat viszont azért hátráltathatja a rendelet, mert az építési naplóhoz szükséges adatok beszerzése, azaz a vállalkozók, alvállalkozók igazolása hosszabb folyamat. Szintén érdekes a rendelet azon bekezdése, miszerint az építésügyi hatóság a bejelentést három munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben szükséges, nyolc napon belüli hiánypótlásra szólítja fel a bejelentőt. Hogy ehhez rendelkezik-e megfelelő infrastruktúrával a rendszer, azt nem tudni; tény, hogy tavaly összesen 57,5 ezer építési engedélyt adtak be, ami csak munkanapokkal számolva legalább 230 kérelmet jelent naponta, s ezt aligha lehet a jelenlegi infrastruktúrával rugalmasan és gyorsan kezelni... A bejelentési határ kapcsán lapunknak a KÉSZ Kft.-nél úgy nyilatkoztak: a 10 milliós alsó határt rendkívül alacsonynak tartják, ilyen értékben lassanként már magánlakások sem épülnek. A küszöbérték leginkább csak azoknak jelenthet az új szabályban előírt adatszolgáltatás alól mentességet, akik többnyire önerőből, illetve magánjelleggel vágnak bele egy-egy épület építésébe. Ezzel együtt a szakemberek nem gondolják, hogy az ilyen módon szigorodó építőipari piacon egy csapásra nagyságrendekkel kevesebb lesz majd a feketemunkás.