Továbbra is pesszimistán szemlélik a magyar ingatlanpiacot a szegmens szereplői – derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Angyalföldi Lakásépítő közös ingatlanpiaci felméréséből. Az év második három hónapjában ugyanis az ingatlanpiaci index továbbra is negatív tartományban időzik, –24,3 pont volt, ami alig egypontos csökkenést jelent az első negyedévhez képest. (Az index +100 és –100 közötti értéket mutathat, a mínusz pesszimizmust jelent.) A felmérés szerint a borús hangulatért a lakáspiaci részindex a felelős, a 2004 közepe óta tartó tendencia szerint a lakáspiacon tevékenykedő cégek kilátásai egyre sötétebbé válnak. Mindezt alátámaszthatja az a tény is, hogy bár az év első hat hónapjában 11 százalékkal több lakást adtak át, ám ugyanezen időszakban a lakásépítési engedélyek száma 10,5 százalékkal csökkent. A GKI által megkérdezettek szerint például a Fészekrakó program viszonylag kis mértékű pótlólagos keresletet generált, s emellett az elemzők vélekedése szerint az áfakulcs tervezett csökkentése sem adhat nagyobb lökést a piacnak.
A piaci folyamatok az új lakások esetében némileg kedvezőbbek, mint a használt lakásoknál: az illetékhivatal előzetes adatai szerint 2005 első félévében 30 százalékkal kevesebb kontraktust kötöttek, mint egy évvel ezelőtt.
Az elemzés szerint a szegmens cégei a következő 12 hónapban sem várnak érdemi javulást a piacon, a használt lakásoknál az árak stagnálására, az új építésű lakásoknál pedig legfeljebb 3 százalékos árnövekedésre számítanak. Ugyanezen folyamatok jellemzőek a háztartások lakásépítési és -felújítási kedvére is, mindkét esetben ugyanis valamelyest romlottak ezen mutatók, míg meglévő lakásukra szívesebben költenének az emberek. Eszerint a háztartások legfeljebb 1,4 százaléka (52 ezer háztartás) biztos az egy éven belüli ingatlanvásárlásban, míg 2,1 százalékuk tervezi ugyanezt két éven belül. A meglévő lakásán a családok 4,4 százaléka tervez jelentős fejlesztést egy éven belül, míg 9 százalékuk tartja valószínűleg az ilyen jellegű kiadást.
A fővárosi irodapiac az ingatlancégek szerint továbbra is a túlkínálattól szenved, míg az ország más részein kiegyensúlyozottabb a helyzet. Az elemzés szerint az elkövetkezendő egy évben mind a fejlesztők, mind a forgalmazók stagnáló piacra számítanak, a bérleti díj átlag 4 százalék körüli emelkedésével és az értékesítési ár 3 százalék körüli növekedésével számolva. Az irodák kihasználatlansági mutatója a mért negyedévben valamelyest csökkent.
Az üzlethelyiségek, bevásárlóközpontok piacán már hosszabb ideje visszafogott, de viszonylag stabil növekedés látható, ám érdemes megjegyezni, hogy a főváros körüli agglomeráció területén a piac a telítettség jegyeit mutatja. Éppen ezért a cégek fő fejlesztési iránya a nagyobb városok felé irányul. Mind a fejlesztők, mind a forgalmazók egyetértenek abban, hogy a fővárosi és a vidéki piac is kiegyensúlyozott, s a jövőbeni fejlesztésekkel együtt némi túlkínálat jelentkezhet ebben a szegmensben. A megkérdezett vállalatok szerint elsősorban Budapesten és Pest megyében várhatóak jelentősebb fejlesztések, a saját tulajdonú üzlethelyiségek területét növelni szándékozó cégek elsősorban szolgáltatók, s csak második helyen áll a kereskedelem. Az üzlethelyiségek esetében a következő egy évben átlagosan 2,2 százalékos értékesítési- és 2,6 százalékos bérletidíj-növekedés várható.
A korábbi hírekkel és felmérésekkel megegyezően a most mért negyedévben is kiegyensúlyozottnak tűnik az ipari ingatlanok, üzemcsarnokok szegmense. A forgalmazó-fejlesztő cégek szerint azonban a jelenlegi egyensúly a túlkínálat felé tolódhat el a fővárosban.
Bakonyi Attila