Bakonyi Attila

Új szolgáltatás a DHL-től

Számos európai országot követően Magyarországon – a Bank Centerben – is megnyitja első, úgynevezett Servicepoint egységét a DHL Express Magyarország Kft. – jelentette be tegnap Joseph Böröcz, a társaság kereskedelmi igazgatója. Az expressz logisztikai cég új szolgáltatása abból áll, hogy ezentúl az ügyfél viheti be feladandó csomagjait, illetve fogadhatja azokat, szemben az általános trenddel, azaz a futárral. A társaság felmérései szerint mindezt főként a magánszemélyek, valamint a kis- és középvállalkozások veszik majd igénybe, hiszen nekik néha kényelmetlenséget okoz az, ha várni kell a szállítóra. A Servicepointokat a jövőben könnyen elérhető, központi helyeken kívánják megnyitni, többek között ezért esett a választás most a Bank Centerre – közölte Böröcz. Mindezt figyelembe véve nyitják meg a következő irodát is a Pólus Centerben lévő Office Depot-ban, amely első partnercége is lesz a Servicepoint-szolgáltatásoknak. A társaság tervei szerint 2007-re 25-30 ilyen egységet kívánnak kialakítani a fővárosban, illetve a nagyobb vidéki városokban. A DHL Magyarországon évente 740 ezer szállítmányt kézbesít, amelyet egymillióra kívánnak növelni, míg ügyfélkörük 15,6 ezres.

Tovább nőtt a napenergia-piac az unióban

Az évtized végére 100 millió négyzetméternyi napelemnek kellene működnie az unión belül, de 2004 végéig csak mintegy 1,7 millió négyzetméternyit állítottak üzembe, ennek majdnem a felét Németországban.

DHL: házhozszállítás helyett Service Point

A DHL Express megnyitotta első, olyan egységét, ahol a kiszállítandó csomagot fel lehet adni, az érkezett küldeményt pedig át lehet venni, az eddiginél kedvezőbb tarifák mellett.

Magyarországon is bíznak a reneszánszban

Európában a kiotói egyezményt elősegítő kvótakereskedelem bevezetése miatt nehéz a helyzetük a szenes erőműveknek, hiszen csak annyit füstölhetnek, amennyi kvótát kapnak. Mégis ma Magyarországon a paksi atomerőmű mögött a második legolcsóbb áramot a lignittüzelésű Mátrai Erőmű termeli, amelynek árelőnye a földgázzal szemben mintegy 40 százalék. Ez azonban csak akkor maradhat így, ha a társaság megkapja a működéséhez szükséges kvótamennyiséget, amely duplája, mint egy ugyanekkora gázos erőműé – mondta lapunknak Valaska József, a Mátrai Erőmű Rt. igazgatóságának elnöke. A társaság tulajdonosai éppen ezért döntöttek a hatásfoknövelés, illetve a részleges, 5–10 százalékos biomassza-felhasználás mellett. A cég 2011-re szeretne felhúzni egy nagyobb hatásfokkal üzemelő, 400 megawattos blokkot is – mintegy 130 milliárd forintos beruházással –, ezzel együtt leállítanának két öregebb egységet. A Magyar Energia Hivatal szakértői is úgy látják, hogy a magas olajár elősegítheti a szénkitermelés növekedését, ám a kvótakereskedelem fékjei miatt nehéz megmondani, hogy rövid távon várható-e a szenes erőművek előretörése. Mások a megújuló energiaforrásokban bíznak, de a jelek szerint a szénben mint tüzelőanyagban gondolkodók is kivárják, amíg beérnek az egyre nagyobb hatásfokot elérő technológiai fejlesztések. Magyarország jelenleg mintegy 6-8 milliárd tonnányi szénvagyonnal rendelkezik. A hazai bányászatot belátható időn belül helyre lehetne hozni, ám csupán ezzel a szektor problémái nem oldódnának meg, hiszen az elmúlt évtizedekben széntüzelésű erőműveket nem is fejlesztettek – közölte a NAPI Gazdasággal Verbőczi József, a Calamites Kft. ügyvezetője. A társaság két projektre adott be pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül: egyrészt a szén elgázosítására (ennek során műbenzin készülhetne), másrészt kokszolásra. Verbőczi szerint a mecseki lejtőkön, Komló és Bonyhád térségében évente több mint 2,5 millió tonna szenet lehetne felszínre hozni, ami több ezer új munkahelyet teremtene. A tervek szerint hat éven belül meg lehetne a kezdeni a területen a kitermelési munkálatokat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál lapunk kérdésére elmondták, hogy folyamatos a befektetők érdeklődése szénalapú erőmű felépítése iránt, de véleményük szerint legfeljebb a következő évtizedben kezdődhetnek el ilyen beruházások.

Egy irányár alatti ajánlat érkezett a Fok-Gyemre

Egyelőre kérdéses, hogy immár a negyedik pályázaton sikerült-e értékesíteni a felszámolás alatt lévő Fok-Gyem Finommechanikai Műszergyártó Szövetkezet megmaradt vagyonelemeit – mondta lapunknak Szondi György, a Reorg Rt. felszámolóbiztosa. A budapesti Nagytétényi úton található, 1,3 hektáros területen fekvő üzem és irodaház korábbi 651 millió forintos irányárát egyszer már 520 millióra csökkentette a felszámoló, most pedig már csak 450 millióért kínálta a területet. A harmadik meghirdetéskor egy pályázat érkezett, ám a hitelezők nem támogatták a beadványt, ugyanis az ár túl alacsony volt. A negyedik pályázaton ugyanazon induló az előbbinél még alacsonyabb árat adott meg, így kérdéses, hogy azt a hitelezők elfogadják-e. Az ingatlan jellegéből fakadóan elsősorban logisztikai vagy gyártási tevékenységre alkalmas a terület, az átalakításához ugyanis komoly tőkére lenne szükség. Eddig, egy tavalyi pályázaton, alig hárommillió forintnyi berendezés kelt el. A szövetkezet a tömegközlekedési járműveken is használt tájékoztatási rendszerek (például a megállóhelyet jelző elektronikus táblák) gyártásával foglalkozott. Az elmúlt években nem fejlesztett, így a konkurencia megelőzte, s végül ez vezetett a felszámolásához. Az eljárást az APEH kezdeményezte 2004 áprilisában. A felszámolóhoz határidőre beérkezett hitelezői igények 485 millió forintot tesznek ki, a határidőn túli igény további 14 millió forint. A szövetkezet az elmúlt években fokozatosan felmondott dolgozóinak, a felszámolás kezdetekor a létszám már csak 130 fő volt. Az emberek egy részét a felszámoló a bérgarancia-alapból és a szövetkezet saját vagyonából fizette ki, a többi dolgozó csak a vagyon értékesítése után juthat a pénzéhez (NAPI Gazdaság, 2005. május 26., 7. oldal).

Szén helyett szél Kínában

A kínai kormányzat reményei szerint új szélerőmű parkok felállításával némileg enyhíthető lenne az ország energiaellátásának gondja, nem beszélve a jelenlegi igen magas légszennyezettség csökkentéséről.

Tovább tart a lakásboom Svédországban

A svédországi ingatlanárak májusról júliusra négy százalékkal emelkedtek – derült ki a svéd statisztikai hivatal adataiból. Így egy egyszerű családi ház vagy egy ikerház egy családra számított része 1,4 millió svéd koronába, azaz 36,5 millió forintba kerül. Elemzők szerint mindez alátámasztja azt, hogy a svéd ingatlanboom továbbra is kitart. Amíg ugyanis az elmúlt három hónapra vetítve az emelkedés meghaladta a 4 százalékot, addig tavaly május-júniushoz képest az emelkedés mértéke több mint nyolc százalék. A lakóingatlanok ára persze az országban igen széles skálán mozog, a legnagyobb emelkedés február és április között, Värmland megyében volt tapasztalható: 12 százalék. Mindezzel együtt a nagyobb városokban – ahol az ingatlanárak így is a legmagasabbak országszerte – az emelkedés elérte a nemzeti átlagot. Göteborg környékén az átlagos lakásárak öt százalékkal, 2,13 millió koronára emelkedtek (55,57 millió forint), míg a legdrágább városban, Stockholmban szintén négyszázalékos emelkedést mértek: 2,6 millió koronáért, azaz 67,83 millió forintért adják az átlagos lakásokat. A nagyvárosok közül egyedül Malmőben volt a növekedés átlag alatti: két százalékkal, 2,04 millió koronára emelkedtek az árak. Az egyetlen terület, ahol csökkenés volt tapasztalható, Jämtland volt. Itt májusról júniusra ötszázalékos esést regisztráltak a statisztikusok, 2004 hasonló időszakához képest mindez egyszázalékos csökkenést jelent. A legolcsóbb hely a lakásvásárlás szempontjából Västra Norrland, itt alig 679 ezer koronáért, 17,71 millió forintért már hozzá lehet jutni egy átlagos ingatlanhoz.

Hiába drágul, egyre több fogy a gázolajból

A Mol Rt. korábbi árprognózisa szerint ebben a hónapban literenként 260–265 forint körül stabilizálódhat a gázolaj ára – igaz, amikor ez az előrejelzés 2-3 hete elkészült, a kőolaj hordónkénti ára még elmaradt attól a lélektani határnak tekintett 65 dollártól, amit mostanra már 2 dollárral is meghaladt. Varró László, a Mol vezető közgazdásza pénteken már úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi jegyzésárakat figyelembe véve túl optimista volt a 260 forint körüli gázolajár-prognózis. Az olajipari társaság szerint a magas üzemanyagáraknak több hatása lehet rövid, illetve hosszú távon: így például a jelenlegi járműpark rövidebb ideig fut az utakon, vagy éppen az olcsóbb üzemanyaghoz, azaz a gázolajhoz igazodnak a jövőben autót vásárlók szándékai. Az év első felében stagnált az ország benzinfogyasztása, gázolajból viszont az előzetes adatok szerint mintegy 10 százalékkal értékesített többet a Mol a tavalyi év azonos időszakához képest. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint idén január és június között 577,8 millió liter gázolaj fogyott, 5,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A szakértők ezt azzal magyarázták, hogy a vállalatok – nemcsak a fuvarozók – egyre inkább a dízelüzemű gépjárműveket részesítik előnyben, s szemben a lakossággal, a cégek járműveinek akkor is közlekedniük kell, ha magas a gázolaj ára. Emellett a magyar gazdaság 2,9 százalékos első negyedévi növekedése a szállítási teljesítmény bővülésével is járt, ami szintén emeli a gázolaj iránti keresletet. A környező országok gázolajárai egyébként valamelyest elmaradnak a magyarországiaktól. A Magyar Autóklub honlapján található adatok szerint például Ausztriában egy liter gázolaj 241 forint körül, Horvátországban 237 forint körül van, a legolcsóbb Szerbia-Montenegróban, ahol alig több mint 200 forint literenként.

A brit fiatalok inkább bérelnek

A brit fiatalok többsége ma már inkább a lakások bérlésében gondolkodik, mint hogy lakásvásárláson, illetve hitelfelvételen törje a fejét. A gondolkodásmódjuk megváltozásában sokat „segített” a szigetországbeli ingatlanárak folyamatos növekedése, aminek következtében az eddigi 50 százalékról 28 százalékra csökkent azon első lakásukba költözők aránya, akik vásárolnak és nem bérelnek – derült ki a General Motors Acceptance Corporation – Residential Funding Corporation felméréséből. A Nagy-Britannia tíz legnagyobb hitelintézete között számon tartott társaság felmérése szerint ma már minden tizedik fiatal úgy gondolja, hogy az elkövetkezendő nyolc-tíz évben nem vásárol lakást. (A felmérésben 1130 18 és 34 éves kor közötti embert kérdeztek meg.) A megkérdezettek 68 százaléka azért dönt inkább a bérlemény mellett, hogy ne szakadjon el túlzottan baráti körétől, míg 61 százalékuk szerint a jelenleg bérelt ingatlanuk olyan környéken van, hogy vásárlás útján nem juthatnának hozzá. Úgy tűnik, átalakulóban van a házassággal és gyerekvállalással kapcsolatos nézőpont is a szigetországban. Tíz nem lakástulajdonos emberből ugyanis hat gondolkodik úgy, hogy eltér az eddigi gyakorlattól, azaz a húszas éveik közepén járó fiatalok ma már inkább a harmincas évek elejére teszik a házasságot és a gyerekvállalást, s addig is inkább bérelt ingatlanban élnek. A válaszadók 53 százaléka olyannyira jól érzi magát jelenlegi bérelt lakhelyén, hogy mindenképpen ki kívánja tolni az eladósodás határidejét, véleményük szerint ugyanis első hitelüket ráérnek felvenni akkor, ha már elmúltak 30 évesek. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy tízből nyolcan azért bérelnek inkább ingatlant, mert nem kívánnak komolyabb kötelezettségvállalásba belemenni. Szintén érdekes, hogy a megkérdezettek kétharmadának vélekedése szerint a bérlemény lehetőséget ad jövőbeni utazásokra, s 71 százalékuk szerint nagyobb mobilitásra is ösztönzi őket a munkahelyválasztással kapcsolatban.