B. Judit Varga

Befektetést végezhet a Körmend és Vidéke

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte, hogy a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat végezzen. A nyolc, közte egy fővárosi fiókot működtetető takarék az idén vezette be telefonos ügyfélszolgálati rendszerét, ezen belül az Electra (home- és netbank, illetve panaszkezelés) 7x24 órás Help-Desk szolgáltatást. A most kiadott engedély után a hitelintézet végrehajthatja ügyfelei megbízásait, végezhet portfóliókezelést, vállalhat akár jegyzési garanciát is. A PSZÁF jóváhagyta a takarékszövetkezetnek a dematerializált értékpapír előállításának, nyilvántartásának, törlésének és továbbításának technikai szabályairól szóló szabályzatát. Korábban a Körmend és Vidékével kapcsolatban a felügyelet több határozatban a vezető tisztségviselőkkel (az ügyvezető engedélyezésének?????? felfüggesztésével, a takarék kinevezéssel kapcsolatos, majd visszavont kérelmének jóváhagyásával) foglalkozott. Korábban azt kifogásolta a PSZÁF, hogy a minősített befolyással (10 százalék feletti üzletrész) bíró tagok azonosítása nehezen valósítható meg. A takarék ezzel kapcsolatban megtette a szükséges intézkedéseket.

Sorra zárnak a bankfiókok

A fióknyitási hullámot teljesen megakasztotta a válság. Az év elején Gianni Franco Papa, az olasz UniCredit-csoporthoz tartozó Bank Austria közép- és kelet-európai igazgatója bejelentette, hogy a csoport 2015-ig összesen 900 fiók nyitását tervezi, ebből pedig még az idén 150-et Kelet-Európában, Magyarországon és Oroszországban 120-120 új taggal bővül a fiókhálózat. Ennek egyelőre nincs semmilyen nyoma, a szektorban pedig ebben az évben határozottan csökkent a banki egységek száma.A CIB hét fiókot számolt fel, az Erste bejelentette, hogy a tavaly elhatározott leépítés nyomán 17 egységet zár be az idén, míg az ugyancsak létszámszűkítésről határozó K&H 8 fiók bezárását tervezi, ebből egyet már végre is hajtottak (Napi Gazdaság, 2011. április 7.). A Cetelem kivonult vidékről, két kirendeltségét is felszámolta.A képen talán valamit szépít, hogy legalább a meglévő egységeket \"csinosítják\". A K&H bank 2011-ben kilenc fiókot újított fel. Emiatt ideiglenesen költöztette legutóbb Békéscsabán és Komlón az egységét. A sárospataki fiók még nem foglalhatta el átalakított helyét. Az Erste marcali kirendeltségét alakította át, az Eurocenterben pedig másik helyre költözött. Az UniCredit a nyitási helyett fiókfelújítási akciót hirdetett. Az idén három budapesti és egy veszprémi kedvezmény futott (már mindhárom befejeződött), utoljára itt is éppen az Eurocenterben ajánlottak jobb kondíciókat az új ügyfeleknek.

Nőtt az idén a banki marzs

Az alaptevékenységükön egyértelműen rosszabbul kerestek a bankok az idei első negyedévben a tavalyinál. A különböző kategóriákban és üzletágaknál viszont nagyon vegyes a kép.

Átfogó program: sokan beszálltak

Útjára indult az a Magyarországon egyedülálló, pénzügyi szemléletet formáló és tájékoztató program, amely az állami szféra és csaknem két tucat pénzügyi intézmény példaértékű összefogásával jött létre. A Pénziránytű Alapítvány által életre hívott, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szakmai felügyeletével megvalósuló Mindennapi Pénzügyeink Program (MPP) a tervek szerint közel ötmillió embert ér majd el. A program legfőbb célja, hogy emelje a lakosság pénzügyi kultúráját. Ennek érdekében 15 hónapon keresztül 22 médiumban közel 700 cikk és önálló szerkesztőségi tartalom jelenik meg, amely a mindennapi élethez szükséges praktikus pénzügyi ismereteket közvetít havonta változó témakörökben. Ezzel a módszerrel is igyekeznek a magyar pénzügyi kultúrát fejleszteni, az öngondoskodást népszerűsíteni, a lakosság tudatos pénzügyi döntéseit ösztönözni, valamint a pénzügyi termékek és szolgáltatások iránti igény bővülését megalapozni. Az MPP-t 22, pénzügyi területen működő intézmény támogatja, összesen több mint 80 millió forinttal. Az elmúlt években több állami intézmény − köztük az MNB és a PSZÁF −, valamint számos piaci szereplő és civil szervezet tett lépéseket a lakosság pénzügyi jártasságának fejlesztése érdekében. E közös cél hatékony megvalósításához fontos lépés az említett szervezetek közötti együttműködés további erősítése, a kezdeményezések összehangolása, valamint a programokhoz szükséges, szélesebb körű finanszírozási háttér megteremtése. Ennek érdekében az alapítvány 2010 nyarán kezdte el az MPP kidolgozását, melyet a pénzügyi szolgáltatói piac meghatározó szereplőivel és a szakmai szövetségek képviselőivel véglegesített.

Tervezni kell a megtakarítást

A megtakarítók szinte kivétel nélkül rendelkeznek a távoli jövőben magvalósítandó személyes célokkal (például a gyermekek egyetemi oktatásának finanszírozása, lakásvásárlás a családi fészekből kirepülő utódoknak, nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtése), melyekhez a különböző befektetési formák közül érdemes a legoptimálisabbat igénybe venni − mondták el a Pioneer Alapkezelő és az UniCredit Bank együttműködésével létrehozott új eszközöket, a Horizont alapokat (Napi Gazdaság, 2011. május 25.) bemutató tájékoztatón. Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója kifejtette: a tervezés kiindulópontja az egyéni élethelyzethez kapcsolódó cél meghatározása, majd annak az időpontnak a kitűzése, amikor várhatóan szükségessé válik a megtakarítás felhasználása − azaz a céldátum meghatározása (a Horizont ilyen időpontokhoz optimalizált befektetési jegyeket kínál).

Kitartó gyűjtögetők a fiatalok

A legifjabb banki ügyfelek harmada az elmúlt két évben százezer forintnál is többet tett félre, hogy megvalósíthassa céljait − derült ki a TakarékPont hálózat legfrissebb felméréséből, amelyet a Facebook rajongói oldalán közössége fiatal tagjainak megkérdezésével készített (14−30 évesek). A döntően 14−27 éves fiatalok kevesebb mint tíz százaléka nyilatkozott úgy, hogy vágyai tárgyát inkább hitelből vagy baráti kölcsönből finanszírozná, miközben a válaszadók zöme legalább két-három hónapig, de legtöbben akár fél évnél is tovább képesek tartalékolni az áhított tárgyért vagy utazásért. Mindez Brezina Szabolcs, a TakarékBank ügyvezető igazgatója szerint különösen pozitív pénzügyi hozzáállást mutat annak fényében, hogy a felmérésből kiderül: a megkérdezett fiatal banki vagy leendő banki ügyfelek zöme (39 százalék) havonta legfeljebb 30 ezer forintból gazdálkodik. Az 50, 100, 200 ezer forintos havi apanázs már csak a válaszadók ötödére jellemző, arról pedig mindössze nyolc százalékuk számolt be, hogy 200 ezer forintnál is nagyobb összeg fölött rendelkezne havonta.

Mumus marad a deviza

Az euróhitelezést biztosan nem indítja újra a most bejelentett intézkedés − ez nem is volt cél. A kormány azonban igyekezett biztosra menni. A bankok többsége szerint az úgynevezett felelős hitelezés tavaly bevezetett szabályai (e szerint a devizahiteleknél nagyobb az elvárt önerő és alacsonyabb a hitelezhetőségi szint) önmagukban is elegendőek lettek volna ahhoz, hogy ne induljon tömegesen meg a kihelyezés. A most bejelentett megkötések azonban hatásukban felérnek az unió által kifogásolt jelzálog-bejegyzési tilalommal.

Nyugdíj: durva változásokra számítanak

A többség (62 százalék) úgy gondolja, hogy várható nyugdíja nem lesz elegendő a kívánt életszínvonalú életvitelre - derült ki a Generali-Providencia legutóbbi felmérésből.

Rövidebb lehet a betegállomány

Bizonyos esetekben átmenettel szűnik csak meg a passzív táppénz - derül ki az egészségügyi törvény parlamentnek benyújtott módosításából. A csomag tartalmazza a gyógyszerek preferált ársávjára és az orvosi ügyeletre vonatkozó szabályozást is.