Az euróhitelezést biztosan nem indítja újra a most bejelentett intézkedés − ez nem is volt cél. A kormány azonban igyekezett biztosra menni. A bankok többsége szerint az úgynevezett felelős hitelezés tavaly bevezetett szabályai (e szerint a devizahiteleknél nagyobb az elvárt önerő és alacsonyabb a hitelezhetőségi szint) önmagukban is elegendőek lettek volna ahhoz, hogy ne induljon tömegesen meg a kihelyezés. A most bejelentett megkötések azonban hatásukban felérnek az unió által kifogásolt jelzálog-bejegyzési tilalommal.
Így még azon körben sem támadhat fel e hiteltípus, amelynél a határon túli konkurencia miatt ez logikus volna. Főként a nyugati országrészben vennének fel itthon is euróhitelt azok, akiknek van érdemi eurójövedelmük (akár ausztriai ingázással, akár az onnan érkezők kiszolgálása révén). Közülük sem lehet majd azonban jogosult szinte senki erre, hiszen az ritka, hogy minden bevétel euróban érkezzen. Kemény gátnak számíthat a minimálbér tizenötszörösében megszabott igazolt jövedelem is.
A bankokat nem érinti érzékenyen a lépés. A Budapest Banknál (BB) amúgy is csak egy esetleges nagyobb mértékű kamatemelés esetén láttak volna reális esélyt arra, hogy a jelenleginél nagyobb szerephez jusson a külföldi devizában történő finanszírozás. Úgy gondolják, hogy amíg az euróbevezetés céldátuma nem világos és a magyar gazdaság kilátásai is bizonytalanok, semmiképpen sem lehetett volna jelentős felfutást várni az euróalapú hiteleknél. Úgy vélik, a devizahitelezésnél most a kereslet a keményebb korlát, amelyet nem a forintkamatok szintje, hanem a gazdaság állapota és főleg devizahitelektől való félelem motivál. Az Erste szakértői szerint is (még a megengedőbb kormányzati magatartás esetén is) hiába indították volna újra az euróhitelezést, elmaradt volna az érdeklődés a várttól. A kamatelőnnyel kapcsolatban hangsúlyozták: euróalapon csak a forinthiteleknél elfogadható jövedelem 80 százalékával lehet kalkulálni (a felelős hitelezési szabályoknak megfelelően), ami a kisebb törlesztőrészlet előnyeit önmagában is jelentősen csökkenti. Az euróhiteleknél ráadásul a maximális kölcsön a fedezetül felajánlott ingatlan 60 százaléka lehet csak a forintnál engedélyezett 75 százalék helyett − a hitelt igénylők nagy részénél pedig jelenleg is az önerő mértéke az, ami miatt nem tudnak vagy nem akarnak hitelt felvenni. A Raiffeisennél is azt gondolták, hogy csak egy egészen szűk, vélhetően pénzügyileg tudatosabb ügyfélkör igényelte volna e termékeket.
