A válaszadók véleménye szerint tovább emelik majd a nyugdíjkorhatárt és a járulékokat, miközben mégis egyre kevesebb nyugdíjat tud kifizetni az állam. A legfeltűnőbb változás a társaság előző kutatásához képest, hogy jelentősen nőtt a nyugdíjpénztár fogalmát ismerők száma (ezen belül a magán- és az önkéntes kasszákat azonban továbbra is nagyon sokan keverik).
A magánpénztárak \"államosítása\" miatti és körüli hírverés inkább ártott mint használt az öngondoskodásnak. Az érdeklődő ügyfelek közlik, bármiről szívesen hallanak, csak pénztárról nem, mivel \"azokat úgyis megszűntetik\" - mondta kérdére válaszolva Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója.
Sokan érzik, baj van
A felmérés még így is rávilágított azonban arra, hogy egyre többen kezdik megérteni, előrelátás és tudatos pénzügyi gazdálkodás nélkül nehezen tervezhetők és finanszírozhatók életük legfontosabb állomásai. Növekszik az érdeklődés a téma iránt, sokan érzik, hogy baj van, de nem tudják milyen lehetőségeik vannak, és a szükséges megtakarítások mértékével sincsenek tisztában - nyomatékosította Paál. Szinte senki sem méri fel, hogy nyugdíja havi 50 ezer forintos kiegészítéséhez a korhatár elérésekor 10 millió forintos befektetéssel kell rendelkeznie.
A kutatásban résztvevők 53 százaléka már gondolkodott azon, miből él majd idős korában. Azok a válaszadók viszont, akik már aktívan foglalkoztak a nyugdíjas éveikről való gondoskodással, többnyire az egyszerűbb megtakarítási formákat (például bankszámla) részesítik előnyben. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 60 százaléka havonta 5-10 ezer forintot tud félretenni, 24 százalék a 10-20 ezret spórolók aránya, 20 ezer forintnál többet pedig mindössze 16 százalék tesz félre (a kisebb összegekkel pedig még az évtizedes megtakarítás után sem lehet még csak meg sem közelíteni a valóban szükséges summát).
Hitelcsapdába kerültek a magyarok
A szakember szerint az adatok arra is utalnak, hogy hitelcsapdába kerültek a magyar háztartások. Törlesztésre ugyanis két-háromszor annyit kénytelenk költeni, mint amennyit képesek megtakarítani. Egy család a havi jövedelem döntő többségét a háztartásra és megélhetésre költi, további 20 százalék megy hiteltörlesztésre. Rendeszeres megtakarítónak az összes megkérdezett 27 százaléka vallotta magát. Ők az összes jövedelemi kategóriában havi jövedelmük 15-20 százalékát teszik félre.
