Motorosok utasbiztosítása
A biztosítói ajánlatok között ma már a motorosok is találnak kiegészítő biztosítást felszerelésükre és értéktárgyaikra, ha utazni indulnak.
Kapcsolt áruval keresnének a bankok
Ma már a bankok is felismerték a biztosításközvetítés jelentőségét: több pénzintézet saját alkuszcéget hozott létre, hogy a pénzintézeti termékek mellé biztosítást értékesítsen.
A parlament elé került a gyógyszerkassza szigorítása
Bizonyos esetekben átmenettel szűnik csak meg a passzív táppénz - derül ki az egészségügyi törvény parlamentnek benyújtott módosításából. A csomag tartalmazza a gyógyszerek preferált ársávjára és az orvosi ügyeletre vonatkozó szabályozást is.
Nyugdíjügyben fájhat még a feje a kormánynak
A magánnyugdíjpénztárak \"államosítását\" az Orbán-kormány szinte az első pillanattól meglengette, a kiindulási pont egyértelműen az Európai Unió makacssága volt. Az ésszerűséget nélkülözve nem engedték ugyanis, hogy a reformot már végrehajtó országok az államháztartási hiány számításánál figyelembe vegyék a magánpénztáraknál összegyűlt vagyont.
Németországban járt? Rohanjon orvoshoz!
Akinél súlyos hasmenéses tünetek lépnek fel, és az elmúlt hetekben Németországban tartózkodott, vagy onnan származó élelmiszert fogyasztott, azonnal keresse fel orvosát - mondta az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban megtartott rendkívüli tájékoztatón Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos. Azt is közölte, hogy hazánkban eddig még nem fordult ilyen típusú megbetegedéssel orvoshoz senki.
A fehérítést szorgalmazza a Commerzbank
A Joint Venture Szövetségnek a Commerzbank hozzájárulásával megtartott rendezvényén az EU2020 stratégiát és Magyarország azzal összefüggő vállalásait tekintették át vállalati szemszögből. Az ezzel kapcsolatos banki véleményről dr. Walter Györgyöt, a Commerzbank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Biztos választás a CIB
Arról, hogy milyen előnnyel járhat, ha egy széles hálózattal rendelkező bank a biztosítások teljes palettáját kínálja, Takács Róberttel, a CIB Alkusz ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A fehérítést szorgalmazza a Commerzbank
A Joint Venture Szövetségnek a Commerzbank hozzájárulásával megtartott rendezvényén az EU2020 stratégiát és Magyarország azzal összefüggő vállalásait tekintették át vállalati szemszögből. Az ezzel kapcsolatos banki véleményről dr. Walter Györgyöt, a Commerzbank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Terjedőben a devizaforgalom
A magánszemélyek számláin lebonyolított devizaforgalom az OTP-nél idén az első négy hónap alatt a darabszámot nézve 22 százalékkal, a tranzakciók értékét tekintve pedig 33 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Az UniCreditnél viszont érdeklődésünkre azt közölték, hogy a devizatranzakciók száma és értéke sem változott lényeges mértékben az elmúlt időszakban − a private, illetve a prémium banking ügyfélkörben sem.A Budapest Banknál (BB) úgy látják, hogy a devizatranzakciók volumenére jellemző az erős szezonalitás, illetve nagyban befolyásolja azt az árfolyamok mozgása. Ettől eltekintve azonban forgalmuk stabilnak mondható. A legjellemzőbb változás inkább a papíralapú, illetve az elektronikus csatornákon keresztül benyújtott átutalások arányainak folyamatos eltolódásában figyelhető meg, természetesen az utóbbi irányába. Az erős forintnak köszönhetően viszont a BB-nél is azt érzékelik, hogy a privátbanki (pb) ügyfelek körében megélénkült a devizavásárlások száma. A Raiffeisennél is a pb-körnél hangsúlyozták a devizaszámla fontosságát. Mint elmondták: jelenleg a Friedrich Wilhelm Raiffeisen ?????? által kezelt, körülbelül 250 milliárd forintnyi vagyon egyharmada külföldi devizában (értékpapír és bankbetét) található. A pb- szolgáltatás igénybevételéhez itt kötelező forintfolyószámla nyitása, míg ez nem vonatkozik a devizaszámlára. Ugyanakkor − tették hozzá − a devizaszámla nyitása és vezetése semmilyen extra költséggel nem jár, külföldi értékpapírok vásárlásához viszont elengedhetetlen, ezért azt minden ügyfelüknek javasolják.A legnagyobb banknál arról tájékoztatták lapunkat, hogy devizaszámlákat a lakossági ügyfelek leggyakrabban a devizamegtakarítások (betétek, értékpapírok) elhelyezése miatt nyitnak. Közülük sokan rendszeresen kapják jövedelmük legalább egy részét idegen pénznemben vagy hajtanak végre tranzakciókat (külföldi tanulmányok, devizahitelek). Mint azonban a banknál hozzátették: az átutalási tranzakciók száma devizaszámlák esetén alacsonyabb, mint a forintszámláknál, aminek elsősorban az az oka, hogy a forintszámlákról is szabadon kezdeményezhetők devizaügyletek.Hasonlóan nyilatkoztak lapunknak más pénzintézeteknél is. Aki rendszeresen devizában tranzaktál − hangsúlyozták az MKB-nál −, annak az árfolyamkockázat elkerülése miatt érdemes devizaszámlát nyitni. Az UniCreditnél azt emelték ki, hogy ennél a megoldásnál nem jelentkeznek a devizanemváltás során egyébként felmerülő költségek. Ügyfeleink − nyomatékosították a pénzintézetnél − a bank által jegyzett bármely devizában vezethetik devizaszámlájukat, melyek a normál forintszámla funkcióival rendelkeznek. Sőt a betéti bankkártyákat egyszerre több, eltérő devizanemben vezetett folyószámlához is lehet kapcsolni, melyen keresztül rugalmas hozzáférést biztosítanak ügyfeleiknek pénzükhöz.
Nőttek a fizetési kockázatok
Ha valamennyi európai cég, magánszemély és közhivatal határidőre rendezné számláit, 312 milliárd euróval kevesebb leírásra kerülő tartozás keletkezne, azaz óriási tőke áramolhatna a gazdaságba egész Európában − állapította meg az Intrum Justitia csaknem hatezer európai vállalat véleményét tükröző felmérése alapján. Az idei Európai Fizetési Kockázati Index (EPI) azt mutatja, hogy azok a tartozások, amelyeket soha nem egyenlítenek ki, Európában az elmúlt 12 hónap során 12 milliárd euróval növekedtek. Azoknak az európai vállalatoknak a száma, amelyek szerint a vevőtartozásokból eredő kockázatok az elkövetkező 12 hónapban növekedni fognak (32 százalék), több mint kétszer akkora, mint a kockázatok csökkenésére számítóké (14 százalék). Az európai vállalatok 28 százaléka úgy véli, hogy a fizetési késedelmek fenyegetik a cégek fennmaradását, míg a válaszadók 45 százaléka szerint gátolják a növekedést. Az átlagok mögött azonban országonként jelentős eltérések vannak. Míg ugyanis az Egyesült Királyságban a vállalatok 55 százaléka szerint jelent fenyegetést a számlák késedelmes teljesítése és 65 százalékuk tekinti azt akadálynak a növekedés szempontjából, Németországban ugyanezek az arányok mindössze 17, illetve 23 százalékot érnek el.
