A hitelintézeti szektor összesített adózás előtti profitja az egy évvel korábbihoz képest csaknem ötven százalékkal esett az idei első negyedévben, de ez az összehasonlítás a bankadó bevezetése miatt nem sok információt ad arról, üzletileg miként teljesített a szektor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen közzétett adataiból jól látszik, hogy az alaptevékenységükön miként tudtak keresni a különböző kategóriába tartozó piaci szereplők.
A marzs (a betétekért fizetett és a hitelekért felszámított kamatok közötti különbözet) a teljes szektorban nem egészen három százalékkal, tehát − különösen a korábbi évekhez viszonyítva − meglehetősen visszafogottan nőtt. Az átlag mögött azonban igen nagyok az eltérések. Míg a nagybankoknál a kamatkülönbözet némiképp csökkent, a szakosított hitelintézeteknél több mint ötödével gyarapodott. Nemcsak az intézmények típusai, hanem ezen belül a különböző üzletágak között is markánsan eltérő tendenciákat találunk. Míg például a takarékszövetkezetek marzsa csaknem tíz százalékkal gyarapodott az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, a takarékok a lakosságnál annyira visszafogottak voltak, hogy itt húsz százalékot tett ki a kamatkülönbözet (ebben minden kamat és kamat jellegű tétel szerepel) csökkenése. A nagybankok viszont összességében egészen enyhén visszaeső kamatkülönbözet mellett a háztartásoknál az egy évvel korábbinál jóval nagyobb haszonra tettek szert.
| Kamateredmény | Jutalék- | |||
| Lakosság | Vállalatok | Összesen | eredmény | |
| Nagybankok | 31,32 | −7,93 | −0,38 | −20,04 |
| Kis- és középbankok | 4,36 | 2,6 | 8,73 | −69,69 |
| Szakosított hitelintézetek | 5,93 | −79,29 | 21,8 | −64,65 |
| Takarékok | −19,96 | 0,18 | 9,55 | −0,86 |
| Fióktelepek | 8,33 | 28,22 | 0,74 | 22,63 |
| Teljes szektor | 19,22 | −5,23 | 2,63 | −14,53 |
| *2010 első negyedévéhez képest | ||||
| Forrás: PSZÁF, Napi Gazdaság-számítás |
A jutalék- és díjeredménynél a szektor egészében sem csekély (14,5 százalékos) az éves visszaesés, de az ebből származó bevétel egyenesen zuhant a kis- és középbankoknál, valamint a szakosított hitelintézeteknél is. A nagybankok a tavalyinál ötödével kevesebb, míg a fióktelepek körülbelül ennyivel több haszonra tudtak ennél a tételnél szert tenni. Persze nem mindegy, hogy milyen nagyságú volt az a korábbi bevétel, amelynél a drasztikus változás bekövetkezett. Az egész szektor díj- és jutalékbevételének pedig 2010 első negyedévében még 93 százaléka a nagybankoknál képződött. Ez esett ez évre 87 százalékra, ami azért még mindig döntő fölényt jelent.
A felügyelet is hangsúlyozza, hogy mivel a részvénytársasági hitelintézetek esetében a piaci koncentráció szintje magas, a relatíve nagy piaci súllyal rendelkező intézmények egyedi adatai jelentősen befolyásolhatják, torzíthatják a szektorszintű adatok alakulását. Mint megjegyzik, azt is érdemes számításba venni, hogy az egyes szektorszintű adatok mögött az egyedi intézmények adatonként és szektoronként eltérő mértékű szóródása áll.
A pénzügyi műveletek nettó eredményénél (ide tartoznak a származtatott ügyletek, de az árfolyamok hatása is) viszont a versenyszférába tartozóknál elég homogén a kép. A nagybankok egy évvel korábbi nyeresége tizedére esett, a szakosítottaknál a korábbi profit veszteségbe fordult, a takarékoknál és a kisebb bankoknál is 15 százalékos vagy e feletti volt a csökkenés. Csak a fióktelepek tudtak enyhe (hatszázalékos) pluszt felmutatni. Érdemes megjegyezni, hogy az áttekintésünkben nem szereplő állami intézmények − mint az MFB, az Exim, illetve a Keler − a pénzügyi műveleteken a korábbi több mint háromszorosát söpörték be profitként. Ennek hatására maradt legalább meg a teljes hitelintézeti szektort tekintve a pénzügyi műveleteken elért egy évvel korábbi nyereség ötöde.
A szokásos üzleti tevékenység az idén 2010 első negyedévéhez képest nagyobb profitot kizárólag a szakosított hitelintézeteknél és a fióktelepeknél hozott. Minden más kategóriában visszaesés érzékelhető. A hitelintézeti szektorban ennek mértéke meghaladta a 44 százalékot.
