B. Judit Varga

Még mindig kifelé tartanak a magyar vagyonok

Elsősorban stabilitás, a jelenleginél sokkal nyugodtabb környezet lenne szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkező magyarok pénzüket minél nagyobb arányban ebben az országban kezeltessék − mondta el lapunknak két meghatározó privátbank szakembere.

Meglepő követelésekkel fordulnak a pénztárakhoz

Ismét gyorsult az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámának visszaesése a második negyedévben; meglepő módon az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is többen követelték a reálhozam kifizetését. Sokaknál összemosódik, hogy magán- vagy önkéntes ágról van-e szó.

Külföldi piacra léphetnek a hazai privátbankok

Akad olyan magyarországi vagyonkezelő, amely már az európai piacra is kacsingat − derült ki a második privátbankári konferencián. Többen a hazai díjstruktúra átláthatóságának hiányát kifogásolták.

Megugrott a nyugdíjpénztári kifizetés

Az idei második negyedévben ismét gyorsult az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámának visszaesése − derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. Három hónap alatt majdnem ötezren kerültek ki a szektorból, szemben az első negyedévi kevesebb mint négyezerrel. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a kasszák mintegy 21 ezer főnek mondhattak búcsút. Ez a folyamat két különböző tényező eredőjeként alakult ki. Jól látszik ugyanis, hogy − mint arról a pénztárak beszámoltak (Napi Gazdaság, 2011. július 26.) − az újonnan belépők száma már a válságot közvetlenül megelőző szintre ugrott. Közben viszont a kilépések száma meglehetősen magas maradt, a szolgáltatásban részesülőknél pedig (amúgy a rendszer működési idejéből következő előzetes várakozásnak megfelelően) dinamikus növekedés tapasztalható. A második negyedévben majdnem 40 százalékkal többen vették fel járandóságukat, mint tették azt 2011 első három hónapjában.Mindez nyilvánvalóan a kiadásokat is érintette. Az önkéntes nyugdíjpénztárak (önyp.) az idén eddig több pénzt fizettek ki szolgáltatásként, mint amennyit tavaly az egész évben. Biztató azonban, hogy a tagdíjbevételek 2010 azonos időszakához képest már némiképp nőttek (az első negyedévben még ezen a téren is visszaesés volt). A pénztárak által kezelt vagyon viszont így is csökkent a 2010 végi értékhez képest. Azzal együtt, hogy a kasszák az idén befektetéseik révén 25,4 milliárd forinttal gyarapították tagjaik egyéni számláit. Ez vagyonarányosan mintegy háromszázalékos nettó időszaki hozamnak felel meg.

Sok a devizahiteles panasz

A nyolc megyeszékhelyen a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) támogatásával működő pénzügyi tanácsadó irodák áprilisi indulásuk óta leginkább a devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatos tájékoztatási hiányosságokra vonatkozó panaszokkal foglalkoztak. A pénzügyi fogyasztói megkeresések döntő részét, közel háromnegyedét az ezeket is tartalmazó pénzpiaci beadványok adták. A biztosítási panaszok (ez a megkeresések egyhatoda) aránya viszonylag azonos a kötelező gépjármű-, vagyon- és életbiztosításokra vonatkozóan, a fogyasztók itt a kárigény, szolgáltatás elutasítását vagy a kifizetendő biztosítási összeg mértékét vitatják. A PSZÁF tájékoztatása szerint emelkedik a pénztári − elsősorban a magán ág reálhozamával kapcsolatos − megkeresések száma, miközben viszonylag kevés a tőkepiaci beadványok aránya. Az összes panasz, információkérés mintegy egyhatoda volt nem pénzügyi jellegű, ezen belül is kiemelkedő a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos megkeresés.

A hitelkönnyítések miatt aggódnak

Alapvetően helyes gyakorlat, hogy a pénzügyi intézmények az adósok terhének mérséklése érdekében változtatnak a feltételeken (átstrukturálás), de az is nagyon fontos, hogy a felügyelt intézmények ezeket a követeléseiket prudenciális szempontból kellő  körültekintéssel kezeljék, és az ne szolgálhassa a hitelkockázatok növekedésének eltitkolását − nyomatékosította vezetői körlevélben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Tapasztalatuk szerint ugyanis a jogszabályok által rögzített minimumkövetelmények teljesítése nem minden esetben elégséges az átstrukturált hitelek prudens módon történő kezeléséhez. Éppen ezért több olyan pontra is felhívta az intézmények figyelmét, amelyeket ellenőrzései során maga is kiemelten kezel majd. Ilyen, hogy az ilyen követeléseket nem lehet az átstrukturálást megelőzően érvényes besorolás szerinti minősítésnél jobb kategóriába vagy értékelési csoportba sorolni. Erről egyébként jogszabály is rendelkezik, az értékvesztés mértékére azonban nincs konkrét előírás. A PSZÁF szerint pedig csak akkor tanácsos az átstrukturálást követően csökkenteni, ha ezt indokolják az ügyfél hiteltörlesztési képességéről és készségéről szerzett tapasztalatok, a fedezet értékének reális mérlegelése is. A jegybank már korábban jelezte, hogy az átstrukturálással nőnek a szektorban a rejtett kockázatok.

Nyugdíjügy: óriásiak a veszteségek, most jön a feketeleves

A magánnyugdíjpénztárakban (mnyp) a felügyeleti adatok szerint 100,6 ezer tag több mint 244 milliárd forintját kezelik úgy, hogy közben folyamatosan nő a működési veszteség.

A lakását is elbukhatja, aki adós a számlákkal

Egyre szélesebb az a kör, amelynél rendszeres jövedelem, vagy egyéb mozgósítható tartalék híján a követelés érvényesítésére csak a jogi út marad. Nemegyszer fordul elő, hogy egy százezer forintos közüzemi vagy a telefonszámlán levő tartozás végül lakásárverezéshez vezet.

Százezres tartozásért is árvereznek

Az idén érzékelhetően megugrott a behajtóknak eladott követelések száma − tudtuk meg Thummerer Pétertől, a Magyar Követeléskezelő és Információs Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnökétől. A magánszemélyek tartozásai között − állította − a közhiedelemmel ellentétben a legnagyobb gondokat nem azok a lakáshitelek okozzák, amelyeket képtelenek törleszteni az adósok. A bankok ugyanis (már a most érvényben levő kvóták, illetve az ezt megelőző teljes moratórium előtt is) mindent megtesznek azért, hogy \"házon belül\" rendezzék a helyzetet. Tény persze, hogy a kapacitások szűkössége miatt egyre több banki megbízás is érkezik a behajtókhoz, de ezek szinte kivétel nélkül fedezetlen kölcsönökre vonatkoznak.