A Blochamps Capital által szervezett privátbankári konferencián az SPB Vagyonkezelés vezérigazgatója, Parádi-Varga Tamás elárulta: az idén útjára bocsátanak egy olyan integrált kereskedési rendszert, amely képes lesz elektronikusan elérni a világ 70 tőzsdéjét, valamint a befektetési alapok piacát. Emellett létrehoztak egy speciális vagyonkezelési konstrukcióra vonatkozó megállapodást, ami egész Európát felöleli. Ez lesz tulajdonképpen az SPB vagyonkezelési szolgáltatója. A termék bemutatására Magyarországon kerül majd sor, de jövő nyárra várhatóan elindul az európai bevezetés is, luxemburgi, illetve monacói központtal. Parádi-Varga úgy véli, a hazai szereplőknek van lehetőségük arra, hogy lokális és nem lokális szinten is a piacra lépjenek. Várakozása szerint ezután szélesebb körben, jobb minőségben lesznek képesek szolgáltatni maguk is.
A Concorde Alapkezelő − derült ki Bilibók Botond vezérigazgató szavaiból − nem nagyon kerget álmokat. A nemzetközi piacra lépést nagyon nehéz, de nagyon jó dolognak tartja. Ők − közép-európai portfólió kezelésére érkezett felkérésre − évek óta \"bedolgoznak\" genfi vagyonkezelőknek. Nemrég indították el a \"Hold\" új alapok alapja konstrukciójukat, ami négy abszolút hozamra törekvő alapot vásárol fix arányban. Az alap különlegessége, hogy az értékesítésnél nem számítanak fel alapkezelési díjat, a célcsoport pedig kifejezetten a privátbanki ügyfélkör. Ezzel szeretnének ők is kilépni a nemzetközi piacra, elsősorban a kockázatvállalóbb alapok körében számítanak sikerre.
A Takarékbank számára − hangsúlyozta Mikó Péter privátbanki tanácsadó − az innovációt saját gyakorlatukban az elektronikus kereskedési felületek nyújtása jelenti, befektetési és pénzforgalmi területen is. Az elmúlt két évben ez kötötte le az erőiket. Volt mit fejleszteni, de mostanra sikerült jó minőségben ezt megvalósítani. A kényelmi szolgáltatások terén apró kézzelfogható \"gesztusokat\" tesznek, mint például a repülőtéri ügyintézés. Termék szinten nagyon szélesnek látja továbbra is a lehetőségeket. Ezeken a területeken is próbálnak lépést tartani, illetve előnyt is szerezni versenytársaikhoz képest.
Az OTP Alapkezelő értékesítési igazgatója, Gáti László különleges helyzetben van, hiszen nem kerül közvetlenül kapcsolatba ügyfelekkel. Privátbanki kiszolgálóként nyilvánvalóan rendelkezésre áll az igen széles meglévő termékpaletta, de az is egyértelmű, hogy ezeknek szűkebb része az, ami elég magas hozzáadott értéket tartalmaz ahhoz, hogy privátbanki kiszolgálásra alkalmas legyen. Ők is törekszenek arra, hogy a tömegtermékek mellett olyan szegmensekben is jelen legyenek, ahol korábban nem. Mint Gáti kiemelte: ők egyébként világos díjstruktúrát alkalmaznak, de attól a pillanattól kezdve, hogy az alapkezelő szerződést köt valamelyik privátbankkal, a költségeket az határozza meg.
Mikó úgy látja, a költségek terén nincs egyetlen jó megoldás. Az ő tapasztalataik szerint azonban a tranzakciós költség modell érthetőbb és elfogadhatóbb az ügyfelek számára. Bilibók arról beszélt, hogy a transzparenciával óriási problémák vannak. Amennyiben − mint rájuk − mindenkire olyan szabályok vonatkoznának, hogy az ötéves hozamot nyilvánosságra kell hozni, átlátható struktúrában, akkor az ügyfelek gyorsan el tudnák dönteni, hogy hol járnak jobban, illetve rosszabbul. Az SPB-nél a befektetési bankárok (bizonyos alsó és felső határok között) szinte teljes szabadságot élveznek a díjstruktúra kialakítása terén.
