Andacs Botond

Az adókedvezmény növeli az üdülésicsekk-forgalmat

Az első két hónap kedvező eladási statisztikái alapján Magyarországon idén akár 4 milliárd forintra is emelkedhet az értékesített üdülési csekkek értéke, ez a tavalyi forgalom duplája lenne - mondta Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal turisztikai államtitkára. A növekedés fő oka, hogy 2003 januárjától a korábbi 20 ezer helyett 50 ezer forintig lett adó- és járulékmentes az üdülési csekk. Idén az első két hónapban a cégek 305 millió forint értékben vásároltak üdülési csekket. Ez sokszorosa a korábbi forgalomnak. A NAPI Gazdaság által megkérdezett magyarországi szálláshely-üzemeltetők többsége jónak tartja az üdülési csekkek rendszerét, és alapvetően elégedett vele. De többek szerint egyelőre nem nagy az üdülési csekkel fizetők aránya. Az idei adókönnyítés nyomán a csekkfelhasználók arányának megduplázódására számít Tóth Béla, a Balatontourist Rt. marketingigazgatója. (A cég kempingjeit látogató vendégeknek jelenleg mintegy 10 százaléka belföldi.) Az elfogadóhelyek közé eddig főként alsó kategóriájú szálláshelyek tartoztak, ám a megnőtt összeghatár miatt várható, hogy magasabb árszintűek is csatlakoznak hozzájuk. Az elfogadóhelyek között a panziók száma 1998 és 2002 között a hétszeresére emelkedett. A magyarországi idegenforgalom hosszú távú fejlesztésére csak a belföldi turizmus volumenének és részarányának növelésével van lehetőség - mondta Pál. A tárca távlati célja az, hogy a belföldi vendégforgalom - a vendégéjszakák alapján - a jelenlegi 43 százalékról az európai uniós 60 százalék körüli átlagra növekedjen. A Magyar Turizmus (MT) Rt. várakozása szerint a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 2003-ben 6 százalékkal növekszik az előző évihez képest - mondta Galla Gábor, a szervezet vezetője. Az MT ebben az esztendőben kiemelt figyelmet fordít az üdülési csekkes turisztikai forma népszerűsítésére. Az év folyamán mintegy 110 ezer vállalkozás kapja meg a csekket reklámozó levelet. A marketingből a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. is jócskán kiveszi a részét. Ebben az évben mintegy 10 ezer vállalatot személyes megkeresés útján próbálnak meggyőzni a csekk előnyeiről - jelentette be Réti Ágnes, a szervezet ügyvezetője.

Megduplázódik a magyar képviselet létszáma

Az uniós csatlakozási szerződés április 16-i aláírását követően kvázi tagországként az uniós bürokratikus rendszerben részt vevő Magyarország mintegy száz főre emeli a brüsszeli állandó képviseleten dolgozó munkatársainak számát - mondta lapunknak Tóth Tamás külügyi szóvivő. A megkétszerezett létszámmal arányosan nő a képviseleten dolgozó alkalmazottak bérköltsége is, megközelítve az évi 2 millió eurót. A külképviselet jelenlegi működési költségei elérik a 807 millió dollárt, de a megduplázódó személyi állománynak új épületre is szüksége van - mondta Tóth. Ennek a jelenleginél nagyobbnak és kedvezőbb fekvésűnek kell lennie, hogy az alkalmazottak akár gyalog is megközelíthessék munkahelyüket. Az épületről már folynak az egyeztetések a tárcánál, de egyelőre az sem tisztázott, hogy megvásárolják, bérlik, vagy esetleg újat építenek. A döntés a következő hetekben várható. Az uniós intézményekben a képviselet vezetője - Juhász Endre májusi miniszteri kinevezése után - a későbbi állandó képviselőhöz hasonló jogosítványokkal rendelkezik. A szerződés aláírását követően a képviselet munkatársai tanácskozási joggal az összes megbeszélésen részt vesznek.

Elindult a GKM technológiai hitelprogramja

Mintegy 300 milliárd forint hitel kihelyezésére számít a gazdasági tárca hétfőn elindított technológiai hitelprogramja keretében. A vállalkozások 10-1500 milliós forráshoz juthatnak.

Munkaügyi vita az OÉT-en

A munka törvénykönyve módosításáról szóló vita során a kormány és a szociális partnerek öt témakörben nem tudtak megállapodni az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) maratoni ülésén. Hosszas vita után elfogadták, hogy a kormányt nem általánosan, csak a kormányrendeletben történő szabályozásra vonatkozóan kötné meg az OÉT egyetértése. Nem állapodtak meg a megemelt munkaügyi bírság bevezetésének időpontjáról, valamint a munkaadói oldal elutasította azt a tervezetet, amely szerint a színlelt vállalkozói szerződések felfedezésekor a hatóságok a korábbi szerződéseket is átminősítenék. A munkavállalói oldal elutasította azt a módosító indítványt, amely szerint a munka törvénykönyve pihenőidőre vonatkozó előírásaitól a kollektív szerződésben szélesebbb körben is eltérhetnének. Az ülés kezdetén a kormány és a szociális partnerek az uniós csatlakozást támogató nyilatkozatot fogadtak el.

A turizmusra újabb kilencmilliárd jut

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által közétett nyolc új turisztikai pályázat együttes értéke 9 milliárd forint - jelentette be Pál Béla turisztikai ügyekért felelős államtitkár. A több lábon álló támogatási rendszerrel a tárca célja, hogy növeljék Magyarország turisztikai vonzerejét. Ezt segíti az is, hogy 30 százalékkal, kilencmilliárd forintra növelték a Magyar Turizmus Rt. 2003-as marketingkeretét. A Széchenyi turizmusfejlesztési program keretében most meghirdetett pályázatokkal hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. A pályázatok célrendszere alapvetően megegyezik a korábbiakéval, de azoknál átláthatóbbak és a szakmai szervezetek - többek közt az országos idegenforgalmi bizottság - észrevételeinek figyelembevételével születtek meg. Ezeken kívül - több minisztérium közreműködésével kidolgozott - újabb pályázatok márciusban várhatók - mondta Pál. A meghirdetett nyolc pályázat közül a legjelentősebb az 5,1 milliárd forintos keretű, az egészségturisztikai vonzerő fejlesztésére, valamint az 1,8 milliárd forintos keretű, szálláshelyfejlesztésre fordítható lehetőség. Turisztikai nagyrendezvényekre az idén két alkalommal írnak ki pályázatot, és erre a célra összesen 700 millió forint fordítható. Az uniós támogatások megfelelő kihasználását segítő fejlesztési projektek előkészítésére a tárca 600 millió forintot különített el. Ennek keretében jelentős, 300-500 millió forint költségű, nemzetközi vonzerővel rendelkező fejlesztési projekteket és hatástanulmányokat támogatnak.

Hat éve nem tapasztalt pesszimizmus a cégeknél

Idén januárban romlottak az exportáló magyarországi vállalatok gazdasági várakozásai - állapította meg a Tárki legújabb felmérése. Minden eddiginél kedvezőtlenebbnek látják üzleti helyzetüket az exportáló magyar vállalatok - derült ki a Társadalomkutatási Intézet (Tárki) januári felméréséből. Az 1500 legnagyobb exportőrt reprezentáló minta hat éve nem tapasztalt pesszimizmusról adott tanúbizonyságot. Bár az idei első félévben várhatóan nő a vállalatok beruházási aktivitása, továbbra is csökken a foglalkoztatottak létszáma, valamint várhatóan alacsonyan marad a megrendelések értéke is. Erőteljes a különbség a külföldi és a magyar tulajdonú cégek üzleti helyzetének megítélésében is, a megkérdezett vállalatok 17 százaléka üzleti helyzetének romlására számít. A felmérésben válaszoló exportőrök arra számítanak, hogy kapacitáskihasználásuk a tavalyihoz képest idén 2-3 százalékponttal csökken. Pozitívum ugyanakkor, hogy nőtt a cégek tervezési időhorizontjának hossza. A megkérdezett vállalatok többsége inkább elbocsátásokkal, mint munkaerő-felvétellel számol és a csupán 21 százalékuk - ez 1996 óta a legkisebb érték - tervez bármilyen létszámnövelést. Öröm az ürömben, hogy a tavaly júniusi 19,8 százalékról 15,9 százalékra csökkent azon exportálók aránya, amelyek számára fennakadást okoz a munkaerőhiány.

Kilencvenmilliárdot fordít fejlesztésre a MÁV

Az idén 89 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítását, elsősorban az infrastruktúra, valamint a személyszállítás korszerűsítését tervezi a MÁV - derült ki a vállalat keddi sajtótájékoztatóján. A beruházásokra fordítható összeg több mint kétharmadát, 66,6 milliárd forintot a korábban felvett hitelből, költségvetési forrásból és az uniós támogatások ez évi üteméből, míg a fennmaradó részt újabb 22 milliárd forint hitel felvételéből finanszírozza a társaság. Az idei jelentős beruházások, az európai korridorok és a törzshálózati fővonalak felújítása, valamint az elővárosi és az IC-forgalom fejlesztése szervesen illeszkednek a MÁV reformjába. Az uniós csatlakozást követően a társaság évente mintegy 75 millió euró támogatásra számít az unió Kohéziós Alapjából, amiből jövőre újabb vasút-rehabilitációs programok indulhatnak. A korábban megkezdett járműbeszerzések mellett a társaság csupán a meglévő kocsipark szinten tartó felújítását tervezi.

Ez év nyaráig kell átállni a mérés szerinti elszámolásra(KIMARADT!!!)

A lapunk által megkérdezett távhőszolgáltatók szerint nem okozott fennakadást a szolgáltatásokban a hidek, és hosszú tél. Ezzel együtt tovább készülnek a társaságok a mérés szerinti elszámolás bevezetésére is.

A sporttárca nem vette át a Budapest Arénát

A kivitelező Bouygues cég szerint március 13-án és 14-én lesz a Budapest Sportaréna átadása - jelentette be hétfőn Dominique Fondacci, az Aréna Üzemeltetési Rt. vezérigazgatója. Az épületet eredetileg december 15-én kellett volna felavatni, de a kivitelező a tavalyi rossz időjárásra hivatkozva kérte az átadási határidő meghosszabbítását. Ezt a megbízó, a Gyermék- és Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) el is fogadta, így a határidő február 24-re változott. A december elején módosított szerződés értelmében a tárca eltekintett a bizonytalan kimenetelű, legkedvezőbb esetben mintegy 1,4 milliárd forintos bevételt eredményező kötbértől, cserébe az állam további 6 ingyenes eseménynapra, valamint többletfelszereltségre tartott igényt. Ugyancsak tegnapi fejlemény, hogy noha a sporttárca bízik a márciusi megnyitóban, így az áprilisi jégkorong-vb megtartásában, azaz még nem született döntés a helyszín áthelyezéséről, ám a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítésére hivatkozva nem vette át a Budapest Arénát - mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Jánosi György, a szakminisztérium vezetője. A tárca a mai naptól érvényesíti a szerződésben lefektetett jogi szankciókat, így a napi 20-21 millió forintos kötbérre vonatkozó jogát is, s az így összegyűlt pénzt támogatásra kívánja fordítani. A kivitelező csak bírósági úton kérheti a kötbér eltörlését. Jánosi elmondta, hogy a francia cég nem teljesítette a január 13-án aláírt, módosított szerződésben vállalt feltételeket, ezért a tárca nem fogadhatta el a vállalat február 10-ei kérését, amelyben kérvényezte a közbenső teljesítési bizonylat kiadását. Ennek feltételei - a kivitelezési munkálatok befejezése, valamint a minőségi bizonyítványok megléte - közül egyik sem teljesült. Az ellenőrzés során az GYISM által felvetett hiányosságok között szerepel, hogy nem áll rendelkezésre a hang- és a világítástechnikára, valamint a tűz- és katasztrófavédelemre vonatkozó minőségbiztosítási tanúsítvány.