Csaknem három éve áll fellobogózva az ország
Csaknem három éve áll fellobogózva a mintegy 15 ezer magyarországi középület, ám az évenkénti kötelező csere ellenére nem lendült fel a zászlókészítők forgalma. Bár ma már minden településnek van EU-zászlaja, nem valószínű, hogy a csatlakozás után kötelezővé teszik a kitűzését.
Csaknem három esztendeje kötelező Magyarországon fellobogózni a középületeket, és a zászló meglétét, illetve annak állagát a helyi közterület-felügyelet, valamint a jegyző ellenőrzi. A NAPI Gazdaság tapasztalata szerint a hiányosságot általában az első figyelmeztetés után pótolják az épületfenntartók, így a megkérdezett tucatnyi település közül egy helyen sem bírságoltak.
A zászlókészítők tapasztalata azonban más. Többen arról panaszkodnak, hogy a kormányrendelet elfogadását követően kissé megnőtt ugyan a kereslet a magyar trikolór iránt, ám ez – az évente kötelező zászlócsere ellenére – éves forgalmukon nem érződik, holott Magyarországon mintegy 15 ezer középület található. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a fővárosban is nagyon sok olyan épület van, amelyen elrongyolódott, „Magyarország megítélését rontó” lobogó lengedezik, sőt egyes intézményeken egyáltalán nincs zászló.
Bár a kérdés véglegesen nincs rendezve, az uniós csatlakozás után valószínűleg nem lesz kötelező a tizenkét csillagos zászló kifüggesztése – tudtuk meg az igazságügyi minisztériumban. Bár mint az Európai Kommunikációs Közalapítványnál elmondták, mintegy két hete minden önkormányzat rendelkezik szabványos uniós lobogóval. A középületekre kihelyezhető méretű, legolcsóbb uniós zászló ára hatezer forintnál kezdődik, míg a drágább, hímzett zászló ára elérheti a 25 ezer forintot is.
