Andacs Botond

A közös múlt határozza meg a kapcsolatokat

Harmadik országban egymás kapcsolatait ugródeszkának használva tehetnek szert üzleti sikerre a két ország vállalkozásai, ehhez ki kell használni a közös múltat és a közös kulturális gyökereket – mondta lapunknak adott interjújában Aydan Karahan, Törökország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Magyarországra látogat a shanghaji világkiállítás szervezőbizottsága

A kínai államelnök közelmúltbeli magyarországi látogatását követően Magyarországra látogat a 2010-es sanghaji világkiállítás szervezőbizottsága is és 2004. július 1-jén, a margitszigeti Grand Hotelben szemináriumot tart magyar vállalati kör részére. A rendezvény szervezője a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. A delegáció vezetője Zhou Yu-peng, Sanghaj város főpolgármester-helyettese, aki a világkiállítási szervezőiroda vezetője is egyben.

Megéri a humánus elbocsátás

A kilencvenes évek Magyarországán egy korábban ismeretlen jelenség jelent meg, a munkanélküliség és ezzel párhuzamosan az egyedi, illetve a tömeges elbocsátás. Az elbocsátás és a vele járó sokk traumát okoz, nemcsak az elbocsátottnak, de az elbocsátónak is. Kérdés: egy vezető hogyan közölje a korábban vele napi kapcsolatban levő beosztottjával, hogy ezentúl nem tart igényt szolgálataira. Az elbocsátás oka lehet elégedetlenség vagy egyszerűen a cég átszervezése, de egyik esetben sem könnyű a beosztott tudomására hozni a rossz hírt. Egy koncepciózus emberierőforrás-stratégiával rendelkező vállalat figyel arra is, hogy munkatársaitól megfelelő módon váljon meg. Erre az emberségen túl racionális indokok is vezethetik, hiszen az elbocsátott könnyen a konkurenciához kerülhet, s a vállalat titkai – egy nem jól menedzselt válás esetén – könnyen az ellenfél birtokába juthatnak. Az outplacement feladata a felkészítés a kialakult kényes helyzetekre, a munkavállaló tudásának felmérése és a fejlesztési útvonal megtervezése. A szakemberek egy-egy leépítéskor a készség és tudáskészlet fejlesztése érdekében igyekeznek felkelteni a munkavállalókban a tudás iránti vágyat. A munkaadók általában azoknak fizetik meg az outplacement tanácsadás díját, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Az ilyen tréningek az Egyesült Államokban négy évtizedes múltra tekintenek vissza; ma már az elbocsátottak mintegy négyötöde részesül valamilyen tanácsadásban. Magyarországon azonban nem ilyen jó a helyzet, hiszen sokan még a fogalmat sem ismerik, pedig a tréning költségei – az elbocsátás teljes költségeit figyelembe véve – viszonylag alacsonyak. Egy csoportos outplacement-tréning ára a körülményektől – így a csoport nagyságától – függően 100 és 150 ezer forint között mozog. A vezetési tanácsadók szerint az outplacement három, egymást kiegészítő részből áll. A létszámleépítéssel járó lelki megrázkódtatás kezelése az egyik feladatuk, emellett segítik a továbbjutást, valamint – harmadik feladatként – egy új egzisztencia kialakítását. Az elbocsátást minden esetben – még ha tömeges is – személyes elbeszélgetés alkalmával kell az érintettek tudomására hozni úgy, hogy legyen ideje magához térni – véli a tanácsadó. A klasszikus outplacement eljárások olyan környezetben zajlanak, amikor a vezetők már tudatták a beosztottakkal az elbocsátás hírét. Emiatt a menedzsmentnek is feladata elkészülni az ilyen esetekre. Minden elbocsátáskor felmerülnek azonos kérdések, az elbocsátott reakciói általában hasonlóak. A traumát apróságokkal lehet legkönnyebben, például egy pohár vízzel, vagy zsebkendővel humánusabbá tenni. Az outplacement tanácsadó feladata lehet egy ilyen helyzet kidolgozása éppúgy, mint akár egy fél évig is elhúzódó egyéni karrier-tanácsadás.

Bátor a konvergenciaprogram

Szokatlanul bátor konvergenciaprogramot fogadott el a magyar kormány, amit a brüsszeli Európai Bizottság is támogat – mondta pénteken Draskovics Tibor, a pénzügyi tárca vezetője a kormány egyesült államokbeli útjának értékelésekor. A konvergenciaprogrammal kapcsolatos bizottsági bírálatokra Draskovics úgy reagált, hogy a kormány dolga megteremteni a gazdaság felzárkózásának körülményeit, s ennek függvényében 2008-ra 3 százalék alá csökkenteni az államháztartás hiányát. Ezért a kormányzat nem hagyja belehajszolni magát az áht hiányának erőltetett csökkentésbe, hanem az infrastruktúra fejlesztésére és az adószint leszorítására koncentrál. A monetáris tanács legutóbbi, a kamatszintet nem mozdító ülésére reagálva Draskovics elmondta: a kamatpolitika a jegybank dolga, de hamarosan a jegybank számára is megérnek a kamatcsökkentés feltételei. Az idei költségvetésnél a pénzügyi tárca nem számolt a jelenleginél gyorsabb kamatcsökkentéssel. A Medgyessy Péter vezette küldöttség egyesült államokbeli útját értékelve Draskovics elmondta, az amerikai kormányzat támogatja a vállalatok magyarországi befektetését, míg az üzleti körök ismerik a magyar gazdasági környezetet és érdekesnek találják az itteni befektetéseket. A küldöttség találkozott a General Electric, az ExxonMobil és az EDS vezetőivel. Ezek a cégek szolgáltató központokat telepítenek Magyarországra.

Kevesen ismerik itthon az EMAS-t

A globalizáció standardizációhoz, ezen keresztül a környezettudatos vállalat kialakításához vezet, így a jövő üzlete nemcsak a profitvadászatról, hanem a környezettudatos termelésről is szól – mondta Heinz-Werner Engel, az International Network for Environment Management (INEM) hálózat munkatársa egy pénteki, környezetmenedzsment témájú konferencián. Az INEM egyik feladata segíteni a környezetszennyező anyagokat kibocsátó kis- és mikrovállalkozások számára a minőségbiztosítást, az ökoirányítási és auditálási rendszert jelentő EMAS bevezetését. Az INEM-et Magyarországon a Követ-INEM Hungária, nonprofit szervezet képviseli. Tóth Gergely, a Követ ügyvezetője elmondta: az EMAS az ISO 14001 minőségbiztosítási rendszertől annyiban különbözik, hogy kényszer helyett a nyilvánosság erejével kíván környezettudatosságra ösztönözni. EMAS-minősítést csak május elsejétől szerezhetnek a magyar vállalatok, így egyelőre mindössze fél tucat társaság alkalmazz, szemben az ISO 14001-gyel, amelyet 770 társaság szerzett meg.

Draskovics: aki hazafi, ezen a programon dolgozik

Aki Magyarországon hazafi, ezen a programon dolgozik - mondta a PM által kidolgozott, Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramra utalva Draskovics Tibor, a tárca vezetője.

Túl sok a pályázati ablak a szociális alapban

Egyelőre túl sok és nem kellően átgondolt pályázati ablak áll az uniós strukturális alapok szociális alapjából a pályázók rendelkezésére – mondta tegnap Setényi János, az Expanzió Kft. igazgatója. Az ablakokat évekig nyitva kellene tartani, s a nyert tapasztalatokat közkincsé kell tenni. Ugyanakkor az uniós csatlakozással az elmúlt évtizedekben pénzhiányos oktatási és szociális szféra ezzel soha nem tapasztalt lehetőséget kapott, s a rendelkezésre álló forrás elegendő a fejlesztésre. A támogatás most már csak a pályázatok minőségén múlik. A tapasztalatok szerint a magyar pályázatok nem jobbak az unióban megszokottnál – tette hozzá Setényi. A magyar oktatási rendszer és a munkaerőpiac között igen gyenge a kapcsolat, a gyakorlati képzés során nagyobb figyelmet kell fordítani a készségek fejlesztésére. További probléma, hogy Magyarországon az idősebb korosztály nem vesz részt semmilyen képzésben, az élethosszig tartó tanulás nem elterjedt, valamint sokan kiszorulnak a munkaerőpiacról. Kívánatos lenne, ha a munkanélküliekkel problémájuk megoldásáig egy ügyintéző foglalkozna. Az állástalanoknak először a lelki problémáit kellene megoldani, ezt követhetné az elhelyezkedésük – mondta az igazgató.

Ismét értékesíti kinnlevőségeit az APEH

Szeptemberben várható, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ismét, immár negyedik alkalommal is nyilvános pályázaton értékesíti a felszámolás alatt levő cégekkel szembeni követeléseit - mondta lapunknak Várszeghi György, az APEH felszámolási és végrehajtási főosztályvezetője. A volumenről e pontos részletek csak szeptemberre tisztázódnak, mivel az APEH érintett osztályai által ekkorra lezárt ügyeket hirdetik meg. Így szeptemberben várhatóan a 2002. negyedik negyedévben közzétett felszámolások követeléseit gyűjtik össze, ám elképzelhető, hogy néhány követelés kimarad, míg néhány korábbi követelés bekerül ebbe a csomagba - tette hozzá Várszeghi. A korábbi, április 27-én meghirdetett, 2002. harmadik negyedévben indult felszámolásokat tartalmazó, mintegy hétmilliárd forint összkövetelést tartalmazó pályázatban 271 céggel szemben fennálló követelést hirdettek meg. A pályázatra négy cég nyújtott be ajánlatot, ebből három volt érvényes. Mindhárom pályázó megajánlotta a minimálisan elvárt összeget, a tőkekövetelés 1 százalékát, azaz 41 millió forintot, ezért versenytárgyalást tartottak. A három jelentkező közül - Magyar Követeléskezelő Rt. (MKK), OTP Faktoring Rt. és Defactoring Rt. - 62 millió forintos ajánlattal az MKK került ki győztesen. Az APEH három év szünet után tavaly először értékesítette újra pályázaton a felszámolás alatt levő cégekkel szembeni követeléseit, az első csomagot 2003 júliusában. A hivatal negyedéves bontásban, csomagban hirdeti meg a követeléseket. Azért döntöttek ilyen engedményezés mellett, hogy ne lehessen kiszemezgetni a jobb megtérülési mutatókkal kecsegtető követeléseket. A csomagba nem kerülnek bele az állami garanciával érintett kezességek és a korengedményes nyugdíjkövetelések sem.

Nő a területfejlesztési tanács súlya

A területfejlesztési törvény hétfőn elfogadott módosítása megkönnyíti a területfejlesztési tanácsok munkáját, s nő az Országos Területfejlesztési Tanács súlya az országos döntéshozatalban - jelentette be tegnap Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivataláért felelős politikai államtitkára. A módosítással lehetővé válik a kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozása, valamint meg lehet alapítani a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot, s ezzel minden térség egy kistérségi fejlesztési tanács tagjává válik - tette hozzá Nagy. A munkaszervezet kiépítésére és a programok kidolgozására állami források állnak kistérségeknek rendelkezésre. Ezzel növelhetik forrásvonzó képességüket, ami azért fontos, mert a 2007-től kezdődő uniós tervezési ciklusban a regionális pályázatokra a kistérségek is pályázhatnak uniós támogatásra. Nagy szerint a 2005-ös költségvetésben önálló fejezetként kellene szerepeltetni a régiókat. A regionális operatív program pályázatain 110 pályázaton, összesen 23 milliárd forint támogatási igényt nyújtottak be. Ebből eddig 52 pályázat nyert mintegy 12 milliárd forint támogatást. A hivatal régiónként 80 millió forintot fordít pályázat előkészítésre.