Ebben a Magyarországtól kicsit távolabb lévő, üzleti kultúrájában a mienktől eltérő országban a kereskedelemfejlesztésben és a befektetésösztönzésben is jelentős szerep hárul a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht.-ra – mondta Szatmári János, a kht. athéni külszolgálati irodájának vezetője. A görög cégeknek az iroda a „bizalmi kéz”, a magyarok pedig fokozottan szorulnak rá információs és szervezési segítségre, tanácsadásra. Miután a görög partnerek zöme a kkv-szektorból kerül ki, többségük otthon sem rendelkezik erős külkereskedelmi szakembergárdával. Ezért évente több mint 300 üzleti megkeresés érkezik, amelyek feldolgozása nagyon leterheli az iroda munkatársait.
Görögország fokozódó jelentőséggel bír a magyar gazdaság számára, az oda irányuló magyar export az elmúlt öt esztendőben megduplázódott. 2003-ban dollárban 35, euróban pedig 9 százalékos volt a bővülés, miközben az uniós országokba összességében csak 1 százalékos volt a magyar export növekedése. A 173,5 millió dolláros magyar kivitel 73 milliós görög importtal áll szemben, ami rekordértékű magyar kereskedelmi aktívumot jelent.
Az évek óta növekvő többlet a görög piacon nemcsak a magyar exportáló vállalatok, hanem a magyar kereskedelmi és fizetési mérleg szempontjából is fontos, soha nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy az export mögött mindig magyar munkahelyek állnak – tette hozzá Szatmári. Ezekkel a mutatókkal Görögország jól illeszkedik abba a külgazdasági stratégiába, amely Délkelet-Európa országait Magyarország hosszú távon is fontos exportpiacainak tekinti. A kapcsolatok szorosságát jelzi, hogy a két ország gazdaságilag kiegészíti egymást, mert Magyarország exportorientált ipara sikerrel találhat piacot az évente mintegy 40 milliárd euró értékű importra kényszerülő Görögországban. A tőkebefektetés terén is kedvezően alakult a helyzet, hiszen a magyarországi görög tőkebefektetések értéke a két ország méreteihez mérten jelentős, eléri az 500 millió dollárt. Meghatározó a görög cégek szerepe a magyar papíriparban és az üdítőital-gyártásban. A görög invesztíció más közép-európai országokban is döntően az utóbbi ágazatba irányul, a magyarországinál kevésbé diverzifikált és kisebb mértékű. A Görögországba exportáló magyar vállalatok száma jelentős, 300 és 400 között van, de többségük kis- és közepes cég, s közöttük is jelentős a fluktuáció.
Az iroda fő profilja a befektetés- és kereskedelemösztönzés, emellett a magyar turizmus promóciójával is foglalkozik, így talán ennek is köszönhető, hogy tavaly mintegy 9 százalékkal nőtt a Magyarországra beutazó görög turisták száma, miközben az ide érkező külföldi vendégek teljes száma jelentősen csökkent.
Az iroda üzleti megkeresései döntően a magyar exportbővítési lehetőségekre vonatkoztak. A magyar kkv-szektor az exportjának elindításához a partnerkeresésen túl piaci információt és kisebb piackutatásokat, valamint piacfelmérést is igényel a külszolgálati irodától. Érdekesség, hogy az EU-csatlakozással mind több magyar cég akarja diverzifikálni piacait, és nyitni Görögország felé.
A külszolgálati iroda tavaly négy kiállításon is részt vett, ahol bemutatták a magyar export-, befektetési és turisztikai lehetőségeket, ezek közül a legjelentősebb a thesszaloniki nemzetközi vásár volt. A legtöbb kiállításon az iroda személyes kapcsolataival jelentősen csökkenteni tudja a részvételi költségeket, amit a résztvevő magyar vállalatok is kihasználhatnak. Sok kiállításon ingyenes információs standot is működtetni tudnak. A 2003-as miniszterelnöki látogatáshoz a kiemelten fontos görög befektetők és üzletemberek számára üzleti programokat szerveztek. A magyar köztársasági elnök hivatalos görögországi látogatásához kapcsolódóan Athénben és Thesszalonikiben üzletember-találkozókat szerveztek 50 magyar cég és helyszínenként mintegy 150 görög üzletember részvételével.
Szatmári szerint a konkrét eredmények a tavalyi exporteredményekben is megmutatkoztak. Tapasztalatuk szerint újabban a görög kis- és középvállalkozói réteg – kihasználva Magyarország logisztikai helyzetét – érdeklődik a magyarországi befektetések iránt.
