– Hogy érzi magát Magyarországon?
– Mielőtt másfél évvel ezelőtt megkaptam kinevezésemet, három alkalommal jártam országukban. Először 1976-ban, majd ezt követően még két alkalommal látogattam meg ezt a hagyományaiban és kultúrájában oly sok szállal Törökországhoz kötődő országot. Az első látogatásaim óta eltelt időben szembeötlő változások mentek végbe; mondhatjuk, szebben süt a nap és sokkal több mosolyt is látok az arcokon. A lehetőségek bővültek, és az emberek is szabadabban mozognak. De körülöttünk is nagyot fordult a világ, hiszen korábbi ellenfelekből – az elmúlt század első feléhez hasonlóan – ismét szövetségesek lettünk, s mindez meglátszik a két ország közti politikai és gazdasági kapcsolatokon is. Az utóbbi másfél évben további jelentős változásokon ment keresztül az ország, ami engem személyesen is megérintett. Ugyanis jelen lehettem, amikor Magyarország aláírta az uniós csatlakozás dokumentumait, majd később csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez olyan élmény volt számomra, amiről az unokáimnak is mesélni fogok. Összességében az a tapasztalatom, hogy Magyarország megfelelő dinamikával, jó irányba halad.
– Miként vélekedik a két ország politikai és gazdasági kapcsolatáról?
– Mindannyian tudjuk, hogy a két ország közti kapcsolatok egészen a középkorig nyúlnak vissza. Magyarország több városa és vidéke szerves részét képezi a török hagyományoknak, így például Esztergom kiemelkedő jelentőségű emlékhely számunkra. De hasonló jelentőséggel bír a szigetvári emlékpark is, ahol Zrínyi Miklós és II. Szulejmán, a két korábbi ellenfél szobra áll egymás mellett, szimbolizálva az országaink közti egyetértést és a múltba visszanyúló kapcsolatokat. A magyar köztudatban kevésbé hangsúlyos, de országaink az első világháborúban szövetségesek voltak, mint ahogy most is erős katonai és politikai szövetség köt össze bennünket a NATO-ban. A két ország politikai kapcsolata igen jónak mondható, és a gazdasági kapcsolatok is jelentős fejlődésnek indultak az utóbbi időben. A biztató kilátásokat mi sem jelzi jobban, mint hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly közel 700 millió dollárra rúgott.
– Változik-e valami a két ország kapcsolatában Magyarország uniós tagságával?
– Kapcsolataink gyümölcsözőek, amit legjobban talán az jelképez, hogy Magyarország aktív segítséget nyújt Törökországnak az uniós csatlakozási tárgyalások során. Fel kívánjuk használni Magyarország tárgyalási tapasztalatait, hiszen egy sikeres csatlakozás áll az ország mögött, és ezek a tapasztalatok frissek. A gazdaság terén pedig soha nem tapasztalt fellendülést észlelünk, hiszen míg tavaly 2002-höz képest mintegy harmadával bővült a két ország közti kereskedelem volumene, addig 2004 első négy hónapjában a kereskedelem volumenbővülése mintegy 50 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét. Nem is kell mondani, mennyire biztató jel ez, bár a két ország gazdasági kapcsolatait még van hova fejleszteni. Ugyanis eddig összesen hat magyar vállalat fektetett be Törökországban, mintegy 680 ezer euró értékben, míg a magyarországi török vállalatok száma meghaladja a kétszázat. Az országaink közti kétoldalú kereskedelem a Magyarország uniós tagságával életbe lépett – az EU és Törökország között 1995-ben létrejött – vámunió keretén belül zajlik. Ez lehetővé teszi az áruk szabad áramlását a két ország között. Most már csak a két ország vállalatain múlik a kapcsolat javítása.
– Mint említette, igen jók a kapcsolataink, ugyanakkor mindig van mit tenni a kétoldalú viszony jobbításáért. Mit tud tenni a magyar állam, amivel erősítheti a török vállalkozások bizalmát?
– A magyar hatóságok a vízumigénylési procedúra egyszerűsítésével tehetnek lépést a kapcsolatok élénkítéséért. Azoknak a török üzletembereknek, akik üzletet kötni jönnének Magyarországra, nagyon hosszadalmas és bonyolult procedúrán kell átesniük, mire vízumhoz juthatnak. Ezt a rendszert kell enyhíteni és úgy alakítani, hogy mindkét fél igényeinek megfeleljen.
– Mely ágazatok érdeklődnek a magyarországi jelenlét iránt?
– A török építőipar nagyon erős és versenyképes, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy Oroszországban vagy Közép-Ázsia olyan távoli államaiban is építettek utakat, mint Afganisztán. Ehhez képest Magyarország a szomszédban van. Ugyanakkor az lenne az igazi megoldás, ha magyar és török cégek harmadik országok piacain működnének együtt, s próbálnának piacot szerezni. A két ország egymást használhatja ugródeszkának: Törökország nagyon jó ázsiai, míg Magyarország hasonló minőségű nyugat-európai kapcsolatokkal rendelkezik. Egymás kapcsolatait kihasználva mindkét ország jelentős előnyre tehet szert a világpiacon.
– Milyen magyar termékek számíthatnak kedvező fogadtatásra Törökországban, mit tesz az ország a külföldi tőke vonzásáért?
– Mint az a külkereskedelmi statisztikákból is látszik, Törökország leginkább iparcikkekben, mezőgazdasági gépekben érdekelt, míg bővelkedik déligyümölcsökben, s ezeket exportálja szívesen. Ugyanakkor Törökországban igen jelentősek a regionális különbségek. Nyugaton nagyon fejlett az ipar és az infrastruktúra is, míg keleten elmaradottabb, így várjuk a külföldi tőkét. Jelenleg csupán hat magyar vállalat rendelkezik törökországi befektetéssel, összesen mintegy 680 ezer euró értékben, ami a befektetett külföldi működőtőkének mindössze a 0,02 százaléka. Tavaly júliusban lépett hatályba az a törvény, amelynek célja, hogy elősegítse a külföldi befektetéseket, s ez remélhetőleg jelentős bővülést hoz a törökországi működőtőke-állományban, és így a magyar vállalatok érdeklődését is fellendítheti. A törvény integráns részét képezi egy olyan nemzeti reformprogramnak, ami a fenntartható gazdasági fejlődés alapjait fekteti le. Reményeink szerint Törökország fejlődése a magántőkére és egy kisebb, de hatékonyabb államra épül majd.
– Törökország még az idén megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Milyen változást hoz majd ez az önök életében, valamint a kétoldalú kapcsolatokban?
– Várhatóan idén decemberben az Európai Bizottság elkezdi a tárgyalásokat Törökország uniós csatlakozásáról. Ez önmagában is elegendő ahhoz, hogy megélénküljön az üzleti szféra érdeklődése az ország iránt. Várhatóan megugrik a beáramló működőtőke nagysága is, hiszen ezzel egy biztonsági kockázatát tekintve jobb megítélésű környezethez tartozunk majd. Reményeink szerint Magyarország is felfigyel ránk, s a jelenlegi hat cég helyett több is megtalálja számítását Törökországban. Ugyanakkor mivel ez egy kétoldalú folyamat, megnő a török üzleti szféra érdeklődése is Magyarország iránt, bár jelenleg is mintegy 200-250 török vállalkozás rendelkezik székhellyel Magyarországon.
– Mindkét országban jelentős bevételi forrás a turizmus. Milyen lépéseket tett Törökország turisztikai vonzerejének növelése érdekében?
– Országaink számára rendkívül fontos a turizmus. Törökország hatalmas területével, változatos éghajlatával, illetve kulturális és természeti környezetével kiemelkedő lehetőséget nyújt a pihenni vágyóknak. Az elmúlt években hatalmas és magas színvonalú szállodakomplexumok épültek szerte az országban, s az így kialakult üdülőparadicsomok világszínvonalú szolgáltatásokkal várják az üdülni vágyókat, így a magyarokat is. Akik a napsütést és a meleget szeretik, azoknak a déli tengereket, akik a hűvösebb időjárást kedvelik, az északi, fekete-tengeri üdülőket javaslom. Sajnos a magyarok még nem igazán fedezték fel országunkat, mivel a turisztikai mérleg erősen Törökország felé billen. Tapasztalatom, hogy a magyarok – akárcsak mi – szívesen látogatják a történelmi emlékhelyeket, s Törökországban a közös történelmi múlt számos lehetőséget kínál erre. Ezek, mint például Rodostó, jó állapotban, gyönyörűen karbantartva várják a magyar látogatókat.
Andacs Botond