Ámon Kata

Egyre nehezebb a magyar fejvadász dolga

Bár a kelet-közép-európai régió és azon belül Magyarország sem központi szereplő a felsővezető-közvetítésben, 2011-ben lassú növekedést tapasztaltak a magyarországi fejvadász cégek, és úgy tűnik, ez a trend idén erősödhet.

Működési zavarokra készül a felsőoktatás

Intézményi szinten kell dönteniük az egyetemeknek, főiskoláknak arról, hogy milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy fenntartsák gazdálkodásuk stabilitását az államilag finanszírozott hallgatók keretszámainak drasztikus csökkentése után − mondta a Napi Gazdaságnak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, a PTE rektora. Az idei keretszámok alapján a felvételizők közül csak 34 ezret vehetnek  fel teljes mértékben államilag támogatott képzésre szeptembertől a  tavalyi közel 54 ezer fővel szemben. Az államilag finanszírozott helyek  száma ugyan évről évre csökkent, 2010-ről 2011-re például több mint 200  fővel kevesebbet támogatott az állam, ilyen drasztikus visszaesésre  azonban korábban nem volt példa. Az államilag finanszírozott helyek csökkentése elsősorban a gazdasági  képzéseket érinti, az egész országban összesen 250-en jelentkezhetnek  támogatott helyekre (a tavalyi 4900-zal szemben), a jogász szakokon  pedig 800 helyett 100 hallgató tanulhat \"ingyen\" a 2012−2013-as  tanévben, de jelentősen csökken a bölcsész támogatottak száma is.

Jó szerepmodellek kellenek

Magyarországon egy nő számára szinte lehetetlen cégvezetői pozícióba kerülni, és bár az akadályok rendszere rendkívül bonyolult, a jó szerepmodellek segíthetnek abban, hogy ez megváltozzon − mondta lapunknak Nagy Beáta egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének oktatója.

Parragh: Konkrét lépésekre van szükség

A kormányzati stratégiákban a magyar ipar erősítésének célját fogalmazták meg, konkrét intézkedések azonban eddig még nem történtek − mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke tegnap. A kamara gazdasági konjunktúraindexe 14 éves mélyponton van, a GDP várhatóan ezt követi majd, ami idén is recessziót vetít előre. A magyarországi beruházásokat és a foglalkoztatás növekedését Parragh szerint az is akadályozza, hogy itt a legmagasabbak az adó- és járulékterhek. A kormányzati intézkedések legnagyobb vesztesei az alacsony képzettségű munkaerőt alkalmazó cégek lesznek, elsősorban a könnyűipar és a mezőgazdaság területén, ami a leszakadó térségék hátrányát fogja növelni. Parragh szerint a hatékony iparfejlesztéshez arra is szükség lenne, hogy az MKIK európai kamarai jogosítványokkal rendelkezhessen, megkapja a szakképzés és a tanácsadás szervezését, a felsőoktatás-akkreditáció és a vállalati vitarendezés lehetőségét.

Az ÁKK-hoz került a betétvédelmi alap

Január elsejétől az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) lett a közel 90 milliárd forintos vagyonnal rendelkező Országos Betétvédelmi Alap (OBA) vagyonkezelője − írja a Hvg.hu. A betétvédelmi alap vagyonát döntően magyar államkötvények és diszkontkincstárjegyek alkotják. Az OBA-t 1993-ban hozták létre, forrásai a hitelintézetek kötelező befizetéseiből és a vagyongazdálkodási eredményeiből származnak. Az alap vagyonát alapítása óta magánpiaci szereplők kezelték, az elmúlt években a pályázat nyertesei az MKB, az OTP és a Pioneer voltak. Az OBA hattagú igazgatótanácsa azonban úgy döntött, most az ÁKK-nak adja a vagyonkezelés jogát. A betétvédelmi alap igazgatótanácsába legutóbb az ÁKK volt vezérigazgatója, Pleschinger Gyula jelenlegi államtitkár került be a Nemzetgazdasági Minisztérium delegáltjaként. Az ÁKK vezetője Töröcskei István lett, bár az adósságkezelő honlapján még Pleschinger neve szerepel.

Teljesen átalakult a fogyasztóvédelem

A fogyasztóvédelem intézményi keretei 2011-ben jelentősen átalakultak, a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a kormányhivatalok szervezetébe integrálódtak, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) feladata a folytonosság biztosítása érdekében a szakmai irányítás lett − mondta Pintér István, az NFH főigazgatója az MTI-nek. Pintér szerint az átállás zökkenőmentesen zajlott le, sikerült hatékonyabb munkamegosztást, költségkímélőbb szervezeti formát kialakítaniuk. A jogalkalmazás területén is történtek változtatások, amelyeknél a kormány fő célja az volt, hogy a vállalkozásokat is érdekeltté tegye a jogszabályok betartásában. Az ellenőrzések adatai szerint javult a kifogásolási arány, tehát egyre többen váltak jogkövetőkké. Idén az év első felében a fogyasztóvédelmi törvény módosítása is a parlament elé kerül − mondta Pintér.

Az Erste közzétette megszűnő fiókjainak listáját

Az Erste pénteken közzétette annak a 41 bankfióknak a listáját, amelyeket január 20-ig megszüntetnek. A fiókok közül 18 Budapesten található. A bank december elsején jelentette be, hogy 184 bankfiókja közül várhatóan 43-at bezár, ami azt jelenti, hogy 400-450 főtől, alkalmazottainak 15 százalékától megválik. Végül 41 fiók megszüntetése mellett döntöttek. Az Erste a leépítéseket a gazdasági válság miatti korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, a \"kiemelkedően magas mértékű bankadóval\" és a végtörlesztés okozta veszteséggel indokolta. Az osztrák tulajdonos, az Erste Group ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a magyar piac mellett, de a körülmények arra késztetik őket, hogy átértékeljék magyarországi üzleti stratégiájukat, középtávú kilátásaikat. Decemberben az Erste mellett a CIB és a Raiffeisen Bank is bejelentette, hogy fiókjaik egy részét megszüntetik. A CIB 11, a Raiffeisen pedig 10 fiókjától válik meg, az UniCredit pedig befagyasztotta magyarországi terjeszkedését.

Megnehezítette a kormány a kisiparosok helyzetét 2011-ben

Nagy reményekkel kezdték a magyar kisiparosok a 2011-es évet, ezek a várakozások azonban sajnos nem teljesültek − mondta az MTI-nek Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. A kormány a munkát, az értéktermelő tevékenységet, a vállalkozói megjelenést tűzte ki célul programjában. Ezzel szemben a pályázati rendszer az átalakítások miatt év közben leállt, emiatt a kisiparosok csak az év vége felé tudtak volna technikai, technológiai fejlesztésekhez forrásokat igényelni, olyan időszakban, amikor már nem rendelkeztek elég megrendeléssel, amit elsősorban az európai pénzügyi válság magyarországi hatásai miatti költségvetési zárolások okoztak. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknál 2011-ben nőtt a csődeljárások, felszámolások, szünetelések száma, illetve azoké, akik visszaadták vállalkozói engedélyüket. Szűcs bírálta a 2012-től fizetendő szociális hozzájárulási adót, amely aránytalanul nagy terhet ró az egyéni vállalkozókra, ezzel kapcsolatban az IPOSZ tárgyalásokat fog kezdeményezni a kormánnyal.

Több mint húszmilliárd forinttal tartozik Hódmezővásárhely

A hódmezővásárhelyi önkormányzat adósságállománya 2007 és 2010 között 16,3 milliárd forintról 20,7 milliárd forintra nőtt, miközben 10,3 milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg ebben az időszakban − írja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében. A pénzintézeti kötelezettségek növekedését a hiteltörlesztés, a hitelfelvétel és az árfolyam-különbözet okozta, az utóbbi több mint ötmilliárd forint volt. A külső források bevonása elengedhetetlen volt a pénzügyi egyensúly fenntartásához, amelyet hitelfelvétellel és kötvénykibocsátással biztosítottak, mivel az önkormányzat 2007-ben forráshiánnyal küzdött. A következő évtől már többlet keletkezett a költségvetés egyenlegében, a működési jövedelem 1,5 milliárd forint volt. A 2007 és 2010 közötti időszakban a város bevételei 1,4 milliárd forinttal nőttek, a kiadások 2,2 milliárd forinttal csökkentek. A kiadási megtakarítások 85 százalékát álláshelyek megszüntetésével érték el. A város pénzügyi kockázatát azok az eladósodott gazdasági társaságok is növelték, amelyekben az önkormányzat minősített többségi tulajdonnal rendelkezik.