Ámon Kata

Egységes dátumjelölést vezettek be az élelmiszereknél

Az élelmiszereken feltüntetett fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő egységes, az Európai Unió által is elfogadott jelölését vezették be január elsejével − írja az MTI. Az élelmiszergyártó cégeknek ezentúl nap/hónap/év formátumban kell jelölniük a szavatossági időt a csomagoláson. A változtatás célja, hogy mindenki számára átlátható rendszer jöjjön létre az unión belül. Az EU 26 tagállama már ezt a fajta jelölést alkalmazza, Magyarországon viszont a helyesírási szabályok miatt kétféle formátum terjedt el, az unióban is használatos és a magyar dátum szerinti év/hónap/nap jelölés. Az átállás megkönnyítése érdekében több mint egy év türelmi időszakot adtak a gyártóknak és a fogyasztóknak, ezalatt mindkét dátumformát alkalmazhatták. A vidékfejlesztési miniszter az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelete szabad kezet ad az élelmiszergyártó vállalatoknak abban, hogy a hónapot teljes szóval vagy rövidítve írják a termékre, illetve hogy az évet kettő vagy négy karakterrel jelölik.

Egyre több a női cégvezető

A nagyvállalatokat vezető nőket idén elsősorban a kockázatvállalás, a bátor változtatások tették sikeressé a Financial Times szerint. Bár a vállalatok élén még mindig kevés a női igazgató, számuk folyamatosan emelkedik.

Az FHB és a K&H sem nyújt már forinthitelt végtörlesztésre

Bár már csak két nap áll a végtörleszteni kívánók rendelkezésére arra, hogy igényüket bejelentsék és alig egy hónap arra, hogy megegyezzenek bankukkal, az FHB és a K&H is bejelentették: nem nyújtanak több forinthitelt végtörlesztésre − írja a Pénzcentrum.hu. A közelmúltban az Oberbank, a KDB Bank és az Aegon is megszüntette a végtörlesztésre felhasználható hiteleit. Az FHB azzal indokolta döntését, hogy január 2-án új forinthitellel lép piacra, ezért vissza kellett vonnia jelenlegi ajánlatát. Az első hónapban a legtöbben a Volksbank hiteleit vették igénybe a végtörlesztéshez, az FHB- és a K&H-hiteleket kevésbé, de miután az előbbi kamatot emelt, a többi bank is előtérbe került. A végtörleszteni szándékozóknak legkésőbb február 28-áig kell kiegyenlíteniük tartozásukat, január 31-ig pedig ennek fedezetét be kell tudni mutatniuk, ellenkező esetben a bank elutasíthatja igényüket. A végtörleszteni nem képes devizahitelesek számára 2012-ben az új árfolyamrögzítés jelenthet alternatívát.

Alkotmányellenesen büntetik az önkormányzatok a guberálókat

Az Alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a kaposvári önkormányzat guberálókat szankcionáló rendeletét, amelyet a határozat azonnali hatállyal megsemmisített − olvasható az Alkotmánybíróság közleményében. A bírák döntésüket többek között azzal indokolták, hogy \"a szemétgyűjtőkben való keresés, a szemét kivétele nem tekinthető a szemetelés egyik formájának, a guberálás olyan kényszerű cselekvés, amely az érintettek létfenntartásához szükséges és nem veszélyes a társadalomra\". Az önkormányzatok egyrészt túllépték jogalkotói hatáskörüket azzal, hogy a guberálást pénzbüntetéssel, illetve közmunkával vagy elzárással sújtották, másrészt veszélybe sodorták a guberálók és hozzátartozóik létfenntartását, növelve ezzel kiszolgáltatottságukat. Kaposvár 2005-ben rendelte el a guberálás szankcionálását, idén több önkormányzat, például a józsefvárosi és a tatabányai is követte a példát, az Ab döntése az összes ilyen jellegű rendelettel kapcsolatban precedens értékű.

Több száz millió euró hitelt vesz fel Magyarország katasztrófavédelemre

Árvízvédelemre és a vörösiszap-katasztrófához hasonló események megelőzésére 115 millió euróról szóló hitelkérelmet nyújtott be a kormány az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) november végén − írja az MTI. A 290 millió euró összköltségű, megelőzési célokra szolgáló projekt mellett a tavalyi károk enyhítésére is hitelt vett fel az állam. Az Európai Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) november 18-án 150 millió euró kölcsönt ítélt meg Magyarországnak a 2010-es árvíz és vörösiszap-katasztrófa okozta károk enyhítésére és a helyreállítási munkákra, ebből 90 millió eurót már felvettünk. Az árvizek védekezési és helyreállítási, a 2010. október 4-ei vörösiszap-katasztrófát követő fertőtlenítő, kárenyhítő munkálatait magában foglaló projekt teljes költsége 310 millió euró. Ez azt jelenti, hogy a kormány megelőzési és helyreállítási célokra összesen 600 millió eurót költ majd. Amennyiben az EIB pozitívan bírálja el a hitelkérelmet, a teljes projektköltségeknek majdnem felét, 265 millió eurót európai kölcsönök teszik majd ki.

Az S&P Budapestet is leminősítette

Budapesttől is megvonta a befektetési ajánlású adósosztályzatot a Standard & Poor\'s nemzetközi hitelminősítő − írja az MTI. Ez azt jelenti, hogy a saját kritériumrendszerét alkalmazó cég a fővárosnak sem ad a magyar minősítésnél jobb besorolást. Az S&P az eddigi \"BBB mínusz/A-3\"-ról egy fokozattal, \"BB plusz/B\"-re módosította Budapest hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló kötelezettségeinek osztályozását. A hitelminősítő cég arra is felhívta a figyelmet, hogy fennáll a veszélye egy újabb leminősítésnek a jövőben. Az S&P ugyanezeket a megállapításokat tette nemrég Magyarországgal kapcsolatban, Budapest minősítésének romlásának hátterében is elsősorban a magyar államadósság-osztályzat, a magyar gazdaság középtávú növekedési kilátásainak átértékelése áll. Ettől eltekintve a főváros likviditási helyzete kedvező, költségvetési teljesítménye jó, viszont hatalmas nyomást jelentenek Budapest számára a BKV gyenge pénzügyi eredményei.

Áram nélkül maradtak a cégek a diósgyőri ipari parkban

Magyarország régi ipari fellegvárában kedden kikapcsolták az áramot, mivel az ipari park tízmilliókkal tartozik az Észak-magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Nyrt.-nek − írja az MTI. A régi Diósgyőri Gépgyár (Digép) területén lévő diósgyőri ipari park tulajdonosa hónapok óta nem vagy alig fizet az áramért − tájékoztatta Boross Norbert, az Elmű-Émász csoport kommunikációs vezetője az MTI-t. Az áramszolgáltató folytatott megbeszéléseket az ipari park tulajdonosaival, valamint Miskolc polgármesterével, ezek azonban nem vezettek eredményre. A parkot üzemeltető Digép Ipari Park Kft. a területén működő cégeknek írt levelében önhibáján kívüli okokra hivatkozik, amikor arról értesíti a vállalatokat, hogy az áramszolgáltatást bármelyik nap beszüntetheti az Émász, az áramellátás a jelenlegi feltételek mellett nem folytatható, 2012-ben pedig egyáltalán nem is tudják garantálni azt. Az Émász elosztón keresztül juttatja el az áramot az ipari parkba, a számlákat az elosztóhely alapján a főbérlőnek küldi, ezért nem tudják megmondani, a bérlők időben fizetnek-e.

Mal: A bíróság döntsön, ne Illés Zoltán ítélkezzen

A vörösiszap-katasztrófa nem a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tevékenységének következménye − jelentette ki Bakonyi Zoltán, a cég vezérigazgatója keddi sajtótájékoztatón Ajkán − írja az MTI. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár egy közelmúltban nyilvánosságra hozott szakértői véleményre hivatkozva csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a Mal Zrt. nem kívánta folytatni 2011. február 28. után a működését, hiszen a katasztrófa időpontjáig nem hosszabbították meg környezetvédelmi engedélyüket. A cég emellett túltöltötte az átszakadt tározót, ami hozzájárult a katasztrófa kialakulásához. Vagyis Illés szerint nemcsak a természeti körülmények, hanem a Mal Zrt. vezetősége és tulajdonosai is felelősek.

Negyedével nőtt a mezőgazdasági kibocsátás

Az előző évhez képest 26 százalékkal, több mint kétezermilliárd forintra emelkedett idén a mezőgazdaság teljes kibocsátása az előzetes adatok szerint az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján − írja az MTI. A növekedés hátterében egyrészt a tavalyinál 15 százalékkal magasabb mezőgazdasági termelői árak, valamint a növénytermesztési és kertészeti termékek 18 százalékkal, az élő állatok és állati termékek 12 százalékkal magasabb termelői árai állnak. Másrészt az idei őszi időjárás is hozzájárult a jó terméshozamhoz. Ennek nyomán a mezőgazdasági termelésből származó nettó vállalkozói jövedelem 75 százalékkal haladta meg a 2010-es eredményt, a bruttó hozzáadott érték pedig 48 százalékkal. A mezőgazdasági termelésből származó reáljövedelem 42 százalékkal emelkedett, a személyi ráfordítások azonban évről évre csökkennek. A mezőgazdasági termelésen belül tovább csökkent az állattenyésztés aránya, 2011-ben a növénytermesztés és a kertészet kibocsátása 65,8 százalékot, az állattenyésztés pedig 34,2 százalékot tett ki.