Működési zavarokra készül a felsőoktatás

Intézményi szinten kell dönteniük az egyetemeknek, főiskoláknak arról, hogy milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy fenntartsák gazdálkodásuk stabilitását az államilag finanszírozott hallgatók keretszámainak drasztikus csökkentése után − mondta a Napi Gazdaságnak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, a PTE rektora. Az idei keretszámok alapján a felvételizők közül csak 34 ezret vehetnek  fel teljes mértékben államilag támogatott képzésre szeptembertől a  tavalyi közel 54 ezer fővel szemben. Az államilag finanszírozott helyek  száma ugyan évről évre csökkent, 2010-ről 2011-re például több mint 200  fővel kevesebbet támogatott az állam, ilyen drasztikus visszaesésre  azonban korábban nem volt példa. Az államilag finanszírozott helyek csökkentése elsősorban a gazdasági  képzéseket érinti, az egész országban összesen 250-en jelentkezhetnek  támogatott helyekre (a tavalyi 4900-zal szemben), a jogász szakokon  pedig 800 helyett 100 hallgató tanulhat \"ingyen\" a 2012−2013-as  tanévben, de jelentősen csökken a bölcsész támogatottak száma is.

Bódis szerint a szűkítéseket nem kompenzálják azok a területek − a műszaki vagy a természettudományos képzés − sem, ahol a tavalyinál magasabb keretszámokat határozott meg a kormány. Tavaly összesen mintegy 54 ezer államilag finanszírozott hallgatót vehettek fel az oktatási intézmények, a jelenlegi állás szerint ez a szám 34 ezer teljes és 15 ezer részösztöndíjasra redukálódik (utóbbiak 50 százalékos költségtérítést fizetnek), összesen tehát mintegy 12 ezer teljes állami finanszírozású hely szűnik meg 2011-hez képest. Ez a finanszírozásban mintegy 20 százalékos kiesést jelenthet, a forintosítható hatás azonban egyelőre nem ismert. Részleges finanszírozásra csak a műszaki, informatikai, művészeti,  orvos- és egészségtudományi, valamint az agrárképzéseken lesz lehetőség.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) a kormány egyeztetett a  keretszámok kialakításával kapcsolatos elvekről, a konkrét számokról  azonban nem tárgyaltak velünk − mondta lapunknak Bihall Tamás alelnök.

A drasztikus változtatás működési zavarokat okoz, bár az intézmények egyelőre felmérni sem tudják, hogy az önköltséges képzésekre milyen mennyiségben jelentkeznek a továbbtanulni vágyók, illetve kérdéses, hogy a lakosság mekkora tandíjat \"bír el\". Az elnök szerint bár nem ismertek a jövő évi költségtérítési számok, drasztikus emelkedés nem valószínű, néhány területen 10 százalék körüli drágulás képzelhető el. Az intézmények abban bíznak, hogy a fizetős hallgatói létszám feltöltése kompenzálhatja a kieső állami forrásokat. A folyamat Bódis szerint előbb-utóbb intézménybezárásokhoz és kényszer-integrációhoz vezet. Emellett akár elbocsátás, ingatlaneladás vagy a bérek csökkentése is szóba kerülhet a felsőoktatásban. A mesterképzés alapképzéshez alakításáról egyelőre nem esett szó − e területen még néhány éves átmeneti időszakra lehet számítani.