Működési zavarokra készül a felsőoktatás

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Intézményi szinten kell dönteniük az egyetemeknek, főiskoláknak arról, hogy milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy fenntartsák gazdálkodásuk stabilitását az államilag finanszírozott hallgatók keretszámainak drasztikus csökkentése után − mondta a Napi Gazdaságnak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, a PTE rektora. Az idei keretszámok alapján a felvételizők közül csak 34 ezret vehetnek  fel teljes mértékben államilag támogatott képzésre szeptembertől a  tavalyi közel 54 ezer fővel szemben. Az államilag finanszírozott helyek  száma ugyan évről évre csökkent, 2010-ről 2011-re például több mint 200  fővel kevesebbet támogatott az állam, ilyen drasztikus visszaesésre  azonban korábban nem volt példa. Az államilag finanszírozott helyek csökkentése elsősorban a gazdasági  képzéseket érinti, az egész országban összesen 250-en jelentkezhetnek  támogatott helyekre (a tavalyi 4900-zal szemben), a jogász szakokon  pedig 800 helyett 100 hallgató tanulhat \"ingyen\" a 2012−2013-as  tanévben, de jelentősen csökken a bölcsész támogatottak száma is.

Bódis szerint a szűkítéseket nem kompenzálják azok a területek − a műszaki vagy a természettudományos képzés − sem, ahol a tavalyinál magasabb keretszámokat határozott meg a kormány. Tavaly összesen mintegy 54 ezer államilag finanszírozott hallgatót vehettek fel az oktatási intézmények, a jelenlegi állás szerint ez a szám 34 ezer teljes és 15 ezer részösztöndíjasra redukálódik (utóbbiak 50 százalékos költségtérítést fizetnek), összesen tehát mintegy 12 ezer teljes állami finanszírozású hely szűnik meg 2011-hez képest. Ez a finanszírozásban mintegy 20 százalékos kiesést jelenthet, a forintosítható hatás azonban egyelőre nem ismert. Részleges finanszírozásra csak a műszaki, informatikai, művészeti,  orvos- és egészségtudományi, valamint az agrárképzéseken lesz lehetőség.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) a kormány egyeztetett a  keretszámok kialakításával kapcsolatos elvekről, a konkrét számokról  azonban nem tárgyaltak velünk − mondta lapunknak Bihall Tamás alelnök.

A drasztikus változtatás működési zavarokat okoz, bár az intézmények egyelőre felmérni sem tudják, hogy az önköltséges képzésekre milyen mennyiségben jelentkeznek a továbbtanulni vágyók, illetve kérdéses, hogy a lakosság mekkora tandíjat \"bír el\". Az elnök szerint bár nem ismertek a jövő évi költségtérítési számok, drasztikus emelkedés nem valószínű, néhány területen 10 százalék körüli drágulás képzelhető el. Az intézmények abban bíznak, hogy a fizetős hallgatói létszám feltöltése kompenzálhatja a kieső állami forrásokat. A folyamat Bódis szerint előbb-utóbb intézménybezárásokhoz és kényszer-integrációhoz vezet. Emellett akár elbocsátás, ingatlaneladás vagy a bérek csökkentése is szóba kerülhet a felsőoktatásban. A mesterképzés alapképzéshez alakításáról egyelőre nem esett szó − e területen még néhány éves átmeneti időszakra lehet számítani.