Ámon Kata

Brüsszel Magyarországot is felszólította a tojótyúktartás miatt

Az Európai Bizottság tizenhárom uniós tagállamot, közöttük Magyarországot is felszólította, hogy tegyen előrelépéseket az uniós állatjóléti előírások betartatásában − írja az MTI. Ez gyakorlatilag a hagyományos ketreces tojótyúktartás betiltását jelenti, amelyről idén lépett hatályba a még 1999-ben elfogadott európai uniós irányelv. A tyúkokat csak fészkelőhellyel, kapirgálótérrel, ülőrúddal felszerelt ketrecekben lehet tartani, egy tojóra legalább 750 négyzetcentiméter helynek kell jutnia. Az EB szerint az előírás megszegése nemcsak az állatok jólétét, de a tiszta piaci versenyt is veszélyezteti, mert érdemtelenül jutnak előnyökhöz azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek az előírások alapján már végrehajtották a szükséges beruházásokat. Magyarországon az 500 regisztrált tojótelep közül 100-200 nem felel meg az előírásoknak, ha ezeket nem korszerűsítik, be kell majd zárniuk a tulajdonosoknak. Az átalakítás költsége férőhelyenként 5 ezer forint, tavaly erre a célra mintegy 3 milliárd forint támogatást kaptak a tojástermelők − mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója.

A Raiffeisen visszaszerzi magyarországi veszteségeit

Belátható időn belül vissza fogjuk keresni a Magyarországon elszenvedett veszteségeinket − mondta Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank International (RBI) vezérigazgatója az osztrák Wirtschaftsblattnak. A bank nem tervez kivonulni Magyarországról, arra számítanak, hogy a vállalat helyzete 2013-ban stabilizálódik. A pénzintézet veszteségeiből 55-60 millió eurót a devizában felvett jelzáloghitelek kedvezményes törlesztése okozott. A novemberi adatok szerint a bank 286 millió euró adózás utáni veszteséget könyvelt el az év első kilenc hónapjában Magyarországon, így az éves veszteséget 320 millió euróra becsülik. A Raiffeisen Bank tavalyi eredménybeszámolóját március 29-én teszik közzé.

Nem dönthet az európai bíróság az Erste-jogvitában

Nincs hatásköre az uniós bíróságnak a magyar állam kezességvállalására vonatkozó jogvitában az Erste Bank és az állam között az Európai Bíróság egyik vezető jogtanácsosa szerint − írja az MTI. A vita alapja egy bonyolult kereskedelmi ügylet, amelynek keretében egy bécsi cég Postabank-részvényekből nyújtott biztosítékot az Erste Banknak, amelyre az később igényt is tartott. Az értékpapírokat később a magyar állam köteles volt megvenni, így az általuk fizetett vételár vált biztosítékká, amelyet a magyar állam bírósági letétbe helyezett. Az Erste Bank azonban igényt tartott az összegre, ezért bírósági eljárást indított Magyarország ellen. Időközben a bécsi cég ellen felszámolási eljárás indult, ami kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, lehet-e azzal egyidejűleg a biztosítékért Magyarországon is bírósági eljárást folytatni, mivel az osztrák jogszabályok kizárják a párhuzamos perindítás lehetőségét a felszámolás alatt álló cégekkel szemben. A helyzetet az is bonyolítja, hogy Magyarország a letéti pénz megszerzéséért folyó per idején még nem, a felszámolás kezdetekor viszont már uniós tagállam volt.

Nemzeti fogyasztói termékkosarat vezet be a fogyasztóvédelem

Nemzeti fogyasztói termékkosárral fogja népszerűsíteni a minőségtudatos fogyasztást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) − írja az MTI. A svéd mintán alapuló termékkosár három modulból áll, egy részét havonta szavazáson, egy másikat pedig a különböző minősítő rendszerek értékelése alapján válogatják ki, ezek már elérhetőek az NFH honlapján. A harmadik modult a háztartások számára állítják össze, és nyár végén teszik közzé. Az NFH célja az, hogy a cégeket partnerként kezeljék, tehát elsősorban ne szankciókkal, hanem megerősítő visszajelzésekkel vegyék rá a fogyasztóbarát működésre, ezért jött létre a pozitív vállalkozói lista és vezetik be márciusban a fogyasztóbarát emblémát − mondta Pintér István, az NFH főigazgatója. A fogyasztóbarát emblémát olyan vállalkozások kaphatják meg, amelyek a minőségi tevékenység mellett a törvényi kötelezettségükön felüli szolgáltatásokat is ajánlanak.

Újrázhat a NIF az m43-as pályázatával

Megsemmisítették az M43-as autópálya mérnöki pályázatának eredményét. A pályázat nyertesei nem tudták megfelelően igazolni a műszaki ellenőr alkalmasságát, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által kiírt tender eredményét − olvasható a Közbeszerzési Hatóság honlapján. A NIF szerint a döntés nem veszélyezteti a beruházás ütemezését. A pályázati folyamat tavaly júliusban kezdődött. A szolgáltatás ellenértékét nettó 440 millió forintra becsülték. A kiírásban szerepelt, hogy a műszaki ellenőrnek legalább ötéves gyakorlattal kell rendelkeznie. Miután a NIF elfogadta a legjobb, 179 millió forintos árajánlatot tevő Transinvest-Budapest Kft. és a KÖMI Közlekedésmérnöki Iroda Mérnöki Szolgáltató Kft. indoklását, őket hirdették ki nyertesnek. A döntést a második helyezett Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. megtámadta a KDB-nél. A bizottság a kifogások közül egyet fogadott el, a pályázó nem tudta hitelt érdemlően igazolni a műszaki ellenőr előírás szerinti szakmai gyakorlatát.

Több évig küzdenek az állásokért az uniós intézményekben

Az Európai Unió intézményeiben csak azok vállalhatnak munkát, akik az EPSO (The European Personnel Selection Office) versenyvizsgáját leteszik. A többéves kiválasztási folyamat azonban még csak a munkakeresés kezdetét jelenti a leendő uniós bürokratáknak.

A villamosoknak kedveznek februártól a jelzőlámpák

A Nagykörúton elhelyezett közlekedési jelzőlámpákat február elsejétől a Combinók forgalmához igazítják a Siemens munkatársai, akik egy ideje már dolgoznak az átprogramozáson. A lámpák a hetvenes évek óta az autósoknak kedveztek. Ezen a szakaszon használják a legtöbben a villamost, naponta félmillió utas, ez a szám jóval magasabb, mint ahányan a Körúton közlekedő gépkocsikban utaznak − mondta Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. A rendszer bevezetésével azért kell még várniuk, mert a menetrendet is ehhez igazítják majd. Az átalakítás azért is időszerű volt, mert negyven évvel ezelőtt még nem mérték fel azokat a problémákat, amelyeket az autók tömeges megjelenése okoz, például azt sem, hogy a történelmi belvárosban nem lesz elég parkolásra alkalmas szabad terület ennyi autó számára. Ezt persze nem oldja meg a lámpaátállítás.

Rendszámtáblacserével növelné a költségvetés bevételét az NGM

Az autók rendszámtábláinak kötelező cseréjéből 12 milliárd forinttal növelhetné a költségvetés bevételi oldalát a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), vagyis a kormány új nyilvántartási és azonosítási rendszer bevezetését kezdeményezi − írja a hvg.hu. Mindez abban az NGM-jelentésben szerepel, amelyet a kormány az Európai Bizottságnak küldött decemberben a túlzottdeficit-eljárás miatt. A cseréből származó bevételt a jelentés végén található táblázat tartalmazta, a hvg.hu értesülését a kormányzattól megerősítették. A kormány a rendszámtáblacserét azzal indokolná, hogy az új azonosító számok segíthetik a bűnmegelőzést − azok területenként eltérőek lennének. Az ebből származó illetéket a gépkocsik tulajdonosai fizetik. Két új rendszámtábla felszerelése jelenleg 8500 forintba kerülne az autósoknak. Ha a forgalomban lévő hárommillió jármű mindegyikén lecserélik a rendszámtáblát, az 25 milliárd forint bevételt hozhat. Az autós érdekvédelmi szervezetek szerint nem tudják majd egy év alatt lebonyolítani a teljes cserét, ezért az sem kizárt, hogy a fizetendő illeték összegét is növelni fogja a kormány.

Turizmust is élénkítene Hajdúböszörmény az útfejlesztéssel

Mintegy 400 millió forintos projekt keretében felújított önkormányzati utat adott át Völner Pár infrastruktúráért felelős államtitkár Hajdúböszörményben − írja az MTI. A munkálatokhoz 330 millió forintot az Új Széchenyi terv pályázatán nyert el az önkormányzat. A fejlesztés során az 1,4 kilométeres, nagy forgalmú útszakasz újraburkolása mellett körforgalmat építettek, parkolókat alakítottak ki, utcabútorokat helyeztek el és a közvilágítást is felújították. Hajdúböszörmény a kistérség központja, a település 2007 és 2011 között 101 fejlesztéshez kapott több mint 10,5 milliárd forintot, ezek közül 54 projektről a kormányváltást követően kötöttek szerződést. Az önkormányzat eddig 69 projektet valósított meg. Az út felújításával a városi vezetőség célja a biztonságos közlekedés mellett a városkép megújítása volt, ami növelheti a város gazdasági és turisztikai vonzerejét.