Magyarországon egyelőre kevesen tudnak az EPSO versenyvizsgáiról, általában csak azok értesülnek róla, akiknek az ismerősei uniós szervnél dolgoztak vagy letették a vizsgát − mondta lapunknak Bártfai Zsolt, a versenyvizsgára való felkészítéssel foglalkozó PsyArt Bt. munkatársa. A tesztre való felkészítéssel a legtöbb országban csak néhány kisebb hazai vállalkozás foglalkozik, de néhány tagállamban a külügyminisztériumok elérhetővé teszik és népszerűsítik a vizsgaanyagot. Bár állásokat két kategóriában hirdetnek meg, adminisztrátori pozíciókat a felsőfokú és asszisztensit a középfokú végzettségűeknek, Magyarországon szinte kivétel nélkül diplomások jelentkeznek a tesztre, pedig rengeteg asszisztensi munkát lehet találni a számítástechnika, a pénzügy és a statisztika területén − tette hozzá Bártfai. A versenyvizsga nélkül az olyan uniós szervekhez, mint az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács, nem kerülhetnek be a jelöltek. Az uniós ügynökségeknél azonban nem elvárás az EPSO-vizsga, a \"közvetlen\" jelentkezéseket is elfogadják, abban az esetben ötéves szerződést kötnek az új alkalmazottal.
Az uniós állások viszont azért is vonzóak sokak számára, mert aki egyszer bekerült egy intézményhez, azt a magas végkielégítések miatt csak nagyon súlyos esetekben bocsátják el − mondta Balázs Eszter, aki sajtómunkatársként dolgozott az egyik uniós szervezetnél. A jelentkezési folyamatot 2007 elején kezdte el, 2009 végén talált magának állást. Akkor a jelölt kompetenciáinak tesztelése mellett az EU történetét és működését is meg kellett tanulniuk a jelölteknek. Jelenleg a kiválasztási folyamat egy egyéni kompetenciákat mérő számítógépes vizsgával kezdődik, amely matematikai, logikai, szövegértési és helyzetmegoldási feladatokból áll − mondta Bártfai. Az első három témakörben a vizsgázók magyar nyelven is írhatják a tesztet, az utolsónál az angol, a francia és a német között lehet választani. A feladatok nem nehezek, de nagyon kevés rá az idő, ezért felkészülés nélkül általában nem lehet sikeres vizsgát tenni − tette hozzá Balázs. A kompetenciateszt mellett a speciális szakmai háttérrel rendelkezőknek a speciális szakterületeknek megfelelő vizsgán kell átmenniük az európai közigazgatás, a jog, a gazdaság, az ellenőrzés, az információs és kommunikációs technikák témakörökben.
A teszten a jelentkezők mintegy 90 százalékát kiszűrik az előválogató teszten, a többiek személyes interjún vehetnek részt a brüsszeli értékelő központban − mondta Bártfai. Akik itt is jól teljesítenek, egy tartaléklistára kerülnek fel. Azt, hogy végül hányan juthatnak be a listára, minden évben a versenykiírás tartalmazza, 15 és 50 fő is lehet a létszám. Mivel a listán csak a következő vizsgákig biztosítják a helyet, körülbelül egy évük van a pályázóknak arra, hogy munkát találjanak. Ha szükség van valakire egy olyan álláshoz, amelyet a szervezeten belülről nem tudnak feltölteni, akkor a tartaléklistáról választanak jelöltet, de fontos, hogy a jelölt folyamatosan jelentkezzen állásokra − tette hozzá a szakértő.
A tapasztalatok szerint az uniós álláskeresésbe általában nem a frissen végzettek kezdenek bele, hanem azok, akik többéves munkatapasztalattal rendelkeznek. Jellemzően azok választják a brüsszeli karriert, akik nyugodt munkakörülmények és a hazainál jóval magasabb fizetés és alacsonyabb adók mellett akarnak dolgozni, sokan a magánszféra küzdelmei után keresnek EU-s szervezeteknél munkát − mondta Balázs. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők az Ad5 közigazgatási szinten lépnek be a rendszerbe, korábbi tapasztalataiktól függően mintegy 4000-5000 eurós kezdő fizetéssel. Az uniós bürokrácia viszont gyakran nem jár érdemi szakmai munkával, de két-három év után munkahelyet lehet váltani az intézményeken belül.
