Ádám Zsigmond

Ismét az MNB döntése befolyásolta az állampapírpiacot Visszanyerte szerepét a jegybanki alapkamat

A jegybanki kéthetes betét újbóli korlátlan megnyitásával visszanyerte irányadó szerepét a jegybanki alapkamat. Ennek egyenes állampapír-piaci következménye a rövid oldali hozamok számottevő emelkedése és a hozamgörbe kiegyenesedése volt.

Eltűnőben vannak a reálhozamok

A jegybank és egyes spekulatív külföldi piaci szereplők között a forintárfolyam és a jegybanki alapkamat szintje kérdésében kibontakozott ádáz háború folyományaképpen hisztérikus kereslet jelentkezett az állampapírok piacán a múlt hét második felében. A hozamok – a jegybanki alapkamatot követve – irracionális mélységekbe zuhantak.

Pénzpiacok kontra jegybank: 2:0 az első félidőben

Hosszas ellenállás után a jegybank a múlt hétfőn mégis kamatot csökkentett, és megint csak a látszólag legszükségesebb mértékben. A nyögvenyelős és mértékét tekintve is kényszeredettnek tűnő lépés, akárcsak legutóbb, most is a további csökkentésre vagy a forint intervenciós sávjának eltolására irányuló spekulációt erősítette. Piacgazdasági viszonyok között gyakran nem a fundamentumok, hanem lélektani, spekulációs okok határozzák meg - legalábbis rövid távon - a folyamatokat. Ilyen jelenség az önbeteljesítő jóslat: ha valamire sokan számítanak, az be is következik. Mégpedig azért, mert a várakozások a piaci szereplőknél tranzakciókban testesülnek meg, s ezek a piacot automatikusan a várakozások irányába tolják. Bár egyes gazdaságpolitikai lépések célja éppen a piaci folyamatoknak valamely irányba való terelése, ezek egymásra hatnak, így a piaci helyzet is befolyásolhatja a döntést. Ilyesmi történt most másodjára is a jegybanki kamatcsökkentéssel kapcsolatban, hiszen az MNB a napnál is világosabban kifejtette korábban, hogy nem érett még meg a helyzet a kamatcsökkentésre, majd ennek ellenére ezt mégis megtette. Jogos lehet tehát a feltételezés, hogy a piac kierőszakolta a döntést. Mindez precedenst is teremthet: ha most sikerült, sikerülhet a jövőben is, s ha sokan így gondolkodnak, a nyomás nem csökken, hanem akár nőhet is, hogy újabb hasonló lépést kényszerítsen ki. Most mindenesetre a kamatcsökkentés éppen céljával ellentétes hatást eredményezett a piacon. A cél - egyben

Európába alacsonyabb kamatokkal vezet az út?

Az állampapírpiacot hetek óta a jegybanki kamatpolitikával kapcsolatos várakozások mozgatják. A csökkentést elvi okokból ellenző MNB már-már fellélegezhetett a hét elején, de az Európai Központi Bank csütörtöki kamatvágásának hatására visszatérni látszik a rá nehezedő nyomás. Egészen a múlt hét közepéig úgy látszott, a jegybank és a rá kamatcsökkentést kényszeríteni akaró piaci erők között dúló harc az előbbi javára dőlt el. Az MNB határozottságát ugyanis a piac kezdte komolyan venni, mivel az annak ellenére változatlanul hagyta az alapkamatot, hogy a forint vészesen közeledett az intervenciós sáv széléhez. Sok kamatcsökkentésre spekuláló befektető visszahúzódott, azaz feladta spekulatív pozícióit, ami a forint gyengülését és az állampapírok hozamának emelkedését eredményezte. Így talán előbb-utóbb mindenki tudomásul vette volna, hogy a kamatcsökkentést bizonytalan ideig elnapolták. Ennek következménye az lehetett volna, hogy a korábban várt, s az árakba jócskán beépült kamatcsökkentési várakozások teljesen „kiépülnek” az árakból, s mind a forint árfolyama, mind az állampapírhozamok visszatérnek arra a szintre, amit a legutóbbi kamatcsökkentés indokolt. Az értékpapírpiac báját azonban éppen az adja, hogy igen gyakran másként történnek a dolgok, mint azt ellentmondásmentes logikával, feketén-fehéren le lehet vezetni. Egyszerűen azért, mert valami közbejön. Nem is szükségszerű, hogy váratlan dologról legyen szó, a lényeg, hogy történjék valami. Ezúttal az Európai Központi Ba

A Forrás mozgatja a kárpótlási jegy piacát?

A 800 forintos határ fölött is stabilan keresleti a kárpótlási jegy piaca. Ezt elemzők részben a Hungaropharma kárpótlási jegyes jegyzésével - illetve a sokak által nem ismert késői fizetés lehetőségével -, részben a Forrás Rt. várható fogadtatásával magyarázzák.

Normalizálódott a helyzet az állampapírpiacon A magas infláció a hosszú kötvényekre hatott

Kiábrándító, 5,6 százalékos novemberi fogyasztói árindexet tett közzé a KSH. A csalódás hatásai elsősorban az öt évnél hosszabb állampapírok piacát érintették, a rövid oldal egyelőre a rendkívüli helyzet miatti irreális hozammagasságokból való alászállással volt elfoglalva.