Az eurokamat zsugorodása ugyanis - amelynél a fél százalékpontos mérték komolyabbnak számít, hiszen a kamatszint jóval alacsonyabb - akkor is relatíve kedvezőbbé teszi a forintbefektetést, ha a forintkamat nem változik. Ez pedig újabb forró pénzeket vonzhat a hazai piacra, azaz az MNB ismét komoly nyomás alá kerülhet.
Ráadásul még a következetlenség vádját is elháríthatja a hazai jegybank, ha - mint azt ismét egyre többen várják - beadja a derekát és csökkenti az alapkamatot. Hiszen ha ezt óvatos mértékben teszi, nem csinál mást, mint hogy visszaállítja a korábbi status quót az eurozóna és Magyarország kamatszintje között. Újabb lökést kapott tehát a már-már lecsengeni látszó kamatcsökkentési spekuláció, annak ellenére, hogy a jegybank elvi álláspontjának ismeretében nagyobb mértékű (100-150 bázispontos) kamatcsökkentésre játszani talán hazardírozás lenne.
Ezen hatások miatt azután a hét első felét az állampapír-piaci hozamok emelkedése jellemezte, különösen a rövid hátralevő futamidejű papíroknál, hiszen ekkor még szertefoszlani látszott a kamatcsökkentés reménye. A három hónapos diszkontkincstárjegy-aukción csaknem 8,5 százalékig kúszott fel az átlaghozam, igaz, még ez az érték is fél százalékponttal a kéthetes jegybanki kamat alatt van. Szerdán, a hat hónapos papírok aukcióján sem voltak lelkesebbek a vevők: itt 8,44 százalék lett az átlag. Mindkét aukción kétszeres volt a túlkereslet. Szerdán ugyanakkor a hosszú (3-15 éves) futamidőknél a másodpiacon tíz bázispontot meghaladóan csökkentek a hozamok. Ezeken a napokon a forint is stabilizálódott a sávközéptől számított 14 százalék környékén.
Csütörtökön már - az ECB döntésével kapcsolatos várakozások hatására - kisebb vásárlási láz tört ki. Az egyéves kincstárjegy aukcióján az átlaghozam már csak 7,95 százalék volt (miközben a kibocsátó egyharmaddal emelte a mennyiséget), szemben a szerdai 8,17 százalékos másodpiaci referenciahozammal. Az ECB bejelentését követően aztán a piac ezt a hozamszintet is elsöpörte: további 13 ponttal alacsonyabb referenciahozamot mértek azon a napon. Hasonlóan viselkedett a forint is: délelőtt még a 14,2-14,4 százalékos sávban találhattuk, délután pedig már jellemzően a 14,4-14,6 százalékosban. Az utóbbi értékek már tényleg majdnem az intervenciós sáv szélét jelentik, így az sem zárható ki, hogy hamarosan megtudjuk, mi történik, ha valutánk eléri a kritikus értéket, amire eddig még nem volt példa.
Ádám Zsigmond
Ádám Zsigmond