Ádám Viktor

Egységes kormányrendelet a decentralizált fejlesztésekről

Elfogadta a kabinet az idei decentralizált (jellemzően a régiók által kezelt) fejlesztési programok és a 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályait tartalmazó kormányrendeletet. A jogszabály révén 27 milliárd forintnyi fejlesztési forrás pályázható jellemzően a regionális fejlesztési tanácsoknál, amelyből az önkormányzatok és önkormányzati társulások és többcélú kistérségi társulások részesülhetnek támogatásban. A jogszabály részletesen szabályozza a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt egyes fejlesztési források felhasználását. Új elem a korábbi évek támogatási céljaihoz képest, hogy az egyes hagyományos infrastruktúrafejlesztések mellett pályázni lehet a helyi gazdaság fejlődését, helyi foglalkoztatási problémák megoldását elősegítő önkormányzati projektek megvalósítására is. Ezt a célt szolgálja a szociális földprogram teljesítését elősegítő támogatás, valamint az önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatás támogatása anyag- és eszközbeszerzésre.

Az ECB besegít a magyar állampapírpiacnak?

Az Európai Központi Bank (ECB) megvitathatná az euróövezeten kívüli uniós tagállamok állampapírjainak fedezetként történő elfogadásának lehetőségét, hogy segítsen a térség eurólikviditásának javításában - mondta Ewald Nowotny, az ECB kormányzó tanácsának tagja, az osztrák jegybank elnöke a Reutersnak. Egy ilyen lépés egyszerre javítaná a bankrendszerek likviditását és az állampapírok megítélését a külföldi befektetők szemében, vagyis igencsak áldásos lenne hatása a magyar gazdaságra. Az idézett gondolat azonban csak egy elejtett mondata egy terjedelmes interjúnak, és egyelőre nincs nyoma annak, hogy ezt a - korábban már Gyurcsány Ferenc által is felvetett - javaslatot most komolyan hajlandó volna fontolóra venni az ECB. Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy az ECB nem fog beavatkozni a piacokon a régiós valuták megtámogatására, mivel ez nem a bank feladata. Az interjú meghatározó részében Nowotny azt fejtegette, hogy a tegnapelőtt világot látott, bizalmas IMF-tanulmány állításával ellentétben a feltörekvő európai országoknak nem szabad egyoldalúan bevezetniük az eurót, mert az csak aláásná a bizalmat a közös valuta iránt, és túlságosan magasra emelné a gazdasági különbségeket az eurózóna tagjai között, ráadásul alapvetően ellentmondana a bevezetési feltételeknek. A bankár szerint a volt szocialista országokban elsősorban nem pénzügyi, hanem makrogazdasági válság van, amellyel szemben uniós segítséggel - ösztönző intézkedésekkel - lehet megtámogatni a gazdaságokat. Bár szerinte fontos, hogy duplájára, 50 milliárd euróra emelték a rövid távú hiteltörlesztési problémák kivédését szolgáló sürgősségi alapot, a térség gazdaságai megtámogatásának legfőbb eszköze az infrastrukturális beruházások finanszírozására szolgáló 150 milliárdos alap. Úgy látja, hogy az unió képes bármely tagját megvédeni attól, hogy a válság csődbe juttassa, az pedig szerinte teljesen valószínűtlen, hogy az eurózóna tagjai külső, például IMF-segítségre szoruljanak. A Citigroup feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető elemzője, David Lubin tegnap igencsak hasonló következtetésekre jutott. Elemzésében leszögezi, hogy az euró tömeges, egyoldalú bevezetése aláásná a maastrichti egyezményt és az euróba vetett bizalmat, ráadásul egyáltalán nem oldaná meg a válság sújtotta országok problémáit, legjobb esetben is csupán valutájukat stabilizálná. A piacok nem reagáltak érdemben Nowotny kijelentésére. A forint ugyan gyengült kedden, ám ez a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével magyarázható - mondta lapunknak Ötvös Mihály, a Commerzbank devizatradere. A kockázatéhség indikátorának tartott svéd korona sokat gyengült, miközben a svájci frank és a japán jen erősödött az euróhoz képest. Az IMF-től kiszivárgott felvetést inkább egy brainstorming egyik ötleteként célszerű kezelni, semmint komolyan vehető, félhivatalos állásfoglalásként - vélekedett Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az ECB-illetékes kijelentése kapcsán megjegyezte, hogy fontos lépés volna az eurózónán kívüli EU-államkötvények repotenderbe való befogadása, ám a magyar állampapírpiac már nem küzd likviditáshiánnyal - jelenleg a külföldi vásárlók hiánya jelenti a problémát. Minél hosszabb lejáratú hitelműveleteknél lehetne felhasználni a magyar állampapírokat, annál nagyobb durranás lenne az ECB intézkedése - mondta Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere. Amennyiben az ECB valóban így döntene, azzal erősíthetné a hazai állampapírpiac befektetői oldalát is, hiszen az instrumentumokkal szembeni bizalom javulása keresettebbé tehetné a kötvényeket. További hatásként mérséklődhetne a hozamokban meglévő azon kockázati prémium, amely a forintárfolyam bizonytalanságától és a likviditási felárból tevődik össze. Ez február-márciusban 4-5 százalékpont volt a 4-5 éves papíroknál - szemben a 3 százalékpont körüli historikus értékkel -, jelenleg pedig már 4 százalékpont alatt van. A magyarországi bankrendszerre nehezedő nyomás is csökkenhetne, hiszen a magyar hitelintézetek a könyveikben lévő állampapírok fedezete mellett uniós devizához juthatnának. Mindez - az MNB devizaswap-eszközeinek alkalmazásán és a svájci jegybank korábbi intervencióján túl - további segítséget jelentene a hitelpiacnak - mondta a szakember.

Magyar munkahelyet teremt az angliai elbocsátás

Egyik brit egységéből magyarországi üzemébe telepíti át a cigarettafüstszűrő-gyártás nagy részét a Filtrona Filters. A több mint 230 fős elbocsátás nyomán itthon 30-40 ember találhat munkát.

Durva forinterősödés és hozamesés

Délelőtt átszakította a 300 forintot az euró kurzusa, majd az ECB vártnál kisebb, negyed százalékpontos kamatcsökkentése előtt a további stoploss-ügyletek 297 forintig nyomták le az euró jegyzését - tájékoztatott Ötvös Mihály, a Commerzbank üzletkötője. Miután a kamatdöntés után Jean-Claude Trichet ECB-elnök semmit nem mondott annak kapcsán, hogy - amint arról a szerdai forinterősödést okozó pletykák szóltak - vásárolnak-e zlotyt és forintot euró ellenében, egy átmeneti felugrás után újra lefelé ment az árfolyam, fél négy tájban 299-nél járt. Később hirtelen esni kezdett az euró, a 293 forintos szintet is súrolta, lapzártánkkor 293,5 körül mozgott. A dollár viszont határozottan gyengült az ECB lépését követően, Trichet kora délutáni sajtótájékoztatójának kezdetére 1,3480-ig szaladt fel az euró/dollár, nálunk 223 forint körüli szintekre esett vissza az amerikai deviza, de este már 218 forint alá is beesett. Tovább estek a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán, éven belül 17-27, éven túl ritkán látott mértékben, 45-81 bázisponttal kerültek lejjebb, így már egy mutató sincs 12 százalék felett. A 12 hónapos kincstárjegyek aukcióján az elfogadott hozamok 10,79 százalékos átlaga délelőtt viszont még csak egy bázisponttal múlta alul a szerdai referenciahozamot.

Forinterősödést hozott az ECB-pletyka

Szerdán először a zloty lendületes erősödése húzta magával a forintot és a cseh koronát, majd egy furcsa pletyka lendítette tovább - mondta Ötvös Mihály, a Commerzbank devizapiaci üzletkötője. A Bloomberg azt írta ugyanis, hogy az Európai Központi Bank (ECB) euróért zlotyt, cseh koronát és forintot vehet, erősítve ezzel a régió devizáinak helyzetét. Az ECB nem kívánta kommentálni az értesülést, amely szerint az intervenciót a csütörtöki kamatdöntést követő sajtótájékoztatón jelentik be. A forint erősödését az alsóbb euróárfolyam-régiókban az ilyenkor szokásos stop-loss ügyletek is segítették, a kurzus tesztelte a csatorna 303-as szint körül lévő alját. Délután öt óra tájban - a napközbeni csúcsot öt egységgel alulmúlva - 304 forint volt az ár, a dollár 229,20 forintnál járt. A másodpiaci állampapír-referenciahozamok a keddi 11-55 bázispontos emelkedés után hasonló mértékű csökkenést mutattak. A hat hónapos mutató csak három bázisponttal került lejjebb, míg az előző napon 50 bázisponttal meglóduló ötéves benchmark most 52-vel esett vissza. Az államkötvény-visszavásárlási aukción az idén augusztusban lejáró sorozatból 37,5, a jövő augusztusiból 29,5, a 2011. októberiből pedig 14,6 milliárd forintnyit vett meg a költségvetés.

Rallyval zárult a negyedév

A három százalék körüli hétfői veszteségek után északnak vették az irányt a vezető New York-i részvényindexek a negyedév utolsó kereskedési napján. Lapzártánkkor így a DJIA és az S&P-500 1,8, a Nasdaq Composite pedig 2,3 százalékos plusznál járt. Ezzel az S&P-500 már 8,7 százalék körüli havi többletnél tartott, ami az 1989 júliusában összehozott 8,84 százalék után a második legjobb teljesítmény. A befektetők örömmel fogadták, hogy a hárommilliárd dollár állami segítségre pályázó Lincoln National biztosító közölte, időben visszafizet félmilliárd dollárnyi hitelt. A piacokat nem kedvetlenítette el az sem, hogy az amerikai lakásárak minden eddiginél nagyobb mértékben csökkentek januárban, a fogyasztói bizalmi index pedig továbbra is közel van a mélyponthoz. A vevők uralták a nyugat-európai börzéket is, a prímet a 4,3 százalékkal feljebb szökő Footsie vitte. A pénzügyi szektor részvényei az Atlanti-óceán innenső oldalán is jól szerepeltek, a brit HSBC és a francia BNP Paribas közel hét százalékkal drágult. A páneurópai Stoxx 600 indexben szereplő bankpapírok átlagosan így is 17,7, a biztosítók részvényei pedig 26,5 százalékot veszítettek három hónap alatt, az államosítási félelmeknek betudhatóan. Kedden a Chrysler-részesedés vásárlásáról tárgyaló Fiat részvényei szintén a nyertesek közé iratkoztak fel. A Porsche papírjai eközben nagyot estek, mert bár a sportautógyártó jelentős profitugrásról számolt be a VW-részvényekkel kapcsolatos opciós ügyleteknek köszönhetően, adós maradt a közeljövőre vonatkozó prognózis közlésével, ráadásul hitelállománya is a vártnál nagyobb mértékben hízott. A brit Marks & Spencer részvényeseinek sem lehetett okuk panaszra, a hazai piacon elszenvedett, vártnál kisebb forgalomesés hírére közel 12 százalékkal drágultak az instrumentumok.

Forinterősödés az új leminősítés dacára

Lényegében hidegen hagyta a bankközi devizapiacot kedden, hogy a Standard & Poor's után kevesebb mint 24 órával a Moody's is leminősítette Magyarország hosszú távú adósságbesorolását. Az újabb leminősítésre az euró mindössze 40 fillérrel drágult, 309,70 forintra, de ez is átmenetinek bizonyult. Nagyobb hatással volt a régiós devizák visszafogott erősödése, így délután öt óra előtt már 308,50 forinton állt az euró egysége, ami az egy nappal korábbinál 3 forinttal alacsonyabb. A hétfő délutáni szintekhez képest olcsóbb lett a dollár és a svájci frank is, előbbi 232,50, utóbbi 204,10 forintra süllyedt. A referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán még a hétfői forintesést követve lódultak meg. A rövid oldalon 10-40, éven túl 34-50 bázisponttal kerültek feljebb a benchmarkok. Emelkedett a hozam a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján is, ahol a meghirdetett 40 milliárdos mennyiségre 92,7 milliárd forintnyi ajánlattömeggel válaszoltak az elsődleges forgalmazók. Az ÁKK által elfogadott hozamok átlaga 10,07 százalék lett, ami az egy héttel korábbit 22, a hétfői másodpiaci benchmarkot pedig 26 bázisponttal múlta felül.

A nap végére jött a pánik

A globális kockázatkerülési hajlandóság erősödésével járó délelőtti gyengülés után látványos esésbe váltott a forint. A zuhanást az váltotta ki, hogy a Standard & Poor's egy fokozattal - a befektetői kategória legalsó fokára - lerontotta Magyarország hosszú távú adósbesorolását. Az euró árfolyama 308 forint körüli szintekről 314 fölé ugrott, a dollár 239 közelében, a svájci frank pedig 207 forinton tetőzött. A jegyzések rövid idő alatt korrigáltak, háromnegyed ötkor az euró 311,50, a dollár 236,80, a frank 205,50 forinton állt. Az ING Bank devizaüzletágának vezetője szerint nem valószínű, hogy 315 forint fölé emelkedne az euró jegyzése, a piac ugyanis tart a jegybank beavatkozásától. A Commerzbank devizapiaci üzletkötője szerint szintén kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben kivár vagy interveniál-e az MNB, bár szerinte egy esetleges beavatkozás sem hozna tartós fordulatot. Hozzátette: az állampapírok piaca befagyott, miután napvilágot látott az S&P közleménye. Az Államadósság Kezelő Központ kora délutáni statisztikája viszont békésebb állapotokat tükrözött. A két legrövidebb lejárat esetében csökkentek a referenciahozamok, éven túl viszont 4-20 bázispontos emelkedés történt.

Magyar cégalapítási láz Romániában

Mágnesként hatott a magyar vállalkozásokra, hogy Romániában már 70 eurós költséggel megalapítható egy kft., ráadásul igen rövid idő alatt.