A jelenlegi piaci helyzetben nem látunk esélyt a bérleti díjak emelésére, sőt nem egy esetben a tulajdonosok - a válságra hivatkozva - valamivel olcsóbban kínálják a kiadó ingatlanokat - mondta a Napinak Murányi Ákos, a Duna House elemzője. Alkudni főleg a kevésbé előnyös helyen fekvő lakások esetében, illetve a magas bérleti díjért kínált otthonoknál lehet. A statisztikában ugyanakkor még nem látszik jelentős árváltozás, a fővárosban továbbra is 50 ezer forint az alsó lélektani határ, míg vidéken ez akár 30-35 ezer forint is lehet. Murányi szerint a tulajdonos és a bérbevevő közötti bizalom esetén leginkább a kaucióból lehet alkudni, akár nulláig is. Javul a bérlők alkupozíciója - értett egyet Valkó Dávid, az Otthon Centrum szakértője. A válságban ugyanis a tulajdonosok - a nagy kínálat közepette - mindenképp szeretnék kiadni ingatlanjukat, csökkenteni az üresen állás időszakát, csak hogy bevételhez jussanak. Emellett az eddig a lakásukat kizárólag barátnak, ismerősnek kiadók is talán jobban hajlanak arra, hogy a kevésbé leinformálható bérlőknek is igent mondjanak.
Eddig is lehetett alkudni a bérlakáspiacon, a bérleti idő és a bérlő megbízhatóságától függő mértékben - véli Bartucz Tamás, az IBRED-csoport (korábbi nevén Ingatlanbank) tulajdonosa, aki maga is bérelt ingatlanban lakik. Budán évek óta az 1000 euró/100 négyzetméter arány volt a zsinórmérték, ám ezt a piac nem tolerálta, és a hosszú távú bérlő akár 1000-1500 forint/négyzetméteres árat is elérhetett. Ez a mostani euróárfolyammal számolva is csak legfeljebb a fele az elvártnak. A tömeglakások piacán valóban most indul be a komolyabb áralkuhullám, ami az alsó szegmensben, ahol főként a diákok voltak a bérlők, szeptemberre oda vezethet, hogy a kisebb lakásoknál elérhető lesz az 1000-1500 forint négyzetméterenként - prognosztizálja a szakember. Szerinte az alacsonyabb bérleti díj az adózási fegyelemben is fordulatot hozhat, egy kisebb összeget ugyanis könnyebben bevallanak a tulajdonosok. Hozzátette: azok az újlakás-vásárlók, akik korábban úgy terveztek, hogy a befolyó bérleti díjból fedezik az ingatlanra felvett hitel törlesztőrészletét, most könnyen bajba kerülhetnek.
Az átlagos lakásoknál - helytől, műszaki állapottól függően - akár 20-30 százalékos csökkenés is történhetett Stefanik Katalin szerint. Az ügyvéd úgy látja, a felső kategóriás ingatlanok nagyobbik része hozzávetőleg a korábbi árában van, itt a bérbeadók jelenleg még elég jó alkupozícióban vannak. A bérleti díj emelkedése ugyanakkor csak a kivételes adottságú, például az Andrássy úti vagy a budai szuperpanorámás lakásoknál képzelhető el. A kis lakások iránt várhatóan nő az igény, elsősorban a hitelek drágulásával, a hitelfeltételek szigorodásával összefüggésben, ám ahhoz, hogy ez számottevően emelje a bérleti díjakat, tömeges keresletnövekedés kellene.
Dócs Kata, az Ingatlan Budapest Kft. vezetője szerény bérlői érdeklődésről számolt be, és ha akad is kuncsaft, a tulajdonosnak 20-30 százalékos engedményt kell tennie. Az idén tíz bérlakás kiközvetítésén már túllévő Lengyel Mariann szerint is rengeteg a kiadó lakás, aminek következményeként 10-20 százalékos bérletidíj-csökkenés történt. Elsősorban az alacsony rezsijű ingatlanokat keresik, vagyis a távfűtéses lakásokat most nehezebb kiadni. A távfűtéses lakásokra valóban kicsi az igény - erősítette meg Elek András, a Ker-Szolg 88 Kft. vezetője is. Eltérő tapasztalatokról számolt be viszont az IIC Magyarország ügyvezetője. Czimbalmos Árpád úgy látja, hogy tavaly szeptember óta exponenciálisan növekedett a bérlakást keresők száma, a tulajdonosok egy része pedig - ezt felismerve - nehezebben bízza a kiadást ingatlanközvetítőre. Tapasztalatai szerint nincs szó árcsökkenésről, éppen ellenkezőleg, az erős kereslet átlagosan ötezer forinttal vitte feljebb a havi bérleti díjakat.
