BUX 130676.70 -0,87 %
OTP 40230 -1,42 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az ECB besegít a magyar állampapírpiacnak?

2009. április 7. kedd, 23:00

Az Európai Központi Bank (ECB) megvitathatná az euróövezeten kívüli uniós tagállamok állampapírjainak fedezetként történő elfogadásának lehetőségét, hogy segítsen a térség eurólikviditásának javításában - mondta Ewald Nowotny, az ECB kormányzó tanácsának tagja, az osztrák jegybank elnöke a Reutersnak. Egy ilyen lépés egyszerre javítaná a bankrendszerek likviditását és az állampapírok megítélését a külföldi befektetők szemében, vagyis igencsak áldásos lenne hatása a magyar gazdaságra. Az idézett gondolat azonban csak egy elejtett mondata egy terjedelmes interjúnak, és egyelőre nincs nyoma annak, hogy ezt a - korábban már Gyurcsány Ferenc által is felvetett - javaslatot most komolyan hajlandó volna fontolóra venni az ECB. Ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy az ECB nem fog beavatkozni a piacokon a régiós valuták megtámogatására, mivel ez nem a bank feladata.
Az interjú meghatározó részében Nowotny azt fejtegette, hogy a tegnapelőtt világot látott, bizalmas IMF-tanulmány állításával ellentétben a feltörekvő európai országoknak nem szabad egyoldalúan bevezetniük az eurót, mert az csak aláásná a bizalmat a közös valuta iránt, és túlságosan magasra emelné a gazdasági különbségeket az eurózóna tagjai között, ráadásul alapvetően ellentmondana a bevezetési feltételeknek. A bankár szerint a volt szocialista országokban elsősorban nem pénzügyi, hanem makrogazdasági válság van, amellyel szemben uniós segítséggel - ösztönző intézkedésekkel - lehet megtámogatni a gazdaságokat. Bár szerinte fontos, hogy duplájára, 50 milliárd euróra emelték a rövid távú hiteltörlesztési problémák kivédését szolgáló sürgősségi alapot, a térség gazdaságai megtámogatásának legfőbb eszköze az infrastrukturális beruházások finanszírozására szolgáló 150 milliárdos alap. Úgy látja, hogy az unió képes bármely tagját megvédeni attól, hogy a válság csődbe juttassa, az pedig szerinte teljesen valószínűtlen, hogy az eurózóna tagjai külső, például IMF-segítségre szoruljanak.
A Citigroup feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető elemzője, David Lubin tegnap igencsak hasonló következtetésekre jutott. Elemzésében leszögezi, hogy az euró tömeges, egyoldalú bevezetése aláásná a maastrichti egyezményt és az euróba vetett bizalmat, ráadásul egyáltalán nem oldaná meg a válság sújtotta országok problémáit, legjobb esetben is csupán valutájukat stabilizálná.
A piacok nem reagáltak érdemben Nowotny kijelentésére. A forint ugyan gyengült kedden, ám ez a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével magyarázható - mondta lapunknak Ötvös Mihály, a Commerzbank devizatradere. A kockázatéhség indikátorának tartott svéd korona sokat gyengült, miközben a svájci frank és a japán jen erősödött az euróhoz képest.
Az IMF-től kiszivárgott felvetést inkább egy brainstorming egyik ötleteként célszerű kezelni, semmint komolyan vehető, félhivatalos állásfoglalásként - vélekedett Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az ECB-illetékes kijelentése kapcsán megjegyezte, hogy fontos lépés volna az eurózónán kívüli EU-államkötvények repotenderbe való befogadása, ám a magyar állampapírpiac már nem küzd likviditáshiánnyal - jelenleg a külföldi vásárlók hiánya jelenti a problémát.
Minél hosszabb lejáratú hitelműveleteknél lehetne felhasználni a magyar állampapírokat, annál nagyobb durranás lenne az ECB intézkedése - mondta Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere. Amennyiben az ECB valóban így döntene, azzal erősíthetné a hazai állampapírpiac befektetői oldalát is, hiszen az instrumentumokkal szembeni bizalom javulása keresettebbé tehetné a kötvényeket. További hatásként mérséklődhetne a hozamokban meglévő azon kockázati prémium, amely a forintárfolyam bizonytalanságától és a likviditási felárból tevődik össze. Ez február-márciusban 4-5 százalékpont volt a 4-5 éves papíroknál - szemben a 3 százalékpont körüli historikus értékkel -, jelenleg pedig már 4 százalékpont alatt van. A magyarországi bankrendszerre nehezedő nyomás is csökkenhetne, hiszen a magyar hitelintézetek a könyveikben lévő állampapírok fedezete mellett uniós devizához juthatnának. Mindez - az MNB devizaswap-eszközeinek alkalmazásán és a svájci jegybank korábbi intervencióján túl - további segítséget jelentene a hitelpiacnak - mondta a szakember.

Ádám Viktor
Ádám Viktor
Barabás János T.
Barabás János T.

Ez is érdekelhet