A Napi Gazdaság cikke
Tavaly az egy évvel korábbit meghaladva több mint ezer új, magyar érdekeltségű céget jegyeztek be délkeleti szomszédunkban, amivel számuk immár meghaladja a kilencezret. Ezek túlnyomó többsége alacsony tőkéjű kisvállalkozás. A törzstőke és tőkeemelések kumulált adatai alapján 1990-től 2008 végéig 362 millió euró volt a magyar befektetések értéke, az újrabefektetett nyereséggel együtt viszont már egymilliárd euróra becsülhető az invesztíciók összege. A befektetések legalább 80 százalékát továbbra is néhány nagy cég - köztük az OTP, a Mol, a Richter, a Danubius Hotels és a Fornetti - jegyezte, a többin a kisvállalkozások osztoznak - mondta a Napinak Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. A tőke nagysága alapján Magyarország Románia 15. legnagyobb befektetője, míg a cégek számát tekintve benne van az első ötben.
A kisvállalkozások tavaly a vártnál kisebb befektetéssel akarták megvetni a lábukat a román piacon, hiszen míg egy éve a szakember az MTI-nek nyilatkozva azt prognosztizálta, hogy a magyar cégek összesített törzstőkéje 40 millió euróval emelkedhet 2008-ban, addig ebből csak 10 millió euró valósult meg. A képet persze árnyalja az árfolyamhatás - a lej tavaly több mint 30 százalékkal gyengült, márpedig a befektetéseket és a tőkeemelést lejben tartják nyilván.
Erdély az elsődleges célpont
A magyar cégek számára továbbra is Erdély az elsődleges célpont, de Bogár szerint a határtól távolabb fekvő területeken szintén volna üzleti lehetőség, ám ezek kihasználása nagyobb befektetést, rákészülést igényel. A magyar cégeket nem éri negatív diszkrimináció a hatóságok, hivatalok részéről, és ha időről időre fel is merül valamilyen politikai jellegű feszültség a két ország között, az nem érinti a gazdasági kapcsolatokat.
A magyar befektetők a legkevésbé a turizmusban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jeleskednek. Bogár szerint ez részben azzal magyarázható, hogy az infrastrukturális hiányosságok miatt e szektorokban nagyobb pótlólagos beruházásra volna szükség, illetve hosszabb távú, nagyobb megtérülési idejű befektetést igényelnének.
Irány az építőipar!
A román építőipar elmúlt évekbeli fellendülését viszont a magyar cégek lehetőségeikhez mérten maximálisan kihasználták, ami az építőanyagok exportjában, egyes lakásprojektek kivitelezésében, illetve - a tartóssá vált munkaerőhiány miatt - a magyar szakemberek romániai munkavállalásában egyaránt megnyilvánult. A boomnak azóta vége lett, a tervezési fázisban lévő projektek jó részét leállították, és bár a már elindított beruházások zömét folytatják, jelentősen szűkültek a piaci lehetőségek.
Befektetői szemmel nézve az igazi áttörést a vámkezelés megszűnése jelentette - mondta lapunknak Havasi István, a vegyipari alapanyagok forgalmazására szakosodott, elsősorban gumiipari és építőipari megrendelőkkel bíró, bukaresti székhelyű Variachem Srl. ügyvezető igazgatója. Románia uniós csatlakozása előtt ugyanis a kamionnal szállított áru fél napot rostokolt a határon, ma várakozási idő nélkül lehet átkelni. Jelentősen javul az üzleti környezet is, bár uniós szinten még mindig Romániában van a legtöbb adónem: szám szerint 113.
Olcsó a munkaerő
A külföldi befektetőket korábban elsősorban az olcsó munkaerő vonzotta a térségbe, mára azonban az országban jelen lévő nagyszámú multinacionális cég miatt egyre nehezebb és drágább megfelelően képzett munkaerőt találni. A Variachemnek például költséghatékonyabb a frissen végzett vegyészmérnökök továbbképzésére áldozni, mint a piaci trendnek megfelelő óriási fizetéssel szakképzett munkaerőt alkalmazni. Egy romániai munkavállaló habitusa teljesen más, mint egy hazai alkalmazotté, mert bár a helyi bérek már nagyobbak, mint Magyarországon, a munkavállalók folyamatosan új álláslehetőség után kutatnak - magyarázta Havasi. Hozzátette, óvatosan kell kezelni a kintlévőségeket is, mivel a helyi fizetési hajlandóság igen alacsony szinten van, a 60-90 napos határidőket nem veszik komolyan, ami a lej volatilitása miatt komoly kockázat. Mindezek ellenére a cég a közeljövőben komoly fejlesztéseket tervez, Havasi szerint ugyanis a gazdasági válság ellenére a romániai építőiparban további legkevesebb 10 százaléknyi növekedési potenciál van.
