Ádám János

Az új hiánycélt már be kell tartani

Lehetetlen feladatnak tűnt a 2,9 százalékos hiánycél idei tartása, még a július 1-jétől bevezetendő intézkedések ellenére is - indokolta a Napinak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a döntést, miszerint az eddigi 2,9 százalékos deficitcélt 3,9 százalékra emelték. Bár nehéz megjósolni a piac reakcióját, a szakember reméli, hogy a befektetők semlegesen állnak a változtatáshoz. A bizakodásra az adhat okot, hogy az eddigi kormányintézkedések megteremtettek egyfajta bizalmat, amelynek nagyobb a súlya, mint a módosításnak. Az egy százalékpontos emelésre az új makropálya szerinti 6,7 százalékos éves GDP-visszaesés és a kedvezőtlenebb fogyasztási és béradatok miatt volt szükség - állapította meg Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. alelnöke. Egyetértett abban is, hogy ennek nem lesz jelentős hatása a piacra, mivel a befektetők már beépítették várakozásaikba a módosítást. A bizalmi indexek emelkedése, illetve a további visszaesés csekély valószínűsége reményt adhat arra, hogy a pesszimista GDP-előrejelzéshez képest enyhébb lesz az év végére a recesszió, így a hiány is kedvezőbb lesz a mostani célnál - a kutató nem zár ki akár 3,5 százalékos deficitet sem. Viszont ez a néhány százalékpontos különbség nem nyújt a kormány számára nagyobb mozgásteret, mert az EU ellenőrzései, illetve az IMF-hitelhez kapcsolódó egyéb kritériumok erre nem adnak lehetőséget. A kedvezőbb deficit egyfajta pufferként szolgálhat olyan, előre nem látott események kedvezőtlen hatásainak tompítására, mint például a módszertani, számviteli problémák. Palócz szerint sem lesz a kormánynak nagyobb mozgástere, ám a döntésnek nem is ez volt a célja, hanem hogy biztosítsa az alapot az intézkedések végrehajtásához. Mindkét szakember egyetért azzal, hogy az új deficitcélt mindenáron pontosan be kell tartani.

Egyre többen használják az egyesített bérletet

A gazdasági válság nem érinti kiemelkedően a budapesti Volán-buszokat: az utasforgalmi és bevételi adatok alapján nem lát a vállalatvezetés kiemelkedő vagy az átlagostól eltérő utasszámváltozást, az első negyedéves tendenciák azt mutatják, hogy a szinten tartás a jellemző - tudta meg a Napi a Volánbusz Zrt. kommunikációs osztályától. A vállalat költségvetésére azonban hat a globális válság: leginkább a gyenge forint ront a pénzügyi helyzetén, az emelkedő banki költségek mellett. A megnövekedett költségekre azonban nem tudnak a tarifák változtatásával reagálni, azokat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) hatóságilag szabályozza. Az egyesített BKSZ-bérlettel kapcsolatban - melyet idén január 1-jével vezettek be, és Budapest közigazgatási határán belül az összes BKV-, MÁV-, illetve Volán-járaton való utazásra jogosít - a társaságnál kiemelték, hogy ezzel a megoldással a fővárosiak számára igénybe vehető járatok hossza és gyakorisága jelentősen megemelkedett: tapasztalataik szerint az utasok száma az új lehetőségek megismerésével párhuzamosan növekszik, illetve egyre többen csak a város határától vesznek jegyet, és igénybe veszik a bérlet adta lehetőséget. Az utasforgalmi adatok alapján régiónként és utazási távolságok szerint nem tapasztalható szignifikáns változás az eddigi tendenciákhoz képest. Tavaly október 1-jétől a Szentendrére, Esztergomba és a Dunakanyar felé induló elővárosi járatok zömének budapesti végállomását a társaság az Árpád hídtól áthelyezte Újpestre; a Megyeri híd megnyitása lehetővé tette a menetidő csökkenését, illetve könnyebb csatlakozási lehetőség nyílt a metró révén. A közlekedési vállalat szerint az eddigi rendszeres késések megszűntek, kiszámíthatóbbá vált az utazási idő - az utasok legfőbb preferenciája pedig a menetidő, így elfogadták a változtatást.

Pozsonyban nem csitulnak a politikai botrányok

Egyre több gyanús szerződés, csalás övezi a szlovák belpolitikát, amelyekre már az EU is felfigyelt. Amikor valaki Ján Slota nevét hallja, könnyen beugranak olyan jelenetek, mint amikor az SNS vezetője felháborodva nyilatkozik egy-egy magyar politikus kijelentése kapcsán, vagy amikor az embereket arra hívja fel, hogy üljenek be a tankokba és a földdel tegyék egyenlővé Budapestet - írja Beata Balogova a The Slovak Spectator véleményrovatában. Sok botrány volt az utóbbi időben a párt és a koalíció körül, de Slota kijelentései és viselkedése ennek ellenére egyszer sem veszélyeztette a koalíció egységét - ennek az volt az ára, hogy Slotának több keserű pirulát kellett lenyelnie annak érdekében, hogy a hatalom közelében maradhasson. Áprilisban Robert Fico miniszterelnök felszólította Marian Januseket, az SNS által delegált építésügyi minisztert, hogy mondjon le posztjáról egy pályázat miatt. A tender nyertese egy Slotához közel álló konzorcium lett - a pályázati kiírást egyedül a minisztérium belső hirdetőtábláján, a nyilvánossá elől rejtve függesztették ki. Az eset azután kapott nyilvánosságot, hogy az Európai Bizottság figyelmét is felkeltette a csalás, és Fico ultimátumot intézett Igor Stefanovhoz, Janusek utódjához: vagy felbontja a szerződést, vagy neki is távoznia kell posztjáról. A szlovák országgyűlésben az ellenzék erősen kritizálta az esetet a pártnak a tenderben való érdekeltsége miatt és távozásra szólították fel Stefanovot. Fico válaszul durván szidalmazta az ellenzéki képviselőket. Nem ez volt áprilisban az egyedüli botrány Slota és pártja körül: Jan Chrbet, szintén SNS-es miniszter, a környezetvédelmi tárca vezetője is miniszterelnöki ultimátumot kapott. Fico felszólította, hogy vagy feltárja azokat az ügyleteket, melyekben az emissziós kvótákat kétharmad áron adták el a hasonló ukrán és cseh szerződésekhez képest, vagy ő is kénytelen lesz posztjáról távozni (végül nem volt hajlandó nyilatkozni a szerződés részleteiről, így Fico menesztette). Úgy tűnik azonban, az SNS-nek nincs sok vesztenivalója, és nem aggasztja őket a nemzetközi reputáció sem, amíg választóik megbocsátják nekik ezeket a hibákat: olyan kijelentéseket tesznek, amelyekkel magukhoz tudják kötni a magyarellenes választókat. Az előbbieknél is nagyobb botrányt kavart az az ügy, aminek során visszahívták pozíciójából a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) által delegált Miroslav Jurena mezőgazdasági minisztert. A tárca vezetője gyanús módon több mint egymillió négyzetméternyi, a Magas-Tátrában lévő telket adott el egy a Vladimir Meciarhoz, a párt elnökéhez közel álló vállalat részére, körülbelül 393 ezer euróért - a valós értéke hozzávetőleg 45,4 millió euró.

Superbrand az AXA is

Az idén a pénzügyi szolgáltatók között az AXA is Superbrand minősítést kapott - tájékoztatott a társaság. 2009-ben immár ötödik alkalommal indult el a fogyasztói márkákat díjazó Superbrands, illetve második alkalommal a B2B márkákat elismerő Business Superbrands Program. A Nagy-Britanniában 1995-ben megalakult, ma már világszerte 82 országban, mindenhol azonos módon szabályozott keretek között működő program célja, hogy a márkaépítés terén példaértékű eredményeket elért, a fogyasztók és a szakma által egyaránt elismert vállalatokat díjazza. A magyarországi szupermárkák kiválasztásának alapja a Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisa, amelyben csaknem 95 ezer nemzeti védbejegyzés található. A marketingszakma, a média és a tudományos élet vezető képviselőiből álló szakértők ennek az adatbázisnak a szűkített és frissített változatából, több mint háromezer hazai márka közül választották ki a 2009-es év hazai superbrandjeit. A Superbrand az idén nem az első rangos elismerés, mellyel az integrált pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó AXA tevékenységét díjazták: az egyesült államokbeli The Global Finance magazin az AXA Bank Europe-ot a világ 50 legbiztonságosabb bankja közé választotta.

Tolmácsokat keres az NFÜ

Fordítási, tolmácsolási és lektorálási munkára írt ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Csúszhat Horvátország uniós csatlakozása

A strukturális reformintézkedések hiánya jelenleg erősebben hátráltatja Horvátország uniós csatlakozási erőfeszítéseit, mint a Szlovéniával folytatott határvita - mondta az Európai Bizottság horvát delegációjának vezetője, Vincent Degert. A jogi reform, az ország hajógyárainak átstrukturálása és a mezőgazdaság azok a kulcsterületek, ahol még rengeteg tennivaló akad. Horvátország a tervek szerint az elkövetkező nyolc hónapban befejezi a tárgyalásokat, és 2011-ben csatlakozna az EU-hoz. A reformokon kívül az egyik legégetőbb probléma, hogy az ország képes legyen szembenézni múltjával: egyrészt lényeges az együttműködés a korábbi Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY), másrészt a jogi rendszer és a hatóságok képesek legyenek a hazai vádemelésekkel megbirkózni. Évente hozzávetőleg 30 üggyel foglalkoznak a horvát hatóságok az 1991 és 1995 közötti időszakból - ráadásul még 730 olyan esetről tudnak, amelyben még nem indult nyomozás, illetve több olyan esetet újra elő kell venni, ahol a vádlott távollétében hoztak döntést. Több EU-tagország aggodalmát fejezte ki az ENSZ bíróságával való együttműködéssel kapcsolatban. "Nagyon mélyreható vizsgálatok vannak folyamatban" - hárította el a kételyeket Ivan Szimonovics igazságügy-miniszter. A jogi reformmal kapcsolatban azt mondta, hogy a büntető törvénykönyv tartalmaz egy olyan intézkedést, mely lehetővé teszi, hogy elkobozzák az összes vagyonát annak, akit szervezett bűnözésben nyilvánítanak vétkesnek. Eközben a Szlovéniával folytatott 18 éves határvita következtében az utóbbi időszakban elmérgesedett a kapcsolat a két ország között, miután Horvátország északi szomszédja meggátolta az ország csatlakozási tárgyalásait decemberben - így veszélybe kerülhet a tervezett csatlakozási időpont, illetve a soron következő EU-Horvátország találkozót is későbbi időpontra tolták. A felek más módon képzelik el a határvita rendezését: míg Szlovénia a bizottsággal való háromoldalú egyeztetések során szeretne kompromisszumot találni, addig Horvátország a hágai Nemzetközi Bíróság kezébe adná az ügyet. Április 22-én a két érintett ország külügyminiszterei az EU több képviselőjével végül tárgyalóasztalhoz ültek, ahol az elnökségi trió (az előző, a jelenlegi és a következő féléves elnökséget betöltő országok) képviselői teljes támogatásukról biztosították Olli Rehn bővítésért felelős biztos a vita megoldására irányuló erőfeszítéseit, valamint kijelentették, hogy a megállapodás már elérhető közelségbe került, ami megengedi a csatlakozási tárgyalások folytatását. A biztos azt javasolta, hogy hozzanak létre egy ad hoc döntőbírói bizottságot a határkérdésben, mely a nemzetközi jog alapelvei alapján működik - az ötfős testületbe a két ország nevezhet egy-egy tagot, a maradék három bírót pedig közösen jelölnék ki. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk, akkor a hágai Nemzetközi Bíróság elnöke nevezi meg a három személyt. Horvátország támogatja Rehn ötletét, mivel egy nemzetközi bírói testület kezébe adja a döntést, és ezzel szétválasztják a csatlakozási és bilaterális tárgyalásokat - ami azért lényeges, mert ha aláírják az egyezményt a döntőbizottság létrehozataláról, azzal folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások. Zágráb tegnap hivatalosan is elfogadta a javaslatot, Szlovénia jövő hét elejére ígérte a választ.

Ázsia gazdasága még mindig növekszik

Rendkívüli pénzügyi alap létrehozásáról döntöttek a válság ellen az ázsiai országok képviselői a hétvégén Bali szigetén az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) éves rendes találkozóján. A 120 milliárd dolláros alap célja az országok gazdasági potenciáljának felélesztése, a valutatartalékok biztonságának garantálása és a kiszámíthatóbb tőkepiaci környezet kialakítása, ami biztosíthatja a tengerentúli beruházások volumenének további növekedését. A találkozón Japán és Kína egyaránt 38,4 milliárd, Dél-Korea 19,2 milliárd dollár hozzájárulásról tett ígéretet - a fennmaradó összeget a tíztagú Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) adja össze. Az alap biztosítja, hogy a kisebb hozzájárulást fizető országok arányosan nagyobb összegekhez juthassanak hozzá. A miniszterek úgy nyilatkoztak, hogy kiszélesítik a szociális hálót, és csökkentenek exportfüggőségükön, mert amennyiben fenn akarják tartani a stabil növekedést, nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a hazai piacokra. Az ADB előrejelzései szerint a régió országai az exportpiacok hanyatlása miatt a 2007-es 9,5 százalékos rekord GDP-növekedés után 2009-ben 3,4 százalékkal fognak növekedni - 2010-re 6,3 százalékos emelkedést prognosztizálnak. A növekedésre utaló biztató előrejelzések jogosságát alátámasztja a kínai vállalatok körében végzett legújabb felmérés: a feldolgozóipari beszerzői menedzserindex áprilisban kilenchavi csúcsra, 50,1 pontra emelkedett a márciusi 44,8-ról - 2008 júliusa óta először fordult elő, hogy a mutató a visszaesést az élénküléstől elválasztó 50 pont fölé emelkedett. A szakértőket meglepte a változás, véleményük szerint a gazdaságélénkítő csomagoknak és a kínai bankok rekordméretű hitelkihelyezéseinek köszönhető a növekedés.

Edzőközponttal gazdagodott az MLSZ

Szombaton átadták a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) új edzőközpontját Telkiben - a beruházás nettó értéke 2 milliárd 850 millió forint - tudta meg a Napi Serényi Pétertől, az MLSZ sajtófőnökétől. A komplexum hat hektáron helyezkedik el, amely az MLSZ tulajdonában van. A területen található egy négycsillagos szálloda színvonalának megfelelő 64 szobás épület, ahol 120-125 főt lehet egyszerre elszállásolni. A területen négy, a nemzetközi szabályoknak megfelelő labdarúgópálya található - ezek közül három füves, egy pedig műfüves, ráadásul a főpályához egy Amisco mérkőzéselemző rendszer is tartozik, amellyel nyomon lehet követni a pályán lévő játékosok által lefutott kilométereket. A futballpályákon kívül egy fedett kézilabda-, tenisz-, lábtenisz- és strandlabdarúgó-pálya is épült. A komplexum részei a legkorszerűbb egészségügyi és rehabilitációs létesítmények, étterem, konditerem és wellnesközpont is. A létesítményegyüttes célja évi 50 edzőtábor lebonyolítása, illetve itt tartják az összes képzést is - egyedül az MLSZ hivatali működése zajlik a budapesti központban. A beruházás teljes összegéből 650 millió forintba került a telek, egymilliárd 950 millióba a létesítmények, 250 millió forintba pedig a berendezések. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 2,5 millió euróval, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) pedig 800 ezer dollárral támogatta az építkezést - a fennmaradó összeget az MLSZ egy 1,2 milliárdos hitelből fedezte, amelynek lejárata 20 év. Korábbi számítások szerint a komplexum éves összkiadása 280 millió forint, bevétele 328 millió forint. A profitból, illetve az UEFA évente esedékes támogatásából fizetnék vissza az évi 120 millió forintos törlesztőrészleteket - a szövetség szeretné már a lejárat előtt visszatéríteni a felvett hitelt.

Azerbajdzsánon múlhat Európa gázellátása?

A Moszkva és Baku közötti megállapodás látszategyezségnek tűnik: valószínűleg ezzel akarja Oroszország megakadályozni, hogy kikerülésével jusson gáz Európába.