A strukturális reformintézkedések hiánya jelenleg erősebben hátráltatja Horvátország uniós csatlakozási erőfeszítéseit, mint a Szlovéniával folytatott határvita - mondta az Európai Bizottság horvát delegációjának vezetője, Vincent Degert. A jogi reform, az ország hajógyárainak átstrukturálása és a mezőgazdaság azok a kulcsterületek, ahol még rengeteg tennivaló akad. Horvátország a tervek szerint az elkövetkező nyolc hónapban befejezi a tárgyalásokat, és 2011-ben csatlakozna az EU-hoz. A reformokon kívül az egyik legégetőbb probléma, hogy az ország képes legyen szembenézni múltjával: egyrészt lényeges az együttműködés a korábbi Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY), másrészt a jogi rendszer és a hatóságok képesek legyenek a hazai vádemelésekkel megbirkózni. Évente hozzávetőleg 30 üggyel foglalkoznak a horvát hatóságok az 1991 és 1995 közötti időszakból - ráadásul még 730 olyan esetről tudnak, amelyben még nem indult nyomozás, illetve több olyan esetet újra elő kell venni, ahol a vádlott távollétében hoztak döntést. Több EU-tagország aggodalmát fejezte ki az ENSZ bíróságával való együttműködéssel kapcsolatban. "Nagyon mélyreható vizsgálatok vannak folyamatban" - hárította el a kételyeket Ivan Szimonovics igazságügy-miniszter. A jogi reformmal kapcsolatban azt mondta, hogy a büntető törvénykönyv tartalmaz egy olyan intézkedést, mely lehetővé teszi, hogy elkobozzák az összes vagyonát annak, akit szervezett bűnözésben nyilvánítanak vétkesnek.
Eközben a Szlovéniával folytatott 18 éves határvita következtében az utóbbi időszakban elmérgesedett a kapcsolat a két ország között, miután Horvátország északi szomszédja meggátolta az ország csatlakozási tárgyalásait decemberben - így veszélybe kerülhet a tervezett csatlakozási időpont, illetve a soron következő EU-Horvátország találkozót is későbbi időpontra tolták. A felek más módon képzelik el a határvita rendezését: míg Szlovénia a bizottsággal való háromoldalú egyeztetések során szeretne kompromisszumot találni, addig Horvátország a hágai Nemzetközi Bíróság kezébe adná az ügyet. Április 22-én a két érintett ország külügyminiszterei az EU több képviselőjével végül tárgyalóasztalhoz ültek, ahol az elnökségi trió (az előző, a jelenlegi és a következő féléves elnökséget betöltő országok) képviselői teljes támogatásukról biztosították Olli Rehn bővítésért felelős biztos a vita megoldására irányuló erőfeszítéseit, valamint kijelentették, hogy a megállapodás már elérhető közelségbe került, ami megengedi a csatlakozási tárgyalások folytatását.
A biztos azt javasolta, hogy hozzanak létre egy ad hoc döntőbírói bizottságot a határkérdésben, mely a nemzetközi jog alapelvei alapján működik - az ötfős testületbe a két ország nevezhet egy-egy tagot, a maradék három bírót pedig közösen jelölnék ki. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk, akkor a hágai Nemzetközi Bíróság elnöke nevezi meg a három személyt. Horvátország támogatja Rehn ötletét, mivel egy nemzetközi bírói testület kezébe adja a döntést, és ezzel szétválasztják a csatlakozási és bilaterális tárgyalásokat - ami azért lényeges, mert ha aláírják az egyezményt a döntőbizottság létrehozataláról, azzal folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások. Zágráb tegnap hivatalosan is elfogadta a javaslatot, Szlovénia jövő hét elejére ígérte a választ.
Ádám János