Ádám János

Oroszok szállnak be a Facebookba

Az orosz Digital Sky Technologies (DST) 200 millió dollárt fizetett a Facebook elsőbbségi részvényeiért, így 1,96 százalékos részesedéshez jutott a világ legnépszerűbb kapcsolatépítő portáljában. Az ügylet a vállalatot 10 milliárd dollárra értékeli - másfél évvel ezelőtt a Microsoft szerzett benne részesedést 240 millió dollárért, akkor ezzel 15 milliárd dollárra értékelték a Facebookot. Az orosz internetes piacból az oldallátogatások alapján 70 százalékos részesedéssel rendelkező DST a nyáron további százmillió dollárért törzsrészvényeket szeretne vásárolni a 200 millió regisztrált felhasználóval működő portálból. Több cégtől érkezett megkeresés, melyek 6-8 milliárd dollárra becsülték a vállalatot; a DST adta a legkedvezőbb ajánlatot, emellett a globális perspektívájuk győzte meg a cég vezetőségét - mondta a BBC-nek Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója. Az orosz vállalat nem kap helyet az igazgatótanácsban és megfigyelői jogokhoz sem jut. A portál öt negyedévre visszamenőleg mindig adózás előtti nyereséget mutatott fel - erre az évre Zuckerberg 70 százalékos árbevétel-növekedéssel számol, és úgy kalkulál, hogy jövőre már cash flow-szinten is nyereségesek lesznek.

Az áltagnál sebezhetőbbek a magyar bankok

A válság bebizonyította, hogy egy új banki üzleti modellre van szükség - Magyarországon ráadásul hiányzik a bankok és az ügyfelek közti bizalom.

Feszült hangulatú döntetlen az orosz-EU csúcstalálkozón

A habarovszki orosz-uniós csúcstalálkozó nyílt egyet nem értéssel zárult a kül- és energiapolitikai kérdésekben, és bizonyosan nem javított a felek kapcsolatán. Azért tartották a Brüsszeltől 8000 kilométerre, kilenc időzónányira található városban a tanácskozást, hogy - mint a vendéglátók mondták - éreztessék a vendégekkel Oroszország nagyságát. Dmitrij Medvegyev orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországnak nem áll szándékában az energiacharta ratifikálása, az Európai Unió viszont nem hajlandó új egyezményt készíteni, de kisebb módosításokat kész elfogadni. Az 1994-ben Moszkva által is aláírt szerződés többek között az energetikai beruházások biztonságáról, a kereskedelem előmozdításáról és a tranzit szabadságának biztosításáról rendelkezik. Az utolsó pont az ukrán-orosz gázvita nyomán kiemelkedő jelentőségű, de ebben a kérdésben sem tudtak jelentős előrelépést felmutatni a felek. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felvetette, hogy az unió kidolgozna egy korai előrejelző rendszert a hasonló esetek elkerülésére, és felszólította Oroszországot és Ukrajnát, ne engedjék, hogy megismétlődjön a januári válság. Oroszország azonban nem garantálja Európának, hogy nem lesznek Ukrajna hibájából kimaradások a gázszállításokban. A probléma megoldására az orosz államfő azt javasolta, hogy az EU nyújtson hitelt Ukrajnának a tranzitgáz vásárlásához. Az unió kereskedelmi biztosa, Catherine Ashton kijelentette, hogy az EU addig nem hajlandó aláírni semmilyen stratégiai paktumot Oroszországgal, amíg Moszkva nem csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). Ugyanis az EU sokallja a Szibéria feletti átrepülésekért kért tarifát, ahogy a gépkocsik, tejtermékek és az acél importjára kivetett vámot is - a WTO csatlakozása után ezek a tarifák szabályozottak lennének. Václav Klaus cseh elnök hangsúlyozta, hogy az unió számára Oroszország stratégiai partner, és a keleti együttműködés senki ellen sem irányul - egyik kijelentésével viszont ellentéteket gerjesztett az unión belül. Oroszországra sokkal nagyobb figyelmet kéne fordítanunk, mint például Litvániára vagy Észtországra. Az észt külügyminisztérium pénteken behívta a cseh követet, hogy adjon magyarázatot az államfő kijelentésére.

Félmilliárd rendezvényszervezésre

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal decemberben írt ki közbeszerzési eljárást rendezvények szervezésére és lebonyolítására nettó 500 millió forint keretösszegben, amely még mintegy 20 százalékkal bővíthető. Régiónként, a rendezvények időtartama és részvevőinek száma alapján lehetett részajánlatokat tenni. A többnapos, szállást igénylő rendezvények szervezését végül a Global Event Kft. nyerte meg, vele a szerződést március 18-án írták alá. A szállást nem igénylő rendezvények (konferenciák, értekezletek, kiállítások) szervezését pedig a Confotel Kft. nyerte el. A céggel a szerződéskötést a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata késleltette, de mivel a testület nem talált szabálytalanságot, a megállapodást április 14-én aláírták a felek.

Terítéken az orosz ingatlanadó bevezetése

Vlagyimir Putyin újra felvetette az ingatlanadó ötletét, ami segítene a válság alatt a finanszírozáson és lenyomná az ingatlanok árát - írja a Moscow Times. Az orosz költségvetési tervezőbizottság úgy döntött, hogy felgyorsítják az új adónem bevezetését - az orosz miniszterelnök szerint az leváltaná az eddig különválasztott ingatlan- és telekadót, továbbá javítana az önkormányzatok finanszírozási pozícióján, mivel progresszív lenne. Jelenleg a céges ingatlanadót regionálisan határozzák meg és nem haladhatja meg a vállalati mérlegben szereplő ingatlan értékének 2,2 százalékát. A telekadót az önkormányzatok határozzák meg, a telek értékének maximum 1,5 százaléka lehet - mindkét adófajta a regionális költségvetésbe folyik be. Az egyéni vagyonadót az önkormányzatoknak fizetik, és kulcsa a 0,1-2 százalék közötti intervallumba esik. A különböző típusú adókat egyesítő új adónem, amit az ingatlan piaci értéke alapján számolnának, már régóta a kormányzat tervei közt szerepel, de ez idáig 2011 előtt nem tervezték bevezetését, azonban a válság változtatott ezen. Az adó bevezetésének körülményeit a jövő év folyamán szándékoznak felmérni, és ez lenne az önkormányzatok legfőbb bevételi forrása, miután finanszírozási pozíciójukon jelentősen rontott a válság: az első negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva bevételeik 11 százalékkal csökkentek. Az önkormányzatok összbevételének 31 százaléka származik a központi és regionális költségvetésekből - az adó bevezetésének újabb indoka a központi költségvetés megszorítása. A 2009-re tervezett GDP-arányos államháztartási hiány 8 százalék lehet, amit 2011-re 3 százalékra szeretnének leszorítani - ehhez azonban új forrásokat kell biztosítani az önkormányzatoknak. Az adó mértékének meghatározásával kapcsolatban gond lehet, mivel nincs egységesített módszertan az ingatlanok értékbecslésére. Egy minisztériumi szakember szerint a telkeknél legalább a földárak regisztere kiindulópont lehet, de az építményeknél a becsült áraknak közük sincs a valósághoz - egy Moszkva belvárosában található lakás, ami 1 millió dollárba kerül és ez után kéne fizetni az adót, az értékbecslés szerint csak 30 ezer dollárt ér.

Nincs vevő a hollóházi porcelángyárra

A Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. összes porcelán késztermé­kének, tárgyi eszközeinek és immateriális javainak értékesítésére 2009. május 5-én meghirdetett nyilvános, egyfordulós pályázatra a május 19-i határidőig nem érkezett ajánlat, így azt az értékelőbizottság eredménytelennek nyilvánította. A pályázati felhívás szerint a késztermékek minimálára nettó 350 millió forint volt, a tárgyi eszközöké és immateriális javaké pedig nettó 400 millió forint. Az ajánlattevőnek vállalnia kellett volna a megvásárolt eszközök további működtetését és a tevékenység folytatását öt éven keresztül. A nyertes a márkanév használatához fűződő jogokat is megkapta volna. A cég belföldi értékesítése 2006-ban még 1 milliárd forint volt, tavaly már a 700 millió forintot sem érte el és - bár még nincs hivatalos mérlegük - a 2008-as üzleti év veszteséges lesz. A jelenleg fizetési nehézségekkel küzdő társaság kintlévősége mintegy 600 millió forint. Az MTI-Eco szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. többségi tulajdonában lévő társaságot ismét megkísérlik értékesíteni.

Alkotmányellenes a távhőről való leválás korlátozása

Az Alkotmánybíróság (Ab) határozata szerint a fővárosi távhőről való leválás korlátozása alkotmányellenes. Az Ab indoklása szerint helyi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, nincs felhatalmazása arra sem, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza és az érintettek számára távhőszolgáltatás igénybevételét tegye kötelezővé. Az Ab felhívta a figyelmet arra, hogy a távhőszolgáltatás - különösen a lakossági felhasználók tekintetében - termé­szetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a távhőszolgáltatás szabá­lyozá­sában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének. A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője tavaly januárban támadta meg az Ab-nél a Fővárosi Közgyűlés azon rendeletét, miszerint új létesítmények kialakításakor, illetve a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a helyi emisszióval nem járó rendszereket - különösen a távhőt - kell alkalmazni.

Az új litván államfő uniós szellemet hoz Brüsszelből

Dalia Grybauskaite, Litvánia újonnan megválasztott elnöke egyelőre nem szeretne az IMF-hez fordulni hitelért, és mindent hajlandó megtenni azért, hogy a balti állam úrrá legyen a válságon.

Az oroszok is kihagyják a nyaralást idén

A drágább utazások radikális csökkenése a kelet-európai országok, köztük Magyarország malmára hajthatja a vizet. Az oroszok több mint 30 százaléka hajlandó az utazási kiadásaiból lefaragni, hogy ezzel pénzt takarítson meg - áll a Worldwide Independent Network of Market Research kutatásában. Az elmúlt három hónapban az oroszok legalább 36 százaléka döntött úgy, hogy nem utazik sehova (a világátlag 45 százalék) - a legnagyobb arányban a mexikóiak (80 százalék), az izlandiak (72 százalék) és az argentinok (60 százalék) döntöttek az otthon maradás mellett. Régiók szerinti bontásban az ország északnyugati részén élők 60 százaléka, a szibériaiak 36 százaléka csökkentette utazási kiadásait - a vidéken élők 47 százaléka számára az utazás még lehetőségként sem merül fel. A városokban élő gazdagabb rétegnek azonban csak 20 százaléka vett vissza utazási kiadásaiból. Összességében az orosz turizmus 15-20 százalékkal esett vissza, de fontos tényező a régiók közti különbség. Szentpétervár esetében például csak 10-15 százalékkal estek vissza az utazások - hangsúlyozta az orosz idegenforgalmi szakszervezet alelnöke. Ami aggodalomra adhat okot, hogy az előre lefoglalt utazások száma radikálisan csökkent, az emberek az utolsó pillanatban döntenek a vakáció mellett - mondta a szakember. Várhatóan az idegenforgalmi piac 20-25 százalékkal fog esni nyáron - a legdrágább célpontok esetében a csökkenés 40 százalékos is lehet. A rossz előjelek ellenére várhatóan továbbra is Egyiptom és Törökország marad az oroszok kedvenc úticélja, bár valószínűleg itt is az olcsóbb szállodákat fogják preferálni és csak rövidebb időre utaznak. A távoli célpontok iránti érdeklődés csökkenésével párhuzamosan Kelet-Európa egyre vonzóbb úti cél lehet: Magyarország, Lengyelország, Szerbia és Montenegró árai csábítóak, mivel ezekben az országokban is erős valutaleértékelődés ment végbe az utóbbi időben. A kutatásból kiderült, hogy a Fekete-tenger partján lévő oroszországi Szocsiba való utazás sokkal többe kerül, mint egy török vagy bolgár út.