Ádám János

Tovább javult az ország külső finanszírozása

Az első negyedévben tovább javult az ország külfölddel szembeni finanszírozási képessége: 793 millió eurót tett ki, ami szezonálisan kiigazítva a GDP 2,7 százaléka - közölte az MNB. Ehhez nagymértékben hozzájárultak az uniótól kapott transzferek: a folyó és tőketranszferek között 660 millió eurót tett ki a bevételi többlet. A finanszírozási képesség így meghaladta az előző negyedévekben regisztráltat - a jobb tőkemérlegnek köszönhetően -, bár a folyó fizetési mérleg nem kiigazított egyenlege csökkent: plusz 344 millió eurót tett ki (jócskán elmaradva a Napi-konszenzustól), ami közel százmillió euróval kevesebb az utolsó negyedévhez képest. A folyó mérleg sorai közt a reálgazdasági egyenleg többlete 1,75 milliárd euróra rúgott, ami emelkedés a negyedik negyedévhez képest. A csökkenés mögött a jövedelmek romlása állt: 1,4 milliárd eurós hiányt halmozott fel az egyenleg - ez 274 millióval nagyobb deficit az utolsó három hónaphoz képest. A tendenciák megegyeznek a tavaly tapasztaltakkal, bár egy meglepetéssel szolgált a statisztika - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Ahogy a gazdaság fokozatosan magához tér - amit jól mutatott az első negyedéves GDP-adat is -, a külföldi tulajdonú magyarországi vállalatok nyeresége növekedésnek indult, és ennek a jövedelemnek a hazautalása okozta a romlást - véli a szakértő.

Lassan romlásnak indulhat a folyó fizetési mérleg

Az első negyedévben a folyó fizetési mérleg egyenlege - 2009-hez hasonlóan - jelentős többletet ért el, de növekedésnek indult a jövedelemegyenleg hiánya. Ez a következő negyedévekben folytatódhat jövedelemegyenleg romlása és a belső felhasználás élénkülésével lassan romlásnak indulhat a folyó mérleg egyenlege is.

Jövőre indul a lakásprogram

A tízéves lakáspolitikai program szeptemberben kerülhet a kormány elé és jövőre indulhat - mondta Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár az [origó]nak. A lakás-takarékpénztárak szóló törvény is változik: össze lehet majd vonni az egyes családtagok számláit, a pénztári tőke kihelyezhetőségi plafonját 15 százalékról 75 százalékra emelik, illetve vizsgálják, miként lehetne a lakás-takarékpénztári befizetések állami támogatásának értékállóságát biztosítani. A támogatás 72 ezer forintos mértékét legutóbb egy évtizede indexálták, a kormány a ciklus közepéig ezt 100 ezer forint fölé emelné. Várhatóan nem állítják vissza a korábbi szocpolrendszert. A bajba jutott jelzálogadósokat kisegítő eszközkezelő alap első körben arra tesz kísérletet, hogy visszaállítsa a banki hitelt - mondta Bencsik. Amennyiben ez nem sikerül, meg kell állapodni abban, hogy mekkora veszteséget vállal a bank és mennyit az állam. Az eszközkezelő nem segít mindenkin: senki sem gondolhatja azt, hogy az állam minden körülmények között kihúzza a bajból, amibe túlzott, ésszerűtlen kockázatvállalással keveredett - mondta Bencsik.

Schmitt Pál az új köztársasági elnök

Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek kedden az országgyűlés. A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy Schmitt kerül a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom Lászlót. Balogh Andrásra, a szocialisták jelöltjére 59-en voksoltak. A köztársasági elnökség félmilliárd forinttal többel gazdálkodik idén tavalyhoz képest: szemben az akkori 1,25 milliárd forint kerettel, idén 1,8 milliárd szerepel a fejezetben. Ezen belül a működési költségekre az idén 1,49 milliárd forint jut, míg tavaly az apparátusnak be kellett érnie 937,4 millióval. A dologi kiadásokra fordítható összeg nem változott érdemben, 333 millió forintról 337 millióra emelkedett. Fillérre pontosan ugyanannyit fordíthat az idén az elnökség állami kitüntetésekre: összesen 282,1 millió forint a keret.

A kilábalást is veszélyeztetheti a gyengülés

Amennyiben a svájci frank és kisebb részben az euró forinttal szembeni erősödése hosszabb távon is fennmarad, az a hitelek iránti keresleten és kínálaton, a vásárlóerő visszaszorulásán keresztül akár komolyabb hatással is lehet a magyar gazdaság kilábalására - vélik a lapunk által megkérdezett piaci elemzők. A forint gyengülése ambivalens hatással van a gazdaságra: egyrészt a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedése miatt csökkenti a lakosság vásárlóerejét, de ezzel egy időben segíti az exportot. A svájci franknál a negatívumok dominálnak: Svájccal folytatott kereskedelmünk nem jelentős, ám a devizahitelek 90 százaléka e valutanemben denominált - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Az utóbbi a bankrendszer stabilitásával kapcsolatban is kételyeket vet fel. Ugyan Király Júlia, az MNB alelnöke szerint nem emelheti meg szignifikánsan a bankok tőkeigényét a mostani árfolyamszint, az elemző szerint azonban a tavaly tavaszi, euróval szembeni jelentős forintgyengülés idején komoly aggályok merültek fel ezzel kapcsolatban. Ráadásul a bankadóval együtt mindez komolyan visszavetheti a hitelkínálatot - véli Bebesy.

Nagyot ugrott a pannon puma

Piaci vélemények szerint az idei első negyedévben tovább javult a folyó fizetési mérleg egyenlege, ám vélhetően csökkenésnek indult a jelentős többlet.

Tovább javulhat az ország finanszírozási képessége

Piaci vélemények szerint az idei első negyedévben tovább javult a folyó fizetési mérleg egyenlege, ám vélhetően csökkenésnek indult a jelentős többlet.

Nem irreális a 2014-es euróbevezetés sem

A Bank of America (BoA) elemzése felszólítás Magyarország számára: minél hamarabb be kell lépnie az országnak az eurózónába a hitelesség javítása érdekében - mondta a Napinak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A múlt héten megjelent publikáció szerint Magyarországnak jövőre csatlakoznia kell az ERM-2 árfolyamrendszerhez ahhoz, hogy 2014-ben az ország tagja lehessen az euróövezetnek. A kormány által meghirdetett akcióterv növeli a csatlakozási esélyeket, de ha jövőre nem lép be az ország, könnyen lehet, hogy további négy évet kell várni a csatlakozásra. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Reuters hírügynökségnek múlt héten adott interjújában is felvetette az eurózónához való csatlakozás kérdését. Az euróövezeten kívüli tagállamok egyike sem vázolhat fel olyan gazdaságpolitikai tervet, amelyben nincs legalább egy hozzávetőleges időpont az eurócsatlakozással kapcsolatban - fogalmazott Navracsics, aki lehetséges időpontként 2014-2015-öt jelölte meg, amennyiben sikerül teljesíteni a korábbi kormány vállalásait, de a nemzetközi környezet időközben romlott. A miniszter szavaiban nincs jelentős újdonság, ez a céldátum már korábban is felmerült - véli a Takarékbank szakértője. Az ERM-2-be való 2011-es belépés és a négy-öt év múlva esedékes csatlakozás szerinte is lehetséges: ha a kormány 2011-ben tartani tudja a 3 százalék alatti deficitcélt, akkor az államháztartás elsődleges - adósságszolgálat nélküli - egyenlege többletet mutathat, valamint csökkenő pályára állhat a bruttó államadósság. Ugyan a jövő év végén kell megkezdeni a kétmilliárd eurós uniós hitel törlesztését, de ez fedezhető a devizatartalékokból. Így ehhez nincs szükség újabb államkötvény-kibocsátásra, ezzel 2 százalékkal csökkenhet az ország GDP-arányos államadóssága. Ha viszont a kormány a bajba jutott lakáshiteleseknek az IMF-csomag eddig le nem hívott részletéből nyújt mentőövet, az fékezheti az államadósság mérséklődését. Samu János, a Concorde elemzője is egyetértett azzal, hogy a konvergenciaprogramban tett vállalások teljesítése esetén nem zárható ki a 2014-2015-ös csatlakozás. A szakértő ennek ellenére nem tartja reálisnak e szcenáriót. Az ERM-2-tagságnak hivatalosan ugyan nincsenek követelményei, de az íratlan feltételek között szerepel a stabil árfolyam és a fenntartható költségvetés. A kormány kommunikációjából is az olvasható ki: a kabinet számára nem a maastrichti feltételek teljesítése a prioritás, hanem a versenyképesség javítása. Ennyi idő viszont nem elég ennek a megteremtésére, ráadásul az önálló árfolyam-politika elvesztése megnehezíti a versenyképességi hátrányok leküzdését, erre szolgálhatnak példaként a déli tagállamok. Emiatt Samu szerint a leghamarabbi reális csatlakozási dátum 2016 lehet.

A tervnél nagyobb deficitet várnak

A Kopint-Tárki a korábbi 0,8 százalékos 2010-es GDP-növekedésre adott prognózisát 1,5 százalékra emelte. Az intézet szerint az export és az ipar jó teljesítménye segítheti a dinamikusabb bővülést. Az első három hónap negyedéves alapú 0,9 százalékos növekedését lassuló, 0,2-0,3 százalékos ütemek követhetik. A magánfogyasztás további visszaesését és a közösségi fogyasztás enyhe emelkedését várja a kutatóintézet. Az export és az import növekedési ütemei közötti két százalékpontos differencia vélhetően csökkenni fog, ám ellenkező esetben ez javíthatja az idei GDP-t, ezért nem zárják ki a magasabb növekedési ütemet sem. Az ipar idei teljesítményén is emelt a Kopint-Tárki, de az építőipar a legjobb esetben is csak stagnálhat idén.