A jegybank monetáris tanácsa (MT) tegnapi ülésén túlnyomó többséggel változatlan szinten hagyta az 5,25 százalékos alapkamatot, és nem is kíván semmilyen jelzést adni a jövőre vonatkozóan - mondta Simor András, az MNB elnöke. Az indoklás során a reálgazdaság oldaláról a jegybankelnök kiemelte, hogy az MNB májusi inflációs előrejelzésével összhangban alakulnak a makromutatók. A gazdaság növekedési pályára állt - aminek motorja az export teljesítménye és a külpiaci konjunktúra -, továbbá a belső kereslet visszaesése is mérséklődött. A termelési oldalról leginkább az ipar járult hozzá a GDP javulásához, de a piaci szolgáltatások visszaesése is mérséklődést mutat. A versenyszféra bérei a márciusi emelkedést követően nem gyorsultak tovább, ami kedvező az infláció alakulása szempontjából, és a piaci szolgáltatások szektorában továbbra sem látszanak ilyen jellegű folyamatok. A nemzetközi pénzpiaci folyamatok és Magyarország külső megítélése ugyanakkor hektikusan alakult az elmúlt hónapban, ami nem adott teret további monetáris lazításnak - mondta Simor. Ráadásul magyar szempontból nemcsak abszolút, hanem relatív mértékben is romlott az ország kockázati megítélése. Ez megjelent a cds-felárakban és az államkötvényhozamokban is, bár ezek részben visszakorrigáltak a hónap közepéhez képest.
A kormány 29 pontos akciótervét illetően Simor kifejtette: idén a növekedésre nézve valószínűleg rontó hatásuk lesz a megszorításoknak, és érdemi növekedés jövőre sem várható ezektől a lépésektől. Az inflációra ugyanakkor leszorító hatással lesz az ármoratórium, ám az lényeges kérdés, hogy a kormány milyen szabályozást szavaz meg. Az államháztartási hiánycél melletti elkötelezettséget viszont üdvözölte a jegybank, azonban sürgeti a kormányt, hogy minél hamarabb hozza nyilvánosságra a részleteket. A bankadó várható hatásait is mérlegelte az MNB. Ugyan a pénzintézetek között eltérően alakulnak a tőkemegfelelési mutatók, de a bankok tőkehelyzete az adó bevezetését követően is kielégítő lehet. A reálgazdasági hatások viszont már nem ilyen egyértelműek. Minden harmadik hitelezett forint külföldről származik, ezeknek több mint felét pedig az anyabankok adják - mondta az MNB elnöke. A jegybank számításai szerint a bankadó hatására a pénzintézetek jövedelmezősége a régiós átlag felére eshet, így jogosan merül fel a kérdés, hogy erre hogyan reagálnak az anyabankok. Vélhetően szigorúbb lesz a forrásallokáció Magyarország felé és emelkedni fognak a költségek is - mondta Simor.
Hacsak valamilyen meglepő pozitív esemény nem éri a pénzpiacokat, a következő néhány hónapban nem várható további vágás az MT-től - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. A piacok arra várnak, hogy az európai adósságválság körüli gondok rendeződjenek és a kormány a gazdaságpolitikai szándékait is részletezze. Az infláció alakulásával kapcsolatban is sok a kérdőjel: mennyire képes a kormány a szabályozott árak mederben tartására, illetve milyen árképzés mellett döntenek az áramszolgáltatók. Ezek alapján - amennyiben az előbbi tényezők kedvezően alakulnak - augusztus-szeptember környékén várható egy 25 bázispontos vágás, amit az év vége előtt még egy hasonló mérséklés követhet - tette hozzá a szakértő. A jegybank és a kormány viszonya mindig fontos a piacok számára, és vélhetően ez is hozzájárult a hozamok emelkedéséhez - mondta Samu János, a Concorde elemzője az ellentétekre utalva.
Ádám János