A korábbi hónapokhoz hasonlóan most is biztosra vehető, hogy a jegybank monetáris tanácsa (MT) nem változtat az 5,25 százalékos alapkamaton hétfői ülésén - vélik egybehangzóan a lapunk által megkérdezett piaci elemzők. Korábban volt némi idegeskedés amiatt, hogy esetleg kamatemelés következhet, ám e várakozások végképp kiárazódtak a második Orbán-csomag bejelentésével - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Egyelőre a kamat rövid távú csökkentésére sincs lehetőség. A cds árfolyamok és a forint nem erősödött olyan mértékben, ami lehetővé tenné a vágást és az inflációs várakozások is "bebetonozzák" a kamattartást - véli Suppan, aki tizenkét hónapos horizonton nem számít az irányadó ráta változására.
Az utóbbi hetek eseményei közül a második akcióterv monetáris politikára vonatkozó hatásaival kapcsolatban a szakértők egyelőre úgy vélik, hogy ez még nem elegendő a kamatcsökkentéshez. Ehhez arra lenne szükség, hogy az ország megítélése jelentősen javuljon, ez pedig a piaci bizalmon múlik. A csomag azonban ezt nem hozta meg: első körben idegenkedést váltottak ki a befektetőkből a szokványosnak korántsem nem nevezhető lépések - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Emellett felmerül a fenntarthatóság problémája: 2013-tól teljesen eltörlik a szuperbruttót és a különadók sem támogatják már a költségvetést. A kérdés: amennyiben nem lesznek a kiadási oldalt csökkentő lépések, miként lesz tartható a hiány és ez milyen kockázati felárban csapódik le. Emiatt a piacok egyelőre nem tudnak dűlőre jutni a kérdésben, ahogy az MT álláspontja is bizonytalan. Feltehetően az MNB megvárja, amíg a piaci és hitelminősítői vélemények letisztulnak.
A kormány ugyanakkor az értelmezéssel közvetve segíthetne a monetáris politikának. Tiszta vizet önthetne a pohárba a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban, de ami még ennél is fontosabb: a kiadási oldal lefaragásának módjáról adhatna bővebb tájékoztatást - fogalmazott Török. Suppan is a kiadási oldal terveit állította fókuszba. Ha ezek tisztázódnának, nagy mértékben csökkenhetne az ország kockázati megítélése és a hitelminősítők véleménye is javulna.
A költségvetési kérdéseken túl a másik lényeges döntési szempont az infláció alakulásához kötődik. A második csomag keretében meghirdetett válságadók - amennyiben begyűrűznek a fogyasztói árakba - felfelé ható nyomást gyakorolhatnak az inflációra, ami elodázhatja a kamat csökkentését. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője szerint az intézkedések emelhetik a jövő évre várt inflációt, de nem ütik még meg az MT ingerküszöbét. Az augusztusi inflációs jelentésben a jegybanki stáb emelésre utaló prognózist tett közé, de a tanács - ezzel szembemenve - a tartásra voksolt. Az emelkedő inflációs kockázatok a stáb legutóbbi előrejelzését erősíthetik, de elképzelhető egy augusztusihoz, szeptemberihez hasonló forgatókönyv az MT részéről - tette hozzá Forián.
Ahhoz, hogy komoly fordulat történjen a magyarországi monetáris politikában - ami megmutatná a vágáshoz vezető utat -, arra van szükség, hogy az euró árfolyama 270 forint alá kerüljön, optimista hangulat uralkodjon a nemzetközi piacokon, a jelentős adóbevételeket a kormány az állami vállalatok adósságkonszolidációjára, átalakítására és a kiadáscsökkentésre fordítsa. Ezek javítanák a Magyarországról kialakított képet és elgondolkoztatnák a jegybanki döntéshozókat is - fogalmazott Forián.
Az inflációs várakozások ugyanakkor a kamatvágás kerékkötői lehetnek. Németh Dávid, az ING szakértője szerint, aki jövő év elején egy szigorító lépést sem tart kizártnak. A válságadók a megengedettnél magasabb szintre lökhetik az infláció pályáját, ami kamatemeléshez vezethet, de ennél is komolyabb gond, hogy amennyiben Magyarországon válságidőszakban sem képes az infláció a jegybanki cél alá süllyedni, akkor mi történik az árakkal a konjunktúra időszakában - tette fel a kérdést az ING szakértője.
