Komoly viták elé néz az Európai Unió a jövő évi költségvetés kialakítása során, hiszen jelentős ellentétek húzódnak meg a döntéshozó intézmények között. Ha nem sikerül dűlőre jutniuk, akkor a 2010-es költségvetést kell alkalmazni, ez viszont komoly arculcsapásként érné az uniót: a 2011-es költségvetés az első, amely a lisszaboni szerződés jegyében születik.
A költségvetés elfogadási rendjének értelmében először az Európai Bizottság nyújtotta be a 2011-es költségvetésre vonatkozó javaslatát. Az áprilisban beterjesztett tervezet 142,56 milliárd eurót - az unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,13 százalékát - irányoz elő a kötelezettségvállalásokra és 130,14 milliárd eurót tervez a kiadások szintjén. (A két tétel közti jelentős különbség oka, hogy az unió költségvetése jelentős szabad rendelkezésű forrásokkal számol.) A kötelezettségek esetén ez 2,2, a kiadások terén 5,9 százalékos emelkedés 2010-hez képest. Az Európa Tanács ugyanakkor szigorúbb állásponton van: a kötelezettségeknél közel 800 millió euróval, míg a kiadásoknál ennél jelentősebb, 3,6 milliárddal kisebb összeggel számol. Arányait tekintve ez nem nagy különbség, ám a tanács javaslata különösen a szegényebb régiókat, a mezőgazdaságot és a nemzetközi támogatásokat érintené érzékenyen.
Az Európai Parlament - történelme során először - bő egy hete fogadta el javaslatát a jövő évi költségvetést illetően, ami jóval inkább a bizottság javaslatához hasonlítható. A parlament és a bizottság, illetve a tanács közötti ellentétek abból fakadnak, hogy az egyes intézmények másként értelmezik a restrikciókat. A tanács úgy érvel, hogy a válság miatt szigorú költségvetést kell folytatni, hasonlóan a nemzeti büdzsékhez. A nemzeti költségvetésektől nagyban különbözik az uniós, hiszen ez egy tőkealapú és nem folyó büdzsé, ugyanakkor tény, hogy a növekedésnek nincs túl sok tere - mondta Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője és a költségvetési bizottság tagja egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen. A 2011-es költségvetés három fő prioritást tűzött ki: ifjúság, mobilitás, oktatás. Ezek mind a versenyképesség növelését célozzák. A fiatalok munkanélküliségének csökkentéséhez jobb oktatási rendszerre van szükség, amit támogatnak a diákcsereprogramok a jobb elhelyezkedési feltételek megteremtése érdekében, és ezek vezetnek el végső soron a versenyképesség javulásához. Ezekhez a célokhoz viszont valahonnan el kell venni a forrásokat, és ezek miatt várhatók komoly viták a tanács és a parlament között - véli Bokros. A fő ellentét abból fakad, hogy továbbra sem zárható ki egy, a görögországihoz hasonló államcsőd közeli helyzet bekövetkezésének esélye az unióban, ez pedig komoly források mozgósítását követelné meg.
A büdzsé közel harmadát fordítják kohéziós támogatásokra, felzárkóztatásra. Amennyiben nem a parlament álláspontját fogadják el, akkor 1,1 milliárd euróval kevesebb forrás jut ezekre a célokra, ami Magyarországot is érzékenyen érintené - véli ugyanakkor Surján László EP-képviselő, a költségvetési bizottság tagja.
Költségmegtakarításra szükség van, ugyanakkor meg kell őrizni a jövőt megalapozó kiadásokat: az oktatásra, az innovációra fordított forrásokat és a szociális ráfordításokat - fogalmazott Alain Lamassoure, a költségvetési bizottság francia elnöke. Az EP úgy véli: nem szabad túlságosan feladni az európai szakpolitikákat, mert ez ellentétes lenne a mindnyájunk által kitűzött célokkal - tette hozzá a bizottság néppárti elnöke.
