Az uniós költségvetés alapjait a 2007-2013-as pénzügyi tervezési időszak határozza meg: a többéves keret megszabja a kiadások felső korlátját, de az éves költségvetések pontos összege évenként alku tárgyát képezi. Összességében valamennyi évben az EU polgárai nevében a bruttó nemzeti jövedelmének 1 százalékát költi el, ami uniós polgáronként 235 eurót jelent.
A bevételek mintegy háromnegyede a tagállamok befizetésein alapul, a fennmaradó összeget vámokból és mezőgazdasági lefölözésekből (12 százalék), illetve a tagállamoktól beszedett hozzáadottérték-adóból (11 százalék) fedezik.
A kiadási oldalon két fő terület dominál: az unió vidéki térségeinek és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott pénzügyi támogatás, valamint az EU kevésbé fejlett régióinak nyújtott források. A költségvetési vita javában zajlik, ám az biztos: az utóbbi tétel - ami Magyarország számára kifejezetten fontos - növekedni fog az idei évhez képest. Tavaly 36,4 milliárd eurót fordított az unió kohéziós kiadásokra, ami jövőre, a legkevesebbet tervező Európa Tanács szerint is, 41,5 milliárd euróra rúgna, de az Európai Parlament 42,5 milliárdot szán ilyen célokra - ezek a kiadások tennék ki az uniós büdzsé harmadát.
