Ács Gábor

WHO-egyezmény a dohányzás ellen

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tegnap előzetesen jóváhagyta a sokak által korszakos jelentőségűnek tartott dohányzásellenes megállapodást, amely a felszólalók szerint milliók életét fogja megmenteni. Az egyezmény többek között a dohánytermékek reklámozásának tiltásáról, illetve korlátozásáról, valamint a passzív dohányzás elleni harcról tartalmaz rendelkezéseket, még feltűnőbb figyelmeztető feliratok elhelyezésére kötelezi a cigarettásdobozokon a gyártókat és szabályozza a nikotin- és kátránytartalomra utaló kifejezések használatát is. A WHO-ban közel ötven egészségügyi miniszter hangoztatta, hogy támogatja a javaslatot, s vasárnap a korábban sokáig tamáskodó Egyesült Államok is így döntött. A WHO közgyűlésének plenáris ülése ma hagyja jóvá az egyezményt.

Rekord közeli nyereség a Suzukinál

Az 1996-os rekorderedményt megközelítő éves profitról számolt be tegnap a Suzuki Motors, üzemi szinten pedig még soha nem volt ekkora a japán kisautógyár nyeresége, mint most.

Kezdik túlnyerni magukat az amerikai részvénypiacok

A már több mint két hónapos száguldás nyomán kissé túlhajtottnak tűnnek az amerikai részvénypiacok, így a befektetőknek ma már érdemes a kiszállási jelzésekre koncentrálniuk. Amíg azonban a piac nem hajlandó ilyet adni, mindenféle rossz hír ellenére is nyugodtan lehet ücsörögni a papírokban.

Stagnálás Európában

Nem növekedett az eurózóna gazdasága az első negyedévben az előző három hónaphoz képest - derül ki az EU statisztikai hivatalának előzetes adataiból. A múlt év első negyedévéhez képest 0,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP).

A finomítás hozta a Mol profitját

Az optimista elemzői várakozásokat is meghaladó, 22,8 milliárd forintos nettó eredményről számol be a Mol Rt. negyedéves jelentésében. Ez a társaság történetének harmadik legjobb negyedéve, aminek Mosonyi György vezérigazgató szerint a finomítói árrés rendkívül kedvező alakulása a legfőbb oka.

Stagnálás Európában

Nem növekedett az eurózóna gazdasága az első negyedévben az előző három hónaphoz képest - derül ki az EU statisztikai hivatalának előzetes adataiból. A múlt év első negyedévéhez képest 0,8 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP). Az EU egészében 1 százalékos volt az éves szintű növekedés, a különbség a brit gazdaság teljesítményének köszönhető. A vártnál kedvezőtlenebb számok főként az eurózóna GDP-jének egyharmadát adó német gazdaság tartós gyengélkedésével magyarázhatók, Németországban ugyanis az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint 0,2 százalékkal csökkent a GDP a megelőző negyedévhez képest. A tavalyi utolsó negyedévben stagnált a gazdaság, így szigorú értelemben vett recesszióról nincs szó. A német gazdaság utoljára 2001-ben süllyedt recesszióba, s azóta sem tud növekedési pályára állni. Szintén a várakozásoknál gyengébb az olasz gazdaság teljesítménye: az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága 0,1 százalékkal zsugorodott. Ennél is kedvezőtlenebb a helyzet Hollandiában, ahol 0,3 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben. Itt már egyértelműen recesszióról lehet beszélni, mivel a megelőző negyedévben is 0,2 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Az EU brüsszeli bizottsága az adatok nyomán lejjebb vitte az eurózóna idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A prognózis szerint a második és harmadik negyedben nulla és 0,4 százalék között lesz a GDP bővülésének üteme, de az év végén továbbra is esély van a fellendülésre. Az európai pénzügypolitikusok többsége még kitart amellett, hogy az év végére beindulhat a növekedés, de egyre többen sürgetik az Európai Központi Bankot (ECB), hogy csökkentse az irányadó kamatot. Hans Eichel német pénzügyminiszter tegnap az euró túlságosan gyors erősödésének kedvezőtlen hatására hívta fel a figyelmet. Az európai exportőrök versenyképességének romlása ugyanis tovább hátráltatja a gazdaság talpra állását, egy kamatcsökkentés viszont gyengíthetné a közös pénzt. A német és a francia pénzügyminiszter mellett tegnap már az olasz pénzügyminiszter-helyettes is monetáris enyhítést sürgetett. Az EU statisztikai hivatala egyébként most először hozta nyilvánosságra GDP-becslését a negyedév zárást követő 45. napon. Korábban ezt csak 70 nap múltán tette meg, s a rövidítésnek épp az volt a fő célja, hogy az ECB frissebb adatok alapján tudjon dönteni a monetáris politikáról.

Ismét nyereségessé vált a DT

Közel két év után először ismét nyereséges negyedévet zárt a Deutsche Telekom, a profit ráadásul jócskán meghaladta az elemzői várakozásokat. A jól haladó adósságcsökkentés nyomán nem tervezik Matáv-részvények eladását.

Banki ügyintézők: csökkenő létszám és univerzalitás

A brit Datamonitor kutatóintézet elemzésében kifejti: az európaiak bankolási szokásai és a bankok elmúlt időszakban tett lépései alapján a fejlesztések jelentős része a közeljövőben a fiókhálózatra irányul majd. Az európai bankfiókok 19 százalékát átalakíthatják (modernizálhatják) 2005-ig.

Nyugat-európai bankok régiós terjeszkedései

A nagy nyugat-európai pénzintézetek közép-európai befektetései nem mindig tekinthetők túl sikeresnek - derült ki a Financial Times összeállításából. A lengyel helyzetet a Kredyt Bank elmúlt évén keresztül szemlélteti a cikk. A belga KBC tulajdonában levő pénzintézet tavaly 328 millió zlotys veszteséget szenvedett el, ami az első negatívum kilenc év után. A veszteség főleg a rossz hitelekre képzett céltartalékolásból fakad. A „gazdaság tartós hanyatlását” azonban más lengyel bankok nem érezték meg ennyire: míg például a félig Commerzbank-tulajdonban levő BRE Bank még a Kredytnél is nagyobb veszteséget hozott össze, addig a Pekao Bank nyereséges tudott maradni. A Pekaóban is tulajdonos olasz Unicredito ezt azzal indokolja, hogy időben felismerték a helyi vállalati szektor törékenységét: az alultőkésítettség miatt az itteni cégek nehezebben vészelik át a gazdasági visszaesést, mint nyugat-európai társaik. A cikk szerint a lengyel példa annak ellenére óvatosságra intheti a bankokat a régió más országaiban is, hogy egyelőre csak a régió legnagyobb országában alakult ki válság. A magyar, a cseh és a szlovák bankszektor esetében a Financial Times szerint az alacsony bázisról induló lakossági hitelezés, különösen a jelzáloghitelek felfutása okozta az elmúlt év szép eredményeit. Magyarországról szólva azonban a piacvezető OTP IRB-akvizíciója és további terjeszkedési tervei mellett megemlítik az MFB 142 milliárd forintos veszteségét is. Szlovákiában és Csehországban a soron következő feladat a nemrég külföldi befektetőknek eladott nagybankok szerkezetátalakítása és modernizációja. Bulgáriával kapcsolatban a legfontosabb fejlemény a folyamatban levő privatizáció. A legnagyobb pénzintézetnek számító Bulbank tavalyi, Unicreditónak történt eladása után az idén a DSK van soron. Ennek eladása után a bolgár bankszektor 90 százaléka külföldi tulajdonba kerül. Romániában ugyanakkor a magánosítási folyamat határozottan lelassult. A Financial Times körképében a BCR esetét nem részletezi, ezzel kapcsolatban csupán annyit említ meg, hogy a kormány szerint nem érkezett a bankra megfelelő ajánlat. A Bank Austria elemzője, Marianne Kager szerint a banki eszközök GDP-hez viszonyított aránya meggyőzően növekszik a régióban, elérve a 80 százalékot. Ez azonban még mindig jelentős elmaradás az eurózóna 200 százalékos értékéhez képest, amely a lengyel figyelmeztetés ellenére vonzóvá teszi a régiót a nyugati nagybankok számára.