A nagy nyugat-európai pénzintézetek közép-európai befektetései nem mindig tekinthetők túl sikeresnek - derült ki a Financial Times összeállításából. A lengyel helyzetet a Kredyt Bank elmúlt évén keresztül szemlélteti a cikk. A belga KBC tulajdonában levő pénzintézet tavaly 328 millió zlotys veszteséget szenvedett el, ami az első negatívum kilenc év után. A veszteség főleg a rossz hitelekre képzett céltartalékolásból fakad. A „gazdaság tartós hanyatlását” azonban más lengyel bankok nem érezték meg ennyire: míg például a félig Commerzbank-tulajdonban levő BRE Bank még a Kredytnél is nagyobb veszteséget hozott össze, addig a Pekao Bank nyereséges tudott maradni. A Pekaóban is tulajdonos olasz Unicredito ezt azzal indokolja, hogy időben felismerték a helyi vállalati szektor törékenységét: az alultőkésítettség miatt az itteni cégek nehezebben vészelik át a gazdasági visszaesést, mint nyugat-európai társaik. A cikk szerint a lengyel példa annak ellenére óvatosságra intheti a bankokat a régió más országaiban is, hogy egyelőre csak a régió legnagyobb országában alakult ki válság.
A magyar, a cseh és a szlovák bankszektor esetében a Financial Times szerint az alacsony bázisról induló lakossági hitelezés, különösen a jelzáloghitelek felfutása okozta az elmúlt év szép eredményeit. Magyarországról szólva azonban a piacvezető OTP IRB-akvizíciója és további terjeszkedési tervei mellett megemlítik az MFB 142 milliárd forintos veszteségét is. Szlovákiában és Csehországban a soron következő feladat a nemrég külföldi befektetőknek eladott nagybankok szerkezetátalakítása és modernizációja. Bulgáriával kapcsolatban a legfontosabb fejlemény a folyamatban levő privatizáció. A legnagyobb pénzintézetnek számító Bulbank tavalyi, Unicreditónak történt eladása után az idén a DSK van soron. Ennek eladása után a bolgár bankszektor 90 százaléka külföldi tulajdonba kerül. Romániában ugyanakkor a magánosítási folyamat határozottan lelassult. A Financial Times körképében a BCR esetét nem részletezi, ezzel kapcsolatban csupán annyit említ meg, hogy a kormány szerint nem érkezett a bankra megfelelő ajánlat.
A Bank Austria elemzője, Marianne Kager szerint a banki eszközök GDP-hez viszonyított aránya meggyőzően növekszik a régióban, elérve a 80 százalékot. Ez azonban még mindig jelentős elmaradás az eurózóna 200 százalékos értékéhez képest, amely a lengyel figyelmeztetés ellenére vonzóvá teszi a régiót a nyugati nagybankok számára.
Ács Gábor