Az EU egészében 1 százalékos volt az éves szintű növekedés, a különbség a brit gazdaság teljesítményének köszönhető. A vártnál kedvezőtlenebb számok főként az eurózóna GDP-jének egyharmadát adó német gazdaság tartós gyengélkedésével magyarázhatók, Németországban ugyanis az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint 0,2 százalékkal csökkent a GDP a megelőző negyedévhez képest. A tavalyi utolsó negyedévben stagnált a gazdaság, így szigorú értelemben vett recesszióról nincs szó. A német gazdaság utoljára 2001-ben süllyedt recesszióba, s azóta sem tud növekedési pályára állni. Szintén a várakozásoknál gyengébb az olasz gazdaság teljesítménye: az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága 0,1 százalékkal zsugorodott.
Ennél is kedvezőtlenebb a helyzet Hollandiában, ahol 0,3 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben. Itt már egyértelműen recesszióról lehet beszélni, mivel a megelőző negyedévben is 0,2 százalékkal zsugorodott a gazdaság.
Az EU brüsszeli bizottsága az adatok nyomán lejjebb vitte az eurózóna idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. A prognózis szerint a második és harmadik negyedben nulla és 0,4 százalék között lesz a GDP bővülésének üteme, de az év végén továbbra is esély van a fellendülésre. Az európai pénzügypolitikusok többsége még kitart amellett, hogy az év végére beindulhat a növekedés, de egyre többen sürgetik az Európai Központi Bankot (ECB), hogy csökkentse az irányadó kamatot. Hans Eichel német pénzügyminiszter tegnap az euró túlságosan gyors erősödésének kedvezőtlen hatására hívta fel a figyelmet. Az európai exportőrök versenyképességének romlása ugyanis tovább hátráltatja a gazdaság talpra állását, egy kamatcsökkentés viszont gyengíthetné a közös pénzt. A német és a francia pénzügyminiszter mellett tegnap már az olasz pénzügyminiszter-helyettes is monetáris enyhítést sürgetett. Az EU statisztikai hivatala egyébként most először hozta nyilvánosságra GDP-becslését a negyedév zárást követő 45. napon. Korábban ezt csak 70 nap múltán tette meg, s a rövidítésnek épp az volt a fő célja, hogy az ECB frissebb adatok alapján tudjon dönteni a monetáris politikáról.
Ács Gábor