Keresés

Korlátozzák az EU-ban az összehasonlító reklámot

A Európai Bíróság szerint önmagában nem ellentétes a közösségi joggal az összehasonlító reklám, amennyiben az nem megtévesztő, azonos szükségleteket kielégítő árukat és szolgáltatásokat hasonlít össze, tárgyilagos, illetve ellenőrizhető. A magyar szabályozáshoz hasonló álláspontot a Lidl-áruházlánc keresete nyomán egy belga bíróság által beadott kérdésre adott feleletben alakította ki az Európai Bíróság (EB) az összehasonlító reklámokkal kapcsolatban. A Lidl-ügy kapcsán a belga bíróság arról kért véleményt, hogy tilos-e a reklámozó általános árszínvonalának összehasonlítása a versenytársakéval oly módon, hogy egyes kiválasztott termékek árainak összevetéséből általános következtetést vonnak le, azt a benyomást keltve, hogy a reklámozó összes terméke olcsóbb (NAPI Gazdaság, 2006. március 29., 7. oldal). Az EB álláspontja szerint az utóbbi gyakorlat megtévesztő, ám maga az összehasonlító reklám nem az, amennyiben tárgyilagos és azonos szükségletet kielégítő árukról és szolgáltatásokról van szó. A bíróság szerint arra sincs szükség, hogy a reklámokban kifejezetten megemlítsék az összehasonlított termékeket és árakat, amennyiben feltüntetik, hogy az azokra vonatkozó adatok hol tekinthetők meg egy átlagos fogyasztó számára.

Satuban a kisboltok

A hosszú, több éve tartó extenzív növekedés ellenére sem lassult le a hipermarket csatorna előretörése Magyarországon, jóllehet piaci berkekben már egy ideje várják a konszolidációs folyamatot ettől a szegmenstől. Ám a sokáig stagnáló diszkontpiac 2005-ös magára találása a hiperek erősítését is indukálja.

Nem csitul az árharc

A német Lidl által értékesített termékek túlnyomó többsége (82 százaléka) kereskedelmi márkás. A Lidl kereskedelmi márkáinak piaci részesedése pedig a kereskedelmi márkák adta teljes piacon 11,5 százalék, ami az egyik legerősebb pozíciót biztosítja számára az ágazatban – derül ki a GfK Hungária Piackutató által nemrég készített TargetOn: Lidl 2006 című tanulmányából. A Lidl hosszabb távon száz áruház nyitását tervezi Magyarországon. Az új boltok megnyitásával gyorsan növelni kívánja penetrációját, a forgalom növelése szempontjából azonban az is kulcsfontosságú lehet, hogy a vásárlók nagyobb arányban és minél gyakrabban térjenek vissza az üzletekbe. A Lidl sikere abban rejlik, hogy alacsony árat kínál, amit a logisztikával, a kommunikáció, a berendezés és a személyzet költségének alacsony szinten tartásával biztosít. Mivel a Lidl mellett várhatóan a közeljövőben további diszkontláncok is megjelennek a magyar piacon, még inkább átrendeződik a belföldi kiskereskedelmi struktúra. Sőt azzal, hogy a Lidl hihetetlen gyorsan, néhány tucat áruházzal szignifikáns piaci részesedést szerzett a magyar élelmiszer-kereskedelemben, stratégiaváltásra ösztönzi a többi szereplőt is. A Lidl bebizonyította, hogy a magyar piacon továbbra is elsődleges az ár kérdése, és annak alacsonyan tartásával komoly előnyhöz lehet jutni. A cég 2004 novemberében nyitotta meg első áruházát Magyarországon, s még abban a hónapban elérte a hazai háztartások 8,2 százalékát, az első félévben pedig a háztartások 29 százalékát. Ez nem mást jelent, mint hogy közel minden harmadik család vásárolt már Lidl üzletben – derült ki az elemzésből. Ami az egyes üzlettípusok piaci részesedését illeti, a hipermarketek bonyolítják továbbra is a teljes FMCG forgalom negyedét. Ugyanakkor a diszkontok 2001 óta stabilan őrzött 15 százalékos részesedését a Lidl megjelenése a piacon 1,5-2 százalékponttal megnövelte. A Lidl a piacra lépését követő első hónapban nagyobb piacrészt szerzett, mint egynémely versenytársa, és azóta is tartja ezt a szintet. Azok a vásárlók, akik a legújabb diszkontlánc működésének első hat hónapja alatt vásároltak a Lidlben, kevesebbet költöttek más diszkontláncok üzleteiben, illetve független vagy kisebb boltokban. Ugyanakkor alacsony a Lidl vásárlóinak lojalitása, hiszen a lánc vásárlói beszerzéseik 92 százalékát más üzletekben bonyolítják. Ez egyébként más diszkontláncokra és az egész országra jellemző jelenség: a vásárlók nem lojálisak egy üzlethez vagy üzletlánchoz, beszerzéseikhez majdnem minden bolttípust és lehetőséget igénybe vesznek. Ám a diszkontok elfogadottsága Magyarországon erős. Vagyis ez intő jel a magyar kereskedelem moguljának számító Tesco számára, hogy mielőbb lépjen. A cég – információnk szerint többek között a piaci tendenciák változása miatt – a végsőkig feszíti a beszállítókkal folytatott ártárgyalásokat, aminek az a következménye, hogy néhány márkagyártó már nem – vagy csak alig-alig – áll szóba a céggel. Az üzletekben megjelenő árak ugyanis nagyon komoly struktúrát rejtenek. Egy termék 100 forintnyi fogyasztói árára optimális esetben legalább egy tucat – a kereskedő által megjelölt – kondíció rakódik, a gyártó a megjelenő 100 forint árból néha pár forint hasznot remélhet csupán. Ebből el kell tartani a márkát, ki kell fizetnie a fejlesztéseket és közben versenyben kell maradnia a piacon. A Tesco a jelek szerint teljes gőzzel ráhajtott az árvágásra: további termékcsoportoknak csökkentette fogyasztói árát (igyekezve árirányt diktálni a konkurenciának), és újabb termékcsoportok kerültek be a folyamatos monitoring rendszerébe abból a célból, hogy a konkurencia árait figyelve, azonnal jelezzen, ha a kategóriában kedvezőbb ajánlatot lát. Emellé párosul az az év elejétől bevezetett rendszer, amely kifejezetten az árak mögött lévő struktúrát lebontva jelenít meg kedvező kínálatot a polcokon. Eddig az úgynevezett back margin, vagyis a kondíciók utólagos fizetése jellemezte a hipermarketláncot, vagyis a polcon megjelenített árból csak a termék eladása után fizette ki a gyártó a különféle polcpénzeket. A cél most az, hogy a kedvezményeket már előre megkapja (front margin) és minél olcsóbban tehesse az árut a polcra. (Ez nyilvánvalóan új fizetési határidők és törlesztési szokások kialakítását is feltételezi.) Ám néhány márkagyártó az elmúlt évtizedekben nagyon sokat költött a jelenlegi árszintjére és a szint társadalmi elfogadtatására. Nyilvánvaló, hogy a Tesco árvágási stratégiája néhány nagy márkába invesztált marketingmunkát és tőkét tenne semmissé egy tollvonással. Ugyanakkor a Lidl szerepe fokozatosan nő, a saját márkás termékeivel pedig egyelőre a jelek szerint tarol és versenytársának, az Aldinak a magyar piacra lépésével a diszkont csatorna nagyon könnyen az eddigi legerősebb pozícióval rendelkező hipermarketek fejére nő, ahol a Tesco jelenleg a legerősebbnek számít.

EU: salamoni döntés a reklámokról

Önmagában nem ellentétes a közösségi joggal az áruházak áru- vagy szolgáltatásválasztéka tekintetében alkalmazott összehasonlító reklám, ha a hirdetés nem megtévesztő, azonos szükségleteket kielégítő vagy azonos rendeltetésű árukat vagy szolgáltatásokat hasonlít össze, tárgyilagos és ellenőrizhető - ismertette az összehasonlító reklámokkal kapcsolatos álláspontját Antonio Tizzano, az Európai Bíróság főtanácsnoka, akit az euractiv.hu idézett.

Megszűnhet az összehasonlító reklám az EU-ban

A Lidl áruházlánc keresete nyomán az összehasonlító reklám egy közkedvelt formája szűnhet meg. Az Európai Bíróság arról dönt, olcsóbbnak mondhatja-e magát az a bolt, amely egyes kiválasztott termékeket alacsonyabb áron kínál.

Nehezen boldogul Németországban a Metro

A 4,2 százalékos forgalomnövekedés ellenére nem kevesebb mint 34 százalékkal csökkent tavaly a Magyarországon is több áruházat működtető Metro AG nettó nyeresége. Az adó- és kamatfizetés előtti profit (EBIT) 1,2 százalékkal emelkedett. (Az adatok nem tartalmazzák az időközben eladott Praktiker-lánc eredményeit.) A kiábrándító eredmény elsősorban a Real és az Extra élelmiszeráruház-lánc gyenge németországi teljesítményének a következménye, bár a cég szerint adóhatások is szerepet játszanak. Németországban az Aldi és a Lidl diszkontüzletei mind több vásárlót csábítanak el a Metrótól. A két lánc együttes árbevétele 7,5 százalékkal csökkent tavaly, ezen belül a németországi egységeké 4 százalékkal, ha figyelmen kívül hagyjuk a 156 eladott Extra szupermarketboltot. Az árbevétel emelkedése elsősorban a Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában elért forgalomnövekedésnek köszönhető. Ezen belül a fő hajtóerőt a cash & carry üzletek, valamint a MediaMarkt és Saturn elektronikai hálózat jelentették. A Metro az árbevétel tekintetében jelenleg a világ harmadik legnagyobb kiskereskedelmi vállalata az egyesült államokbeli Wal-Mart Stores és a francia Carrefour után, és most már a forgalom több mint 50 százalékát realizálja Németországon kívül. A cég jelenleg mintegy 30 országban több mint 2100 nagy- és kiskereskedelmi áruházat működtet. A társaság a kiadott közlemény szerint 4–6 százalékos árbevétel-növekedésre és a részvényenkénti profit 5–8 százalékos emelkedésére számít, ami elmarad az elemzői várakozásoktól. A bejelentések nyomán 1,5 százalékot esett a Metro részvényeinek árfolyama.

Útkereső BUX, Synergon-száguldás, projektcégprobléma, iwiw-sztori, RTL Klub szünet nélkül

A reggeli gyengélkedés után ugyan magára talált kissé a BUX, de a pesti börze mutatója déltájban már csak 0,1 százalékos pluszban 23 037 pontnál járt.

A Lidl pert indított az árak összehasonlítása miatt

Luxemburgtól kért állásfoglalást a belga bíróság azzal a keresettel kapcsolatban, amelyet a Lidl áruházlánc indított egy konkurens cég összehasonlító hirdetése miatt - írja az euractiv.hu.

Budapesten az olcsó drogériamamut

A tervezettnél másfél hónappal később, pénteken nyitotta meg első üzleteit hazánkban a Schlecker. A német drogérialánc egyelőre három budapesti egységgel indult, a vidéki terjeszkedésre még várni kell.