Keresés

Sávok és határok: sima és fordított

Az egészségpénztárak megítélésénél a pénzügyi feltételek csupán egyetlen (bár azért nem elhanyagolható) tényezőt jelentenek. Ezek összehasonlításánál azonban nincsenek igazán könnyű helyzetben az érdeklődők. A kasszák díjstruktúrájának áttekintése ugyanis hol egyszerűsödik, hol pedig bonyolultabbá válik. A pénztárak mintha kísérletezgetnének ezzel. Az OTP Egészségpénztár most arról tájékoztatta tagjait, hogy július 1-jétől a fedezeti tartalékba kerülő összeg aránya értéksávosan emelkedik. Évi 300 ezer forintos befizetésig a tagokat 9 százalékos levonás terheli, 300-400 ezer forint között ez 5 százalékra csökken, 400 ezer forint fölött pedig teljesen eltűnik, vagyis a pénz ekkor már teljes egészében az egyéni számlára kerül. A dolog érdekessége az, hogy az OTP Ep. 2004-ben éppen egyszerűsítést hajtott végre. A kassza ekkor szüntette meg a háromlépcsős szisztémát (a fedezeti hányad azelőtt a befizetett összeg nagyságától függően 83,34, 85,5, illetve 94,5 százalékig terjedt). A K&H Medicina 2004. március 16-án tartott küldöttközgyűlése döntött úgy, hogy 2004. április 1-jétől a befizetett tagdíjaknak egységesen a 90,5 százaléka kerül a tagok egyéni számlájára. Korábban ezt az arányt csak a 200 ezer forint fölötti befizetők esetében alkalmazták. A számlájukon ennél kisebb összeget elhelyezők csak az általuk befizetett pénz 86,5 százalékával rendelkezhettek. A kasszánál 2005. január 1-jétől a fedezeti számlára jutó arány emelkedett (az alsó határ 91 százalék), visszatért viszont a sávos rendszer. Évi 200 ezer forinttól a tagok már pénzük 93, 400 ezertől 98 százalékához jutnak hozzá, félmillió forint felett pedig a költséglevonás teljesen megszűnik. Az egyéni befizetéseket és adományokat – némiképp meglepő módon, hiszen korábban általános gyakorlatnak számított, hogy az ilyen összegek teljes egészében a tagok számlájára kerülnek – 4 százalékos levonás terheli. A Patika Egészségpénztár korábbi, egykulcsosnak nevezhető díjstruktúráját szintén 2004-ben alakította át – többlépcsőssé. A 14 százalékos költséghányadnál azonban csak azokat terheli jelentősen kisebb (működési és likviditási) elvonás, akik havonta legalább 50 ezer forintot fizetnek be. Ebben az esetben az egyéni számlára kerül nyolcezer forintnak a 86, a 8–30 ezer forintig terjedő összegnek a 90, az e fölöttinek pedig a 92 százaléka. Az átlagos terhelésre így tavaly és egyelőre az idén is 9,84 százalék jön ki. A Wellness Egészségpénztár az alapdíjnál érvényes 50 és az e feletti összegekre szóló 90 százalék helyett vezette be, hogy egységesen 92 százalék kerüljön a befizetett forintokból a tagok egyéni számlájára. A Kristály Egészségpénztár 2005. március 1-jétől mérsékelte (egységesen) a működési költséghányadot nyolc százalékra, vagyis a tagok – a likviditást biztosító részt figyelmen kívül hagyva – befizetett pénzük 92 százaléka fölött rendelkezhetnek. Érdeklődve várjuk, hogy ezen a téren milyen fejlemények lesznek az év további részében. Valamilyen módosulásra biztosan számíthatunk, hiszen több pénztárnál is a nyár eleje a küldöttgyűlések időpontja.

Pénztármorzsák

Vasutas-egyenleg A Vasutas Egészségpénztár 2005. június 14-től új szolgáltatást vezetett be. A honlapon, az Egyenleg menüpontban a pénztártagok ellenőrizhetik, hogy sporteszközvásárlásra, illetve üdülésre a tárgyévben milyen összeget használtak fel egészségpénztári megtakarításukból. A feltüntetett összeg tartalmazza a sporteszköz és üdülés szolgáltatásra tárgyévben ténylegesen kifizetett, valamint a fedezetigazolással (a kártyarendszer elindulása után kártyás zárolásokkal) már lekötött összegeket. A kasszával kapcsolatos hír még, hogy kártyarendszerének tesztelése sikeresen lezajlott, a múlt csütörtökön megkezdődött a plasztikok személyre szóló elkészítése. A pénztár a tagjai részére július első hetétől kezdődően folyamatosan, postai úton, tértivevényes levélben juttatja el az egészségkártyát. Ígéretük szerint júliusban minden kártyát igénylő tag (akinek a 2005. évi tagdíjbefizetése már beérkezett) hozzájuthat a plasztikjához.

Pénzmorzsák

Női co-branded kártya a Budapest Banktól A Budapest Bank e hét elejétől a hölgyeket célozza meg új bankkártyatermékével. A Lady Hitelkártya használói az induló kártyához képest kiemelkedően széles kiszolgálói körben – Agip benzinkutak, Alexandra Könyváruházak, Danubius Hotels szállodák, valamint az Aranypók, a Drogerie Markt és a Jeans Club üzleteiben – 5–10 százalékos kedvezményre tarthatnak igényt. A hitelplasztik MasterCard Electronic, illetve MC Classic formában is kapható – előbbi 500 ezer, utóbbi 1 millió forintos hitelkeret-maximummal. A Lady Hitelkártyával elköltött minden ezer forint után a bank egy forintot adományoz a magyarországi koraszülöttmentésben úttörő szerepet vállaló Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálatnak.

Válasszunk okosan

Több részből álló összeállításunkkal az egészségpénztárak mellett szóló érveket és az ajánlott választási szempontokat próbáltuk áttekinthetően csokorba fogni.

Egészség(telen) lakossági tévhitek

A GfK Hungária Piackutató Intézet a Patika Egészségpénztárral együttműködve 2004 novemberében és decemberében felmérte az emberek egészségügyről alkotott általános képét és az egészségügyi szolgáltatásokra, termékekre fordított valós költéseit. A kutatás néhány igen meglepő tényt tárt fel. A legmegdöbbentőbb talán az, hogy az emberek úgy látják, az Országos Egészségpénztár (OEP) által is finanszírozott szolgáltatások teljes költségeinek 33–53 százalékát viselik. Az alap kiadásai előzetes számítások szerint tavaly 1400–1500 milliárd forintot tettek ki. Ha tehát a válaszadók tippjei igaznak bizonyulnának, a lakosság további 462–795 milliárd forinttal finanszírozná a magyar egészségügyet. Könnyen elképzelhető, hogy ez a meghökkentően magas összeg (a számtani átlag a 600 milliárd forintot is meghaladja) a hálapénzre kiadott összeg becslését is szolgálhatná. Ez azonban minden eddigi kutatás számait felülírná. A kérdőívre adott válaszokból így minden kétséget kizáróan inkább arra lehet következtetni, hogy az átlagember egyszerűen nincs tisztában az egészségügy költségeivel. A megkérdezettek szerint legnagyobb arányban a prevenció, illetve a gyógyszer kiváltásának költségeit kell a magyar állampolgároknak saját zsebből fizetniük. Harmadik helyen a gyógyfürdőre való költés áll. A kórházi kezelés költségeit, a mentő kihívásának költségeit és a háziorvos költségeit támogatja legnagyobb mértékben az OEP. A saját zsebből való finanszírozás aránya azonban csak a háziorvosoknál lett körülbelül egyharmados, a másik két tételnél ennél nagyobb arány jött ki. Ez az adat is a paraszolvenciára utalhatna, de a képet alaposan megváltoztatja, hogy a megkérdezettek úgy vélik: a prevenció majdnem felét az OEP állja. Az alap költségvetéséből ilyesmire persze nem futja, így csak az feltételezhető, hogy a válaszadók a kötelező szűrésekre gondoltak. Érdemes megemlíteni még, hogy korcsoport szerint inkább a fiatalabb generáció véli magasabbnak az egyéni költés mértékét.

Vizsgálódjunk komplexen

Az egészségpénztárak esetében sokan azt tartják a legfontosabbnak, hogy befizetett pénzük milyen arányban kerül egyéni számlájukra. A pénzügyi hátterű kasszák mindenesetre ezen a területen meghozták a díjversenyt, ezzel egyidejűleg azonban a komplex költségvizsgálat mind nehezebbé vált. A tartalékhányadot (amennyivel csökken a tagok befizetett pénze) ugyanis nem egy helyen a befizetett összegtől függően sávosan adják meg, ezek a sávok ráadásul vonatkozhatnak hónapra, de évre is. Mindkét megoldásra több példa is akad. A képet árnyalja még, hogy a kassza felszámít-e a tranzakciókért vagy éppen a kártyáért díjat, és ha igen, akkor ez mekkora. Az sem mellékes, hogy a tagok, ha nem kártyával vagy telefonos terheléssel rendezik a számlát, pénzükhöz mennyi időn belül juthatnak hozzá. Akad ugyanis pénztár, amely a beküldött számla ellenértékét az ügyfél bankjához két napon belül átutalja, míg másoknál egy hétnél is hosszabb ez az idő. Arról nem is beszélve, hogy olvasóink több olyan esetet is jeleztek, amikor az egészségpénztár ahelyett, hogy a pénzt küldte volna, a nyilvánvalóan jogos (ebben persze mi nem vagyunk hivatottak igazságot tenni) számlát kezdte vitatni. Az anyagiak persze csak az egyik – a mára átlagosan kialakult tízszázaléknyi költséghányadot figyelembe véve megkockáztathatóan talán nem is feltétlenül a legfontosabb – szempontot jelenthetik. Úgy látjuk ráadásul, hogy a költséghányad és az egészségtervért, szűrőprogramokért felszámított díj vagy egyéb egészségügyi szolgáltatások ára között fordított összefüggés mutatható ki. Ahol csekély az általános teher, ott több, ahol magasabb, ott pedig kevesebb pénzt kérnék el az utóbbiakért. Kérdés persze, kinek, mi a fontosabb. A „programozott” egészségkontroll előnye mindenesetre éppen tervezettsége lehet. Ráadásul nem kell gondolkodni, kit is keressünk meg, ha csak azt szeretnénk tudni, milyen állapotban is van szervezetünk. A második látogatás után már ismerős helyre térhetünk be, ahol vélhetően a kiszolgálás is személyre (és persze pénztárcára) szabott lehet. A kivizsgálás nem függ pillanatnyi anyagi helyzetünktől, hiszen erre az egészségszámlánkon levő pénzt költhetjük.

Hogyan döntenek a cégek

Az elmúlt években sokszor szembesültünk azzal – mondta el Lukács Marianna, a Patikapénztár ügyvezető igazgatója –, hogy a belépni kívánó munkáltatók egy az egyben az önkéntes nyugdíjpénztár választásakor már jól bevált sablont vették elő (működési költség, hozam). Pedig az eltérés jelentős, hiszen nincs lehetőség arra, hogy menet közbeni fejlesztésekkel tegyék kompletté a rendszert, az egészségpénztáraknál a munkavállaló azonnal igénybe akarja venni a szolgáltatást, és az vagy működik, vagy nem. Az MKB Ep.-nél úgy látják, hogy a cégek béren kívüli juttatási politikájában mind nagyobb szerepet játszanak az egészségpénztár által elszámolható szolgáltatások. A kiválasztás szempontjait ezek köre, az elszámolás technikája (kártya, készpénz), annak időigényessége, a telefonos ügyfélszolgálat rugalmassága (elintézhető-e telefonon a pénztártag problémája), a működési költségek szintje, a szolgáltatói kör bővíthetősége határozzák meg – mondta Lehoczky László igazgatósági elnök. A cégek választási szempontjai között – fejtette ki a Talizmán Egészségpénztár nevében Szabó László, a Marsh komplex pénztári ügyviteli szolgáltató üzletágvezetője – első helyen áll az alacsony működési költség. Második helyre került a megbízható, pontos, gyors ügyintézés, adminisztráció. Ezen belül kiemelten jelentkezik a kártyás fizetési forma nyújtása. A szolgáltatások hátrébb szorulnak, mivel ma már ezek nagyobbik része szerződés nélkül igénybe vehető, a pénztárak pedig azokkal a szolgáltatókkal, amelyek esetében kötelező a szerződés, a tagok kérései alapján folyamatosan és viszonylag gyorsan, rugalmasan megállapodnak. Kollarik István, az OTP Ep. ügyvezető igazgatója szerint a nagyobb cégek megszerzéséért a verseny erősödik, a döntő szempont pedig gyakran az, hogy ki mennyi jutalékot fizet, s hogy elengedi-e a belépési díjat. Fontos szempont a pénztár választásakor – állították a Tempónál – a befizetett összegekből levonható költségek, valamint a kiépített szolgáltatói hálózat, a szolgáltatás igénybevételének szabadsága. A K&H Medicina tapasztalata szerint a kiválasztáskor fő szempont, hogy a befizetett összegből mennyi kerül a fedezeti alapba, de napjainkban már egyre nagyobb hangsúlyt kap a pénztárak szolgáltatási színvonala is. Fontos szempont a számlák elszámolásának határideje (a K&H Medicina esetében ez jelenleg a beérkezéstől számított három napon belül megtörténik), a szerződött szolgáltatók száma, a kártyás fizetőhelyek száma, valamint a pénztártagoknak nyújtott kedvezmények. A Credit Suisse – mondta el Váradi Péter ügyvezető – a költséghatékonyság mellett a tagok és munkáltatók számára nyújtott kiemelt információs szolgáltatásra koncentrál, mivel az egészségpénztár a legtöbb kommunikációt igénylő pénztári műfaj. Ilyen szolgáltatás a számlainformáció havonta ingyenes SMS-ben, SMS-üzenetek a hibakezelésre, ingyenes egyéni számlaegyenleg-lekérdezési lehetőség az interneten, valamint ügyfélszolgálati elérhetőség kedvezményesen hívható kék telefonszámon.

Hatalmas még a növekedési tartalék

Az egészségpénztárak egy része által kifogásolt bürokratikus előírásokat indokoltnak, illetve a bírálatot egyszerűen félreértésen alapulónak tartja a Pénzügyminisztérium társadalmi közkiadások főosztályvezetője, Szikszainé Bérces Anna.

Pénztármorzsák

Neves ellentmondás Az öpt. 4. paragrafusának első bekezdése szerint Az „önkéntes kölcsönös biztosító pénztár”, valamint a „nyugdíjpénztár”, „önsegélyező pénztár” és „egészségpénztár” elnevezést vagy idegen nyelvű megfelelőjét kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezetek használhatják. Ennek alapján az Országos Egészségpénztár nem használhatná a nevét vagy be kellene vonni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt intézmények közé.