Az egészségpénztárak megítélésénél a pénzügyi feltételek csupán egyetlen (bár azért nem elhanyagolható) tényezőt jelentenek. Ezek összehasonlításánál azonban nincsenek igazán könnyű helyzetben az érdeklődők. A kasszák díjstruktúrájának áttekintése ugyanis hol egyszerűsödik, hol pedig bonyolultabbá válik. A pénztárak mintha kísérletezgetnének ezzel. Az OTP Egészségpénztár most arról tájékoztatta tagjait, hogy július 1-jétől a fedezeti tartalékba kerülő összeg aránya értéksávosan emelkedik. Évi 300 ezer forintos befizetésig a tagokat 9 százalékos levonás terheli, 300-400 ezer forint között ez 5 százalékra csökken, 400 ezer forint fölött pedig teljesen eltűnik, vagyis a pénz ekkor már teljes egészében az egyéni számlára kerül. A dolog érdekessége az, hogy az OTP Ep. 2004-ben éppen egyszerűsítést hajtott végre. A kassza ekkor szüntette meg a háromlépcsős szisztémát (a fedezeti hányad azelőtt a befizetett összeg nagyságától függően 83,34, 85,5, illetve 94,5 százalékig terjedt).
A K&H Medicina 2004. március 16-án tartott küldöttközgyűlése döntött úgy, hogy 2004. április 1-jétől a befizetett tagdíjaknak egységesen a 90,5 százaléka kerül a tagok egyéni számlájára. Korábban ezt az arányt csak a 200 ezer forint fölötti befizetők esetében alkalmazták. A számlájukon ennél kisebb összeget elhelyezők csak az általuk befizetett pénz 86,5 százalékával rendelkezhettek. A kasszánál 2005. január 1-jétől a fedezeti számlára jutó arány emelkedett (az alsó határ 91 százalék), visszatért viszont a sávos rendszer. Évi 200 ezer forinttól a tagok már pénzük 93, 400 ezertől 98 százalékához jutnak hozzá, félmillió forint felett pedig a költséglevonás teljesen megszűnik. Az egyéni befizetéseket és adományokat – némiképp meglepő módon, hiszen korábban általános gyakorlatnak számított, hogy az ilyen összegek teljes egészében a tagok számlájára kerülnek – 4 százalékos levonás terheli.
A Patika Egészségpénztár korábbi, egykulcsosnak nevezhető díjstruktúráját szintén 2004-ben alakította át – többlépcsőssé. A 14 százalékos költséghányadnál azonban csak azokat terheli jelentősen kisebb (működési és likviditási) elvonás, akik havonta legalább 50 ezer forintot fizetnek be. Ebben az esetben az egyéni számlára kerül nyolcezer forintnak a 86, a 8–30 ezer forintig terjedő összegnek a 90, az e fölöttinek pedig a 92 százaléka. Az átlagos terhelésre így tavaly és egyelőre az idén is 9,84 százalék jön ki. A Wellness Egészségpénztár az alapdíjnál érvényes 50 és az e feletti összegekre szóló 90 százalék helyett vezette be, hogy egységesen 92 százalék kerüljön a befizetett forintokból a tagok egyéni számlájára. A Kristály Egészségpénztár 2005. március 1-jétől mérsékelte (egységesen) a működési költséghányadot nyolc százalékra, vagyis a tagok – a likviditást biztosító részt figyelmen kívül hagyva – befizetett pénzük 92 százaléka fölött rendelkezhetnek.
Érdeklődve várjuk, hogy ezen a téren milyen fejlemények lesznek az év további részében. Valamilyen módosulásra biztosan számíthatunk, hiszen több pénztárnál is a nyár eleje a küldöttgyűlések időpontja.
B. Judit Varga